Fűszer és Lélek

Erdőhorváti öntött perec és kecskepörkölt

 

Szegény édesapám hiába mesélt 39 évig gyerekkora egyik kedvenc ételéről édesanyámnak, valahogy soha nem akart elkészülni. Bevallom, teljesen megértem hogy nem ragadta meg az alkalmat anyu, amikor Erdőbényén jártunk, és nem rakta tele a csomagtartót erdőhorváti pereccel, hogy aztán elkészítse azt a furcsa ételt, amit apu követelt. Egyszerűen rosszul hangzik a recept: végy egy adag perecet (könnyű, madzaggal össze van kötve) és öntsd le forró vízzel, hogy megszívja magát. Hát, nem is tudom… Inkább valami mást kérnék, ha nem baj.
De aztán pár hónapja, amikor ezredszer hallgatta végig anyu azt, hogy amikor apuék épp Pesten laktak, és jött valami ismerős Erdőbényéről, mindig az volt az első kérdés hozzá, hogy perecet hozott-e, megesett a szíve édesapámon, és elkészítette az erdőhorváti öntött perecet.
Megkóstolta, és azonnal felhívott, hogy elmesélje, hogy ez az étel bizony finom. Nem is finom, hanem nagyon finom, próbáljam ki én is, de nem úgy kell csinálni, ahogy a perec csomagolásán van, hanem másképp.
Szombat éjjel, amikor lement a nap, és kimerészkedtünk a másfél méter vastag vályogfalú házból, gyorsan citromfű illatú gyertyákat gyújtottunk szerte a kertben, nehogy végzetes vérveszteség érjen minket a rengeteg szúnyog miatt, és nekiálltunk a kecskepörköltnek, ami mellé öntött perec volt a köret. Aztán éjfél körül megtértem. Az öntött perec isteni!

Öntött perec:
2 csomag erdőhorváti perec /egy adag házi perec megszárítva
kb. 0,5 l enyhén sós, forró víz
25 dkg füstölt szalonna
25 dkg tehéntúró
A perecet marokkal összetöröm. Nem apróra, csak akkorára, amekkorára egy nyomástól magától eltörik. Leöntöm a forró, sós vízzel. Ennyi vizet elvileg éppen felszív annyira, hogy a közepe még picit roppanós marad. Közben kiolvasztom a szalonnát, és a forró zsírban megforgatom a perecet, majd rámorzsolom a túrót, Nagyon laktató, egyszerű étel.
A kecskepörkölt is nagyon jól sikerült, egészen máshogy készítettük, mint eddig, de úgy tűnik megtartjuk a receptet.
Hozzávalók:
2 kecskecomb lefilézve, felkockázva (kb. 2,5-3 kg hús)
3 fej hagyma
4 ek zsír
1 nagyobb csokor kakukkfű és rozmaring összekötve
6 szem boróka bogyó
6 szem szegfűbors
1 ek koriander mag
3 szem paradicsom
só, bors
4 gerezd fokhagyma
2 dl száraz fehérbor

A bográcsban megfonnyasztottam a hagymát a zsíron, majd rádobtam a húst, és lepirítottam. A só és a bors kivételével beletettem a fűszereket is, és felöntöttem másfél deci vízzel. Így főztem egy órát, közben néha pótoltam a vizet. Apró kockákra vágtam a paradicsomot, a fokhagymát pedig ellapítottam, és mindkettőt a húshoz adtam. Sóztam, borsoztam, majd főztem újabb órányit, amíg a hús megpuhult, a víz pedig tejesen elpárolgott.
Ekkor öntöttem fel a borral, főztem újabb negyed órát és kész is. Ennyi idő alatt összesen két szem boróka maradt egészben, a többi fűszer teljesen elfőtt, csak a zöldfűszer maradékát kellett kivenni.

 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. http://www.fuszereslelek.hu/2009/04/erdohorvati-perec.htmlA felső kép az enyém, a középső az eredeti perec.Ott találsz receptet, amivel helyettesíthető.

  2. petra says:

    Hááááát…ez a perec bizony elsőre tényleg nem hangzik jól… bár gyerekkorom nagy kedvence volt a meleg cukros tejben ázott kifli amikor a nagymamámnál nyaraltam. 😀 Így visszagondolva nem kívánnám meg, de emlékszem az illatra amikor a kis füles lábasban melegedett a tej a sparhelten.Köszi, hogy eszembe juttattad a nagymamámat. És imádom az első fotón levő villákat! Nagyon szépek!P

  3. Petra, bátorság! :-)Mondjuk ha ennek a kipróbálását is húzza valaki 40 évig, akkor nem leszek túl sikeres 😀

  4. Anonymous says:

    Kedves Eszter!Mi Tolcsvaiak vagyunk, onnak költöztünk Pestre a hetvenes években. Imádjuk a perecet, zsírral is, vajjal is, sőt édesen is. Bizony, nem hiszem, hogy az is megkóstolná, akinek ez nem tartozott a gyerekkorához, pedig nagyon finom, csak ajánlani tudom!Köszönjük, hogy ezt a receptet is feltetted! Nem tudod, Pesten is lehet erdőhorváti perecet kapni? Ritkán járunk otthon.Erzsike

  5. Erzsike, sajnos Pesten még soha nem találkoztam vele.

  6. Maimoni says:

    A mamám öntött kiflit készített ugyanígy, egyik gyerekkori kedvencem volt, épp a napokban gondoltam, hogy felteszem a blogra…:)))

  7. Anonymous says:

    Kedves Eszter!Ha nem kapni Bp-en, legalább egy fényképed nincs róla? Mivel lehetne esetleg helyettesíteni?

  8. dórimóri says:

    öntött kifli az én nagymamámnál is rendszeresen előfordult 🙂

  9. Vica says:

    Ezek a régi népi, divatos szóval élve tájjellegű ételek a legjobbak a világon. Ehhez hasonlót még nem is hallottam, nagyon tetszik, igaz, Erdőhorvátiban se jártam soha. Mindig kedvet csinálsz az utazáshoz.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!