Fűszer és Lélek

Kapris kumprisaláta kacsamellel

Nem szoktunk minden hétfő délben ilyen komoly ebédeket enni, általában a hétvégéről maradt ételeket esszük, de vasárnap este Norbi felcsöngetett egy szatyor Charlotte újkrumplival, amit pár órával azelőtt szedtek ki a földből, így alig vártam, hogy hétfőn főzhessek belőle valamit.
Norbitól már tavaly is vásároltunk krumplit, és idén, miután végiggondoltuk, hogy hány kiló krumplit eszünk évente, arra jutottunk, hogy érdemes érte több pénzt kiadni, annyira más, annyira finom volt az íze!
Idén nagyon várom a Ratte fajtát: “Afféle kiflikrumpli. Sárgás, elnyúló alakú. Textúrája sűrű, tartós vázzal. Nagyon karakteres mogyorós ízzel bír. Salátaburgonyák közé tartozik. Ennek ellenére Joël Robuchon klasszikus burgonyapüréje ebből a fajtából készül. Sütésre is igen jó.”
Norbinál egyébként bárki vásárolhat a burgonyákból, folyamatosan frissíti a blogját.
Különben is szerintem járható út az, hogy többen összeállunk egy vásárló közösséggé és közösen alkudunk ki jobb árakat, de legalábbis jobb minőséget, ezzel biztos megélhetést adva családoknak. Van már erre példa Magyarországon is, de Franciaországban, és Angliában is nagyon elterjed megoldás a hipermarketek dömping zöldség-gyümölcs kínálatával szemben.

Hozzávalók a krumpli salátához:
2 kg Charlotte újburgonya
10 dkg kapribogyó
2 fej salotta hagyma
15 levélke zsálya
10 levélke bazsalikom (lila a képen)
1 citrom héja és leve
2 dl olívaolaj
nagy szemű tengeri só
bors

A krumplit a mosogatószivacs durva felével megdörzsöltem, majd egészben megfőztem enyhén sós vízben. Közben felaprítottam a hagymát, leöblítettem, majd szintén feldaraboltam a kapribogyót. A citrom héját lereszeltem, és rányomtam a levét is. A zsályát apróra vágtam, a bazsalikomlevelet pedig apróra tépkedtem. Leöntöttem az olívaolajjal, és miután megfőtt a krumpli, ebbe vágtam karikákra. Összekevertem, sóztam, borsoztam. Fontos, hogy viszonylag gyorsan meg is együk, különben beszívja az öntet.
A kacsamellel nem csináltam különösebb faxnit, egyszerűen rozéra sütöttem.

Ha más is szeretne vásárolni a burgonyákból, nyugodtan írjon Norbinak a csiten kukac gmail pont com címre!
A burgonyákról itt és itt is lehet olvasni.

Inkább UFÓ?


Mióta Dávid megszületett, folyamatosan kétségek gyötörnek. Szerencsére úgy látom, szinte minden szülő így van ezzel. Nemrég Dóra mesélte, hogy annyira jó lenne, ha valaki megmondaná neki, hogy mi a helyes viselkedés akkor, amikor a kétéves kisfia éppen nyakig merül a dackorszak kellős közepébe, és direkt rosszalkodik. De senki nem válaszolt rá. Naná, hogy nem! Mert senki nem tudja 🙂 Olyan sablonszövegekkel meg nem is próbálkozik a szülők nagy része, hogy ami beválik az egyik gyereknél, az… Meg különben is, a gyerekek nem egyformák.

Ez komoly?! Nem egyformák?

Az a szerencse, hogy mire rájön a szülő az egyik probléma megoldására, addigra ott van helyette egy sokkal komolyabb, és akkor csak legyint az ilyen “apróságokon”, mint dackorszak.
Nálunk a körmét rágja a gyerek. Tudom miért, stresszeli az ovi, ugyanakkor nagyon szereti a társait. Már erre is megszületett a megoldás, szeptembertől iskola.
Most viszont már tudom, hogy majd vágyakozva gondolok arra, amikor Dávid a körmét rágta az ovi miatt. Itt már sokkal nagyobb gondjaim lesznek.
Egyszer egy filmben hallottam, amikor egy anya összeugrott kicsit a lányaival, azt kiabálta nekik, hogy ők nem érthetik azt, hogy anyának (szülőnek) lenni olyan, mint egy soha be nem teljesedő szerelem, amit soha nem viszonoznak, bármennyire is akarod. Van benne valami.
Reszketünk a gyerekünkért, a legjobbat akarjuk neki. De mi a legjobb?
Olyan nehéz! András létrehozott egy csoportot a Facebook-on, ahol azt szeretné, ha a csatlakozott szülők leírnák, megbeszélnék azokat a problémákat, amik őket foglalkoztatják. Nem kell mindenre megoldást találni, elég csupán megbeszélni.
Én szívesen olvasom mások gondolatait a gyerekekről, a családról, hátha találok valami olyat, ami nekünk is beválik. Gyertek ti is!

Sörös gulyás


Családunk “ősi receptje”, amiről kiderült hétvégén, hogy a hetvenes években tanulták valahol a szüleim. Én már úgy születtem, hogy ez az étel a repertoáron volt, kétféle módon készítve: télen agyagedényben sütöttük alacsony hőfokon, hosszan, hosszan, hogy a konyhát is fűtse, nyáron pedig kuktában főzte édesanyám, hogy negyvenöt perc alatt kész legyen.
Nekem nincs kuktám, de lehet, hogy összeszedem a bátorságomat, és vásárolok egyet, úgy tűnik, semmi félelmetes nincs benne 🙂 Nagyon jól zárnak, és a szelepeik is tökéletesen működnek, egy perc alatt leereszthető belőlük a gőz, és már ki is lehet nyitni, de a régi alumínium, ahol egy villával kellett a szelepet emelgetni, engem meglehetősen nagy félelemmel töltött el, igyaz a gőzmozdonyt is valami nagy szörnyetegnek gondoltam gyerekkoromban.

Hozzávalók:
1 kg lapocka
2 ek zsír
10 dkg füstölt szalonna
3 sárgarépa
3 nagy fej hagyma
6 gerezd fokhagyma
1 csokor zsálya
1 ágacska rozmaring
0,5 l világos sör
1 ek szegfűbors
1 kk kömény
só, bors
10-15 szem krumpli

A szalonnát kiolvasztom, hozzáadom a többi zsírt és a karikákra vágott hagymát, majd megdinsztelem. Közben felkockázom a húst, és azt is lepirítom a zsíron. A fokhagymát csak ellapítom a késsel, nem vágom össze, a répát pedig lereszelem. Minden hozzávalót belteszek a kuktába a krumpli kivételével, és felöntöm a sörrel.
Lezárom a kuktát, majd alacsony lángon főzőm negyven percig. Elzárom a lángot, és hagyon a gőzt kijönni a szelepen. Kinyitom a kuktát, beleteszem az egész krumplikat, ha kell, öntök alá egy pici vizet is. A lényeg, hogy a krumplik legyenek lenyomkodva az étel aljára, és legalább 3/4 részük legyen elfedve.
Újra lezárom a kutát, és főzőm még 5-10 percig a krumpli nagyságától függően.
Tálalásnál kiszedem a zsályát és a kakukkfüvet, vagy ha épp meglátom, akkor a szegfűborsot is.

Egyébként a Gösser Bock és a Dining Guide pályázatot hirdet, amelynek célja a legjobb sörrel készülő ételek és receptjeik megismerése és bemutatása.

A sör, mint gasztronómiai jelenség egy alapvető kontrasztra épül, amivel tisztában kell lennünk, ha a konyhában is alkalmazni akarjuk. A maláta édes, a komló keserű – ezt a két ízt tudja a sör hozzátenni az ételhez, és bizonyos sörök még a csípős élesztő ízét is átadhatják.
A sörben élő kontrasztot vigyük tovább az ételre. Komlós pils típusú sörök mellé édes zöldségeket – hagymát, répát, stb – illesszünk, sőt a méz, a melasz, vagy egyenesen a cukor is jól mehet hozzá. A komló keserűsége kellemesen oldja az olajos, zsíros, sajtos ételek tömősségét. A maláta édességét szépen kiegészíthetik a savasabb zöldségek – paradicsom, citrom, stb. Ha a maláta édességét akarjuk bevetni, gyakran használunk erős, pörkölt ízű barnasöröket. A sörben lévő élesztő illetve szénsav jót tesz a tésztáknak, paníroknak, palacsintáknak, bundáknak – könnyűek, ízesek és habosak lesznek tőle. A sör lúgos kémhatása révén hatásosan puhítja a húst – így jó pácot ad. A sör, mint fűszer nagyszerűen illik halhoz, csirkéhez, disznóhoz és marhához, de még a vadhúshoz is. Tudnivalók A sörrel készülő ételek közül azok receptjeit várjuk, amelyek jobbak sörrel, mintha sör nélkül készülnének, és ahol a sör olyan meghatározó – akár saját karakterével, akár ahogy más alapanyagok új arcát mutatja meg – hogy az étel nevében is megjelenik. Az étel legyen saját, vagy más által, házilag, saját recept alapján elkészített étel, amely bármilyen fogás lehet (kérjük az étel nevét feltüntetni). A pályázati anyagnak az elkészült étel fotóját, hozzávalók listáját és mennyiségét és az elkészítés módját kell tartalmaznia. A győztest a legismertebb gasztrobloggerekből álló zsűri választja ki. A legjobb receptet megfőzzük az Év Éttermét kihirdető, 2011. januárjában megrendezésre kerülő Dining Guide gálán és megjelenik a Gösser Bock és a Dining Guide kiadványaiban. A nyertes Gösser ajándékcsomaggal jutalmazzuk, meghívást kap a gálára és egy késtechnikai tanfolyamon vehet részt Chef Maki, a japán származású szakács iskolájában, ahonnan saját séfkéssel, és biztos alapokkal léphet tovább. A receptet, képeket és a jelentkezési lapot a szerk@diningguide.hu címre várjuk! Az e-mail tárgya “Sörös recept” legyen. Határidő A jelentkezés és a nevezni kívánt receptek feltöltési határideje 2010. november 30., 13.00 óra
További infó.

Mezővárosi Zsidó Napok / Hódmezővásárhely, Makó, Mártély

Mezővárosi Zsidó Napok / Hódmezővásárhely, Makó, Mártély
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében
A hajdan virágzó polgári kultúrára emlékeztetnek a mezővárosi zsidó napok
2010. július 2-4. péntek-vasárnap
PROGRAM ELŐZETES
Koncertek, irodalom, emlékezés, gasztronómia
2010. július 2. péntek13:00 órától
Csodarabbik nyomában
Autóbuszos kirándulás Makóra. Zarándoklat Vorhand Mózes csodarabbi sírjához, rövid előadás keretén belül a gyönyörűen felújított makói zsinagóga megtekintése. Rövid zenei program Kecskeméti Ármin emlékműve előtt, majd helytörténész vezetésével múltidéző séta Makó belvárosában. (Részvételi díj: 900 forint)Előzetes jelentkezés és regisztráció szükséges: mazsike@gmail.com, az autóbusz a TourInform iroda elől indul. (6800 Hódmezővásárhely Szőnyi u. 1.)17:30 órától A szabadulás íze – „Irodalom és jazz” • A Bethlen Gábor Református Gimnázium bemutatása, majd Simon Ferenc tanár-könyvtáros előadása a 16. századi irodalomról• Szántó T. Gábor író irodalmi estje, élőzenével fűszerezve a gimnázium olvasótermében, közreműködik Vári György irodalomkritikus és Kardos Dániel gitárművész. Helyszín: Bethlen Gábor Református Gimnázium(6800 Hódmezővásárhely, Szőnyi u. 2.)18:30 órátólAz alföldi zsidóság múltjaAz alföldi zsidóság, és zsinagóga építkezés története címmel Zsinagóga Tours program, utána Istentisztelet.
Jelentkezés és regisztráció: mazsike@gmail.com, illetve megvásárolható a hódmezővásárhelyi TourInform irodában és a Mazsike irodában (Budapest VI. ker., Révay u. 16., telefonszám: 311-6665)További információMagyar Zsidó Kulturális Egyesület / Budapest VI. ker., Révay u. 16.
A többi programról, halászléről és paprikáskrumpliról itt olvashatsz.
http://www.mazsike.hu/
Gyertek!

Budapesti piac sirató

bosnyáktér+019Az utóbbi hetekben Lila Fügével végigjártuk a budapesti piacok nagy részét, és megírtuk mit tapasztaltunk.
Csepeli és Bosnyák téri piac
Sirató a régi csarnokokért (Hold utcai csarnok, Klauzál téri csarnok, Batthány téri csarnok, Hunyadi téri csarnok)
Fővám téri nagycsarnok, 12. kerületi biopiac
Garay téri csarnok és a Kolosy téri piac
Újpesti piac és a Fehérvári úti csarnok
Fény utcai piac és a Lehel
Ma lesz az utolsó része a sorozatnak, a szombati piacokkal: Hunyadi tér, Komjádi uszoda előtti piac, stb.
Közben sokszor jött szóba a piac mint intézmény máshol is: Norbi teljesen ki van akadva azon, megjegyzem jogosan, hogy hatalmas sorok kígyóznak a nagybani piac előtt, így nem csoda, ha minden piacon szinte ugyanaz a választék, szinte alig valahol lehet valódi háztáji, jó minőségű árut kapni. Félünk a külföldi “agyonkezelt” zöldségektől, de sajnos a magyar áru is ugyanilyen rossz, azért, mert hatalmas betűkkel hirdetik hogy magyar, attól még fóliából jön, vagy agyonpermetezett íztelen vacak.
Persze mi vásárlók vagyunk a hibásak, mert bár szeretnénk a jót, de se többet fizetni, se messze elmenni nincs kedvünk érte, megjegyzem este hatkor, munka után érthető választás a hipermarket, nincs jogom ezért senkit elítélni, én is szoktam ott vásárolni.
Le kell írni, hogy a piacok megszűnése nem csak magyar sajátosság, mindenhol hasonló a helyzet, a globalizáció nem kispiac, szombati alkalmi piac barát.
A párizsiak is siratják az 1971-ben bezárt Les Halles-t, de Londonban is rengeteg piac szűnt meg az utóbbi negyven évben, igaz ezek a hatalmas metropoliszok kitermelték a saját kultikus piacaikat is, és Bécsben is az egyik legnagyobb vonzerő a Naschmarkt.
naschmarkt-sw-gr.jpg
Már csak az hatalmas változást hozna, ha egy-egy piacon belül nem egy kézben fonódna össze mondjuk az összes zöldséges stand, de amíg nem lesz a budapestieknek vastagabb a pénztárcája, és nem erősödik meg az a réteg, akik a pénzükkel szavaznak az árukra, addig ez nem nagyon fog változni sajnos. Pedig igény már ha nem is nagy, de mutatkozik: Csite Norbi remek krumplija hatalmas sláger volt tavaly, idén is alig várjuk, hogy végre ehessünk belőle, de pár napja a facebooken verődtünk össze egy pillanat alatt, és foglaltunk le 400 kiló gönci barackot a Zemplénből. Mi is jól járunk, mert valódi, ízes barackot kapunk, Budapestre felszállítva, és a barackos ember is nagyon boldog, hogy nem csak cefrébe szórhatja a barackot, bár tegyük hozzá, az se rossz vég egy érett sárgabarack számára 🙂
És akkor a végén egy kis piacos programajánló holnapra:
Gyereknap a Hunyadi téri paicon.

Zöldségtatár

A recept eredetileg a díványon jelent meg, és 10 főre szól. Talán nem a legjobb szó a tatár rá, de jobbat nem tudtam kitalálni. Vendégeknek készítettem saláta gyanánt, pereccel. Bevallom, nem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz, de annyian kérték a receptet, hogy muszáj a Fűszeresre is feltenni. Most, hogy jönnek a meleg napok, talán nem a legjobb ötlet sütni a zöldségeket, de ősszel is jó lesz.
Eperrel készült, csakhogy lassan vége az epernek, vagy nem is volt idén, a megfelelő rész aláhúzandó. Úgy gondolom sárgabarackkal is nagyon finom lenne!

Hozzávalók 10 pici adaghoz:
1 zsenge karalábé
2 ek nádcukorolívaolaj
2 közepes cukkíni
1 kisebb padlizsán
3 szál sárgarépa
5 ek lilahagyma lekvár
2 fej salotta hagyma
30 dkg eper
1 pici chili
2 lime leve
2 csokor petrezselyem
4 ek worcestershire szósz

bors

A hagyma, eper és a petrezselyem kivételével minden zöldséget külön serpenyőben, nagyon kevés olívaolajaon, nagy hőfokon, só nélkül pirítottam meg. A karalábét a cukorral karamellizáltam.
Összekevertem a zöldségeket, a hagymalekvárt, a worcestershire szószt az apróra vágott petrezselyemmel, majd sóztam, borsoztam. Egy éjszakára érdemes a hűtőbe tenni. Az epret és a és a salotta hagymát csak közvetlenül tálalás előtt kevertem bele, hogy ne törjön, és ne vegye át a zöldségek ízét.

Pesztós kalács

Múlt héten nem itthon ünnepeltük a szombatot, hanem barátoknál. Nem én főztem, de a challa-t, vagyis a kalácsot tőlem kérték. Olasz vacsora volt, két olasz párral. Először arra gondoltam, hogy sima kalácsot viszek, mert fogalmam se volt, hogy mi lesz a menü, de aztán kaptam egy fülest, hogy vega ételekre számítsak, mindenféle tésztákkal, rizzsel, sok-sok salátával és paradicsommal. Nem voltam nagyon meglepődve 🙂
Kiderült, hogy a salátákat sajtok egészítik majd ki, úgyhogy bátran estem neki a sima kalácsrecept felturbózásának.
A sajt kiesett, mert sajthoz minek sajtot enni, ugye?
A fokhagymás kalácsot se akartam még egyszer elsütni, már szinte minden barátunk ismeri.
Maradt a pesztós kalács ötletem. Érdemes volt fáradni vele, nagyon hálás volt a közönség 🙂
Kicsit munkás így elkészíteni a kalácsot, de megéri fáradozni vele, nem csak a sok dícséret, hanem a gyönyörű látvány miatt is.
Miután a kalácstészta megkelt, hat részre osztottam, és a hat részt nyújtófával hosszú, keskeny csíkká lapítottam. Minden csík közepébe tettem a tesztóból, és óvatosan feltekertem, majd kézzel sodorgattam, hogy rendesen összetapadjon. Ezt mind a hat csík tésztával megcsináltam.
Megfontam a kalácsot, hagytam fél órát kelni, majd megkentem tojással és betoltam a 180 fokra előmelegített sütőbe 35 percre. Persze néhol elmászott a pesztó, de összességében 🙂

Hozzávalók a kalácshoz:
50 dkg simaliszt
1+1 nagy tojás
2 dl langyos víz
7 g szárított élesztő
1 ek olívaolaj
3 ek cukor

Hozzávalók a pesztóhoz:
1 csokor bazsalikom
2 marék dió
olívaolaj
só, bors
+ rozmaring

A rozmaring kivételével minden pesztó hozzávalót a turmixba tettem, és krémesre turmixoltam. Csak apródonként öntöttem hozzá az olívaolajat, nehogy túl híg legyen. A parmezánt kihagytam, ne nyomja el a többi sajt ízét a vacsorán. Amikor kész lett a pesztó, beleszórtam a nagyon apróra vágott rozmaringot is, de ezt már nem turmixoltam le.

Ropogós karfiol

Vannak olyan szerencsés szülők, akiknek a gyereke megeszik minden gyümölcsöt és zöldséget, nem válogat, sőt, vannak kedvencei is. Nekünk nem volt ilyen szerencsénk Dáviddal, volt egy olyan év kiscsoportos óvodás korában, amikor csak főtt tésztát volt hajlandó enni az oviban olívaolajjal, esetleg üres rizst ünnepnapokon, de itthon se akart sok mindent magához venni a húslevesen és zsömlén kívül, külön bosszantva minket azzal, hogy a bolti zsömlét jobban szerette, mint a házit.
Ilyenkor a nagyszülők se könnyítik meg az ember életét, az ugyanis nem segítség, hogy minden nap elmondják, hogy te kislányom mindent megettél ennyi idős korodban, és szegény gyereknek pont most lenne szüksége mindenféle vitaminokra. Pont most, és máskor is természetesen.
Szerencsére a háziorvos nem ijedt meg túlságosan, csak türelemre intett minket.Akkor jöttünk rá, hogy ha Dáviddal főzünk együtt, akkor már csak tisztességből is megkóstolja, amit főzött. Így sokszor pont addigra készült el a vacsora, mire fürdeni kellett menni, de mégy gyorsan evett belőle legalább pár falatot, és nekünk is jó lecke volt, hogy nem szabad siettetni a dolgokat, ha éppen elcsodálkozik azon a gyerek, hogy milyen csodálatos is egy karfiol, hiába van fél nyolc.
Lassan, napról-napra, egyre több mindent hajlandó volt megkóstolni, mostanra pedig, a hatodik születésnapjára olyan ételekről is komoly kiselőadást tud tartani, amiket még soha nem kóstolt.
Egyik nagy kedvencünk a sajtos-petrezselymes karfiol lett annak ellenére, hogy se a karfiolt, se a sajtot nem hajlandó más formában megkóstolni.
Hetente más-más kisgyerekes anyuka receptjét olvashatjátok az oldalon, akik gyerekkel együtt főznek. (Lila Füge, Kicsi Vú, Mai Móni). Sőt feltölthetitek a saját receptjeiteket is két kategóriában.
Heti nyeremény mindkét kategóriában – 5 000 Ft értékű könyvutalvány
Fődíj mindkét kategóriában – 100 000 Ft értékű Media Markt utalvány
„Apa főz” különdíj – 50 000 Ft értékű Media Markt utalvány
Hajrá!

A szajhák kenyere

Eredeti nevén erényes kenyér, de az nem írja olyan jól le az igazságot, miszerint:
“A salamancai férfiak számára a böjt egykor valóban szigorú volt, nem csak kulináris dolgokban követeltek ugyanis önmegtartóztatást: II. Fülöp, a 16. század jámbor királya elrendelte, hogy bojt idején az összes örömlány hagyja el a városokat. így nagyhéten Salamancából is elküldték Őket, és csak a húsvét utáni hétfőn térhettek vissza. Ezen a napon a bűnös hölgyeknek szigorúan megtiltották, hogy a hídon át lépjenek a városba a megelevenedett bűnnel való találkozás a jámbor polgárok lelkére beláthatatlan következményekkel járt volna. A diákok tehát a bűnös életért felelős tanácsnokkal akit a nép lakonikusan padreputasnak (‘szajhapap’) nevezett virágokkal feldíszített csónakokon hajóztak el a folyón és hozták vissza a könnyűvérű lányokat. A folyóparton bőséges borral és hornazosszal, hússal és tojással töltött tésztabatyuval ünnepelték meg az eseményt. A szokás hasonló formában máig fennmaradt, mindenesetre már a vallásos spanyolok sem bánják a lunes de aquas (vízparti hétfő) megünneplését. Ezen a napon sok család kirándul vidékre, és a pikniken régi szokás szerint hornazost fogyasztanak. Ehhez a kenyértésztát sovány sertéshússal, sonkával, paprikás kolbásszal és kemény tojással töltik meg, majd megsütik.”

Ez a recept egy kasztíliai kenyér receptje, persze egyáltalán nem autentikus, csak ahogy én gondoltam az elkészítését. Az eredeti lepény helyett egy kis kerek cipóformát készítettem, két-két fős adagnak, de ha tényleg piknikre vittem volna, akkor maradtam volna az ereti formánál. A Pan Candeal, vagyis a kasztíliai kerek kenyér alapreceptjét vettem a tésztához:
50 dkg liszt
2 dl víz
1 dkg só
1,5 dkg élesztő
olívaolaj a kenyér megkenéséhez
Egyszerűen tésztát gyúrtam, majd dgasztottam, végül kétszer kelesztettem.
Három felé osztottam, és kör alakúra nyújtottam. A közepére halmoztam egy négyfelé vágott főtt tojást, pár szelet füstölt kolbászt, szalonnát, és néhány, zsíron megpirított húskockát. Az eredeti recept nem ír hagymát, de nekem valahogy muszáj volt bele tennem, tudom, itt rontottam el az autentiukus spanyol receptet 🙂 Bevagdostam a kenyértészta kilógó széleit, és felhajtottam a töltelékre. Jól összenyomkodtam, hogy sütés közben ne nyíljon szét. 220 fokon sütöttem szép pirosra, kb 30 perc alatt.

Az ötletet és az idézetet a Spanyol kulinária c. könyvből kölcsönöztem.

Könyvajánló

Végre megjelent a Vince kiadónál a nemzetközi kulinária sorozatban a Francia, és a Spanyol kulinária is. Ezt a kettőt vártam legjobban az orosz után.
Szerintem a sorozat mindegyik része alapmű. Nem szakácskönyvek, bár sok-sok recept, és inpiráló fotó található szinte minden oldalon. Ha valaki nem ismerné a sorozatot, annak leírom, hogy egy nagyon alapos, régiókkénti áttekintést kaphatunk a helyi gasztronómiáról: borok, más italok, termővidékek, sajtfajták, elkészítési és feldolgozási változatok, gyönyörű fotókkal, edényekkel, receptekkel. Nem maradnak ki a jellegzetes halfajták, vagy húsfélék, a fűszernövények és gyümölcsök, vagy a kihagyhatatlan piacok, üzletek, híres, vagy kis eldugott éttermek.
Nyár elején, ha még nincs meg az uticél, gyilkos olvasmány, mert már venném is ki az egész évi szabadságomat, és utaznék, utaznék, utaznék!
Hétvégén főztem is mindkettőből, a héten fel is teszem majd a recepteket.

Eddig megjelent részek:
Olasz kulinária
Orosz kulinária
Görög kulinária
Kulinária (európai konyhaművészet)
Magyar kóstoló

A kiadónál 20%-al olcsóbban lehet a könyveket megvásárolni!
http://www.vincekiado.hu/index.php

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!