Fűszer és Lélek

Kincsünk (lehetne) a piac

Kép innen.

Az irány a piac mozgalom fesztivált szervez a Gödörbe, május 7 és 16 között.
A piac téma engem is foglalkoztat, legutóbb amerikai vendégeink kérdezték tőlünk, hogy hol vásárolunk, van-e jó farmer’s market Budapesten?
Budapesten, ahol hétközben hárommillió ember tartózkodik. Nem, ilyen piac nincs. Vannak jó helyek, jó a Nagycsarnokban Józsi a hentes, jó hétvégénként a Hunyadi tér, szívesen vásárolnék, ha megtehetném a biopiacon Kongresszusi központnál.
De a Nagycsarnokban egyre több stand kezd csak fokhagymafűzért, paprikafűzért és matyómintás kacatokat árusítani. A Lehel piacon múlthéten marhát adtak el falkockázva a tapasztalatlan barátnőmnek, amikor birkát kért. Kérlek titeket, hogy ne írjatok olyanokat, hogy aki nem ismeri fel, az meg is érdemli, meg nem veszünk előre felkockázott húst, stb., mert szerintem az alap kéne hogy legyen, hogy nem csapunk be senkit szándékosan! Zavar, hogy sok helyen megfestik a “tanyasi csirkét”, zavar, hogy háztáji tojásként árulják a 3-as kódú tojást, zavar, hogy a “kofák” egy része hajnalban a nagybani piacon vásárolja meg a portékáját.
Jó lenne, ha nem kéne fogyasztóvédelmi lapokat betanulni kívülről, ahhoz, hogy ne legyünk becsapva. Ha csak húsz forintom van egy tojásra, akkor nem baj, ha hármas kódú, de ha van módom többet fizetni érte, akkor ne akarjanak eladni ketreces tojást abban bízva, hogy nem ismerem a kódokat. És kikérem magamnak azt, amikor Lila Fügével, aki babakocsiban tolja a pici fiát, kifizetjük a kacsát, akkor a fickó bepróbálkozik azzal, hogy még nem adtuk oda a pénzt!
Ennek ellenére még mindig imádom a piacot!
A piacra lehet megbeszélni bevásárlós megbeszélést, lehet randizni délben a lángososnál, és lehet kedvenc, kedves árusokat találni, akiknek mindig van egy jó szava, akik mosolyognak, és akiknél úgy érzi az ember, hogy az ő kedvéért nyitottak ki aznap reggel.

VALÓDI PIACOT AKAROK! Valódi kofákkal, isteni lángossal, jó hentessel, közösségi élménnyel,
mert piacra járni élmény!
Szeretem a vidéki piacokat, és valami furcsa romantikus érzéseket táplálok a lepukkant régi piacok iránt 🙂
Erősen a témába vág Az élő Tiszáért egyesület munkája. Ajánlom az oldaluk böngészését, sőt érdemes feliratkozni a hírlevelükre is, szerintem megéri azt a pár órát, mire az ember megismerkedik a munkájukkal, nagyon tanulságos.
Igazi piac ugyanis csak akkor lehetséges bárhol az országban, ha a kistermelők könnyebben piacra hordhatják a termékeiket!

“”Sikeres volt a civilek példátlan mértékű összefogás a Számos civil javaslatot tartalmaz a kistermelői rendelet hamarosan kihirdetésre kerülő módosításának utolsó verziója. 53 civilszervezet egy éven át dolgozott azért, hogy az új rendeletbe olyan elemek bekerüljenek, amelyek könnyítik a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit, mert ezek segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Ám a siker nem felhőtlen: egyes intézkedések újabb problémákat vetnek fel. Erről tartottak ma sajtótájékoztatót a civilek budapesti szakmai fórumuk szünetében. A civilek bíznak benne, hogy a közigazgatási egyeztetésben tett észrevételeik a kistermelői rendelet végső verziójába is bekerülnek majd, mely remélhetőleg mihamarabb kihirdetésre kerül. Az utolsó nyilvánosan elérhető módosításcsomagba fontos elemek bekerültek, ám egyes intézkedések új problémákat is felvetnek. A civilek a jövőben ezért további jogszabályok módosítását is kezdeményezni fogják, valamint ajánlásokat tesznek a magyar EU-elnökség számára az EU 2020 stratégiához és a 2013 utáni Közös Agrárpolitikához.

SZABADKAI ANDREA, Szövetség az Élő Tiszáért: „Végre a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain, ha a kistermelői rendelet régóta várt módosítása életbe lép. Lényeges változást fog ugyanis hozni, hogy ezentúl a kistermelők feldolgozott termékei – mint például sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. Az ún. vendégasztal szolgáltatás bekerülése a rendeletbe szintén kulcsfontosságú. Ezek mind-mind a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit növelik.”A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is kezdeményezett módosításokat: a rendelet hatálybalépése esetén például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. További fontos változás lesz, hogy egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelőt regisztrálni. Egyes pontok pedig a házhozszállítás szabályain enyhítenek.
SARBU-SIMONYI BORBÁLA, a Védegylet agrár programvezetője: „A gazdasági és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhatnak a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok. A kistermelői rendelet módosításával épp ezért nem értünk a munka végére, bár a minisztériummal folytatott egy éves egyeztetési folyamatot jónak és eredményesnek tartjuk. De további jogszabályokhoz is hozzá kell még nyúlni – mint például a piac- és vásártartás szabályai, jövedéki- és adótörvény –, és a közelgő magyar uniós elnökséget is fel kell használni arra, hogy üzenetünk az európai szintre is eljusson. Civil összefogás és ajánlás által a KAP 2013 és az EU 2020as stratégiába is be kell épülniük a kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő céloknak és programoknak.”Az uniós csatlakozás nagy próbatétel volt a magyar mezőgazdaságnak, mert egy jelentős réteg, a kistermelő gazdálkodók, nem voltak felkészülve a több évtizede támogatott gazdaságok versenyére, és a hazai jogszabályok sem jelentettek motivációt vagy segítséget számukra. Helyzetüket tovább nehezítette a rájuk zuhanó uniós higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabályozás. Mindeközben különböző okok – például a plázák terjedése, helyi szabályozás és higiéniai előírások szigorítása – miatt az értékesítés fontos terepét jelentő termelői piacok is megszűntek.
Dr. ROSZIK PÉTER, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke: “A gazdák zöme a túlélésért küzd, ezért minden olyan lehetőségre szükség van, amely emelni tudja a jövedelmeiket. Minél feldolgozottabb mezőgazdasági termékeket állít elő egy gazdaság, annál nagyobb lesz az életképessége. Kamaránk támogat minden olyan törekvést, amely a gazdák túlélését segíti, mert bízunk a magyar vidék feltámadásában. Az új jogszabályt fontos kezdő lépésnek tekintjük, és a további felesleges gátak lebontását is segíteni fogjuk minden erőnkkel.”
Dr. CSIZMADIA LÁSZLÓ, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke: „A hamarosan megjelenő jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához. A rendeletbe bekerülő úgynevezett kistermelői és falusi vendégasztal szolgáltatás nem más, mint hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése, melyhez jól társítható a gazdaság bemutatása mellett a hagyományos népi attrakciók (népviselet, néptánc, népzene) megjelenítése is.”HÁTTÉR:A kisléptékű agrártermelés a magyar vidéki népesség nagy hányadának jelent jövedelemkiegészítést vagy önellátást. A környezeti problémák, a gazdasági- az és energiaválság okán felértékelődik a helyi gazdaság. Az Európai Unió 2004-ben létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az áruk szabad áramlásának európai elvéhez igazított, egységes élelmiszerbiztonsági standardot állít minden európai élelmiszert előállító üzem elé. A „hagyomány és rugalmasság elvének” megfelelően azonban a nemzeti kormányok tehetnek engedményeket a „kisléptékű, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek” tekintetében. A magyar 14/2006 számú magyar „kistermelői” rendelet erre a célra született, ám alkalmazásának tapasztalatai az érintettek és a kormányzat számára is hamar világossá tették, hogy módosításra szorul. Ezért 2009 márciusában 17 civil szervezet szövegszerű módosításcsomagot nyújtott be a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. Az összefogáshoz egy év alatt rengetegen csatlakoztak, így mára már 53 kistermelői- és vidékfejlesztési érdekekért küzdő szervezet alkotja a koalíciót, melyet a Nemzeti Civil Alapprogram és az Ökotárs Alalpítvány is támogat. A javaslatok egyebek között a „helyi” és a „kisléptékű” kifejezések tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek kiszélesítését szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot korábban csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő. A hamarosan életbe lépő rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva, például lecsóként is értékesítheti, akár a szomszéd megyében található boltban is. A minisztérium a civil javaslatok figyelembevételével módosította a rendeletet, és a módosítást 2010. március 11-én közigazgatási egyeztetésre bocsátotta. A közigazgatási egyeztetési anyagba a civilek számos javaslata is bekerült. Ilyenek például:- a javaslatnak megfelelően a kistermelői feldolgozott termék –pl sajt, kolbász – is bekerülhet a régió boltjaiba és éttermeibe- a kistermelői nyers hús értékesíthető lesz- nőttek a kistermelői kategóriában értékesíthető termékek mennyiségei Az FVM saját kezdeményezésére kerültek bele a rendeletbe a következő pontok:- az ún. falusi vendégasztal szolgáltatás bekerült a rendeletbe- mostantól a strucc- és emutenyésztők is bekerülhetnek a kistermelők körébe.
További teendők:
Kimaradtak azonban az új rendeletből nagyon fontos pontok. Például a termelői pálinka értékesítését az EU-s jövedéki szabályozás akadályozza, és kimaradt a termelői piac kategória létrehozása is, mert ezeket más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni. Információink szerint sajnos a falusi vendégasztal számára sem engedélyezik továbbra sem a házi disznóvágásból származó termékek értékesítését. A civilek a mai sajtótájékoztatójával egy időben egész napos konferenciát is szerveztek Kisléptékű élelmiszer-rendszerek jogszabályi környezete közelgő EU elnökségünk fényében címmel. Ennek társszervezője volt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is. A MNVH a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos társadalmi aktivitás és javaslatok koordinálásában nagy szerepet vállal honlapján (www.mnvh.eu ) , tagjain és fórumain keresztül. A 2013 utáni KAP-hoz fűződő társadalmi vélemények beérkezését az EU agrárbiztosa által indított internetes aloldal teszi lehetővé: (http://ec.europa.eu/agriculture/cap-debate), ahol közvetlenül fogadják a javaslatokat.””
Címkék: ,

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Zazálea says:

    Hát legyen nekünk is piacunk, de jó is lenne! De nem turkálóval, műanyagossal…

  2. Medvedr, igen! Én is azt gondolom, hogy az úgy teljesen rendben van. A gazda elviszi az állatot, ahol egy tökéletesen steril helyen levágják, állatorvos ellenörzi, lepecsételik, és lehet hazavinni, feldolgozni.Az is más, ha valaki magának, vagy a családnak vág, és az is, ha ebből eladásra is szán, mert akkor felelősséggel tartozik.

  3. Zizi says:

    A biopiac fantasztikus! Évek óta odajárunk. Nem milliókat keresünk, nincs autónk se (közalkalmazott vagyok, nagyon gáz fizetéssel) és mégis oda megyünk minden szombaton a hangulat, a légkör, az áru miatt. Ezt azért hangsúlyozom, mert, az emberek többsége a biopiacot a drágasággal azonosítja. Lehet, hogy drágább, mint a hagyományos, de én hosszútávon gondolkodom, amikor ilyen termékeket, zöldségeket vásárolok. Két főre átlagosan 6000-8000 Ft-ot költünk a piacon, ami kb. 1-1,5 hétre elegendő élelem (húst nem eszünk ezt hozzá kell tennem). Emellett néha ugrunk be ABC-be vagy a Lehel piacra venni még valamit, de máshova nem igen járunk. Szerintem 6000-8000 Ft nem sok két főre ennyi időre!!!Mostanra már jól ismerjük az árusok többségét és kialakult az a kör, akiktől vásárolunk. Vannak a biopiacon is szemtelenül drágák és vannak korrekt árusok, akik nagyon szép, friss zöldséget, gyümölcsöt hoznak minden szombatra.Egy szó, mint száz: érdemes kijárni! 🙂

  4. Anazar says:

    Piac, Piac! Kell a piac! Nem termelők, nagybanisok, hanem mamikák, akik eladják a felesleget! Én azt szeretem 😉

  5. bodzazsuzsa says:

    Köszönöm az infókat, itt sokszor előbbre járok jogszabály-ügyileg, mint a saját területemen (falusi vendéglátó és vendégasztalos vagyok)Az eddigi kommentek számomra azt igazolták, hogy sajnos, a sok rossz tapasztalat miatt nagyon gyenge a bizalom akár a nagybani, akár a kistermelővel szemben. Ezen jogszabály nem fog segíteni, de mindenkinek a maga területén oda kell tenni a legtöbbet. A vendégnek pedig megmutatni a körülményeket, s döntse el maga, hogy kér-e a főztömből, vagy sem. Ugyan előre lelevelezem az étkeztetést, de blogom is azt van hivatva szolgálni, hogy bizalmat ébresszen a nálunk való étkezésre.

  6. Gerik says:

    Akkor kérünk egy korrekt listát a piacokrol mert a Rákóczi téri már annyira drága hogy nemigaz. Gerik

  7. Péntek reggel elkezdünk egy piacmustrát a http://www.divany.hu oldalon, akkor legyen az első a Rákóczi tér és mondjuk a Fény utca, hogy legyen pesti és budai is.

  8. Anonymous says:

    Szombatonként a XI.kerületben, a művház parkolójában van egy piac, hajnaltól kb. egyig – AZ IGEN!!! Kamasz koromtól, 15 éve járunk oda, megvannak az állandó kis nénikéink és bácsikáink, akiknél változatlan a minőség, maximális a bizalom, és már-már családtagnak számítanak!!! MIndenkinek ajánlom, kár hogy csak hetente egyszer van :-(. És az, hogy sajnos már megvetette ott is a lábát egy-két üzér, de azért még mindig a legjobbak egyike az a mi kis piacunk.Zsófi

  9. Anonymous says:

    Eszter!A river cottage-műsorban levő vágás felel meg az érvényes előírásoknak. Nem mondom, hogy jók ezek az előírások, de nem poénból találták ki őket. Nekem mély meggyőződésem, hogy ugyanúgy, ahogy a kofa átvág a nagybani piacos cuccal, a hentes a romlott hússal, úgy meglesz a házi/termelői átvágás is. A hsz.-okban egy túl ideális kép, álomvilág sejlik fel. Az élelmiszertermelés történetével egyidős a hamisítás és a stiklik története is. Nem hiszem, hogy a kistermelők úgy általában sokkal jobbak mint bárki más. Félreértés ne essék: nagyon szeretném, hogy a helyi piacra helyi termelők (kis és nagy, bio és nem bio, üzemi és háztáji egyaránt) termeljenek, helyi vásárlóknak. Sajnos az ellenőrzést (élelmiszerhigiéniai) fenn kell tartani. A baj az , hogy ez meglehetősen drága dolog. Ez sem fogja olcsóvá tenni a házi és kistermelői árut. A francia és az angol helyi és termelői piacon árusított áruk meglehetősen borsos árúak – információim szerint.Üdv:medvedr

  10. rhumel says:

    Piac (és víz) közelében élni, az maga a boldogság, nem?/a francia piacok, csodásak, tényleg!Csak messze vannak…/

  11. zazálea says:

    A legjobb piaci élményeim (sajnos) Versailles-hoz kötődik, az valami csoda, az eladókkal (nem mondanám kofáknak őket), akik árulták a hazai fűszernövényt, sajtot, húst, halat, zöldséget. Kaptunk melléjük jótanácsot, receptet, mosolyt, de olyat, hogy én is azonnal termelő akartam lenni, esküszöm. Az illatok pedig!

  12. Anonymous says:

    Lehet jó piac egy jó elgondolásból.A káptalantóti piac például úgy jött létre,hogy volt egy terület,amit egy vállakozó szellemű hölgy a gyerekeivel kipucolt,árnyas,akácos.Aztán szólt a néniknek,hogy van ez a hely,megkérdezte a polgármester,hogy ki készít finom dolgokat,lekvárokat,savanyúságokat,szólt a hegyen élő kecsketenyésztőnek,hogy hozzon sajtokat,krakott egy táblát az útra,és elindult a spontán piac,ami mára kinőtte magát igazi klassz kis biopiaccá.És ez egy kis falu!

  13. cerise says:

    Kedves Eszter! Köszönjük, hogy összeállítottad ezt az anyagot! Nagyon tanulságos. Egy valamin megakadt a szemem."kistermelői és falusi vendégasztal szolgáltatás nem más, mint hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése" vs."Információink szerint sajnos a falusi vendégasztal számára sem engedélyezik továbbra sem a házi disznóvágásból származó termékek értékesítését." Pedig enélkül én nem tudom elképzelni az igazi kistermelői kolbászt, szalámit, sonkát stb. A vágóhidakon kapható húsok eredete sokszor nem egyértelmű (mármint nekünk, vevőknek). Akkor ezt úgy képzeljük el, hogy a bácsi/néni elmegy a vágóhídra, vesz 50kg lengyel/szlovák/német sertéshúst (mert a magyar termelők jó része már rég tönkrement), hazakocog, kolbászt készít, majd széles mosollyal kínálja, mint kistermelői terméket? Billeg ez a vendégasztal.

  14. Anonymous says:

    A káptalantóti piaccal az a bajom, hogy "elkurvult" bocsánat a csúnya szóért. Vagy csak a piaci feltételekhez igazodik :)Az árak már a sok német turista pénztárcájához vannak igazítva, és mi magyarok kezdünk kiszorulni, pedig a kezdeményezés tényleg szuper!

  15. Cerise, igaz. Van még min javítani, de legalább elindult valami. Gondolom, ha olyan körülmények között lenne a disznó levágva, mint a River Cottage-ban láttam: vagyis nem otthon, hanem hivatalos vágóhídon, állatorvos felügyelete mellett, akkor azt a húst feldolgozva lehetne árusítani.Gondolom én.

  16. gondaanyu says:

    Mint termelők, alig várjuk hogy megvalósuljon amiről a cikk szól. Azt nem értem, ha ennyi mindenki akarja, akkor hol csúszik félre, kinek az asztalfiókjában tűnik el a kezdeményezés?A biopiacon is van drága és normális áru termék, keresgélni kell. A házi disznóvágásnál ugyanúgy kell figyelni a higiéniára, mint a nagyüzemben, megkockáztatom, hogy ha levágunk mi magunknak egy disznót, sokkal etikusabb, rendesebb, mint ahol ezerszámra gyilkolják őket.Maximálisan egyetértek az írásod lényegével. Magyar teméket és a termelőtől. Ez biztos vásárlás.

  17. Zempléni Pista says:

    Hajrá piac, hajrá kofákok, meg hajrá mi magunk. Hajnali piac. Amikor a város még alszik, az agrárnépesség meg közösségbe verődve beszél a zöldségekről, virágokról…hm…Aztán jöhet a söltkolbász, lángos, palacsinta és vissza a piaci forgatagba könyvet, régiséget nézni, vagy elbeszélgetni a juhsajtossal…Hol egy ilyen falu?zp

  18. A zempléni álmaidben :-)Vagy más piacokon? Éééééérted?;-)

  19. cerise says:

    A kezdeményezésnek én is nagyon örülök, és az elért eredményeket sem vonom kétségbe (így tovább!), csak nekem a házi vágás a gyenge pontom :). Otthon még soha nem ettem romlott húst, vagy egyáltalán olyat, amitől megbetegedhetnék. Itt Pesten már kaptam piacon küllemre tetszetős, mégis roquefort-ra hajazó szagú sertéshúst (gyorsan becsomagolták, hogy ne lehessen érezni,és tudom, rögtön meg kellett volna szagolnom, de még kezdő voltam, és naiv :)). Persze azt is tudom, hogy nem mindenki jár(na) el olyan körültekintően háznál, mint a szüleim, de a vágóhíddal kapcsolatban sincsenek illúzióim. Szerintem nem kellene annyira félni a házi dolgoktól.Addig is otthon vágatunk disznót, be a fagyasztóba, és egész évben abból élünk. Még felvágottat sem veszek, marad a jól bevált házi kolbász és társai. Örülök, hogy van erre lehetőségem.

  20. Jucy says:

    Nyíregyházán még egész jó működik a régi kgst-s piac, igaz, mostanában leginkább ukrán és kínai lefedettséggel 🙂 De a zöldség részen szerintem még a magyarok vannak többségben.

  21. Anonymous says:

    Ha matyómintás akkor nem kacat, ha kacat, akkor nem matyómintás !Ámbár, akár autentikus magyar népművészet, akár nem,valóban nem a vásárcsarnokban van a helye.

  22. Judit says:

    Eszter! Igaz, két és fél éve voltam utoljára ott, de az újpesti piac nekem nagy kedvencem volt (Újpest központnál a polgármesteri hivatal mögött). Hétvégente jöttek a bácsik-nénik, hozták az élő libát-kacsát, zöldséget-gyümölcsöt kis kupacban, virágot, zöldfűszereket, meg minden féle jót. És nem utolsósorban a lángos is issteni volt! Nézz el oda is egy szombati reggel, szerintem tetszene (ha nem változott meg teljesen azóta). 🙂

  23. Ariaden says:

    Én ma voltam kinn a Bosnyákon, vidéki lány vagyok, babakocsival mentem, mindenhol megkérdeztem, hogy amit veszek, vegyszeres-e, rámutatva a gyerekre. Mondtam azt is, hogy úgyis elviszem, ha az, csak akkor a gyereknek nem adnék belőle. Mindenhol azt mondták, adjam csak neki, csak a felénél elég bizonytalanok voltak. Na most adhatnám-e jó szívvel? Nekem valahogy nincs bizodalmam a május eleji eperben, vilmoskörtében, sőt ahogy van az egész "élelmiszerbizniszben". Ma már egyébként sem hiperben, sem piacon nem tudok bízni, szóval kíváncsi leszek én arra a piacmustrára. Apropó, gondolom az ÁNTSZ nem csinál szúrópróbaszerű laborellenőrzéseket. Pedig nagyon egyszerű lenne, havonta ellenőriznék, ahol minden okés, kapna a termelő egy nagy plecsnit amit kitehetne. Én egyből odamennék vásárolni.

  24. kisrumpf says:

    Írországban piacozom. Amikor előírásoknak akartam utánanézni, az itteni ÁNTSZ (Food Safety Authority of Ireland) weboldalán át megrendelhettem a profilomba vágó előírás/szabály/törvény akármi gyűjteményt, van vagy két kiló, 65 euróért (adóból leírható :-)). De ebben már azok az öntapadós matricák is bent vannak, amit – ha van – az ipari konyhámban kellene kiragasztanom. S a helyi Health Executive-ot bármikor "zaklathatom" telefonon tanácsért. A felvilágosítás adva van, csak rá kell kattintanom. Talán ennyiben könnyebb a helyzet, bár előírás itt is van dögivel. Talán el lehetne érni, ha elég ember kéri, hogy odahaza is ez a szintű tájékoztatás meglegyen, s ne kezeljék egymást ellenségként…? Vagy naiv vagyok…

  25. Matsuzaki says:

    Sziasztok!Én kislánykorom óta a Fény utcára járok. Először a nagymamám vitt el, és akkor még messze nem ez az új épület volt, hanem valami düledező romhalmaz. Az újat nehéz volt megszokni, de mostanra belakták, és mi is megszoktuk. A hét második felétől középen ott vannak az őstermelők, a nénik-bácsik, meg a megszokott arcok. Megvan, hogy kinél veszünk tojást, tejet, csirkét, mástól a petrezselymet, és mástól a zöldséget. Az emeleten vannak ínyenc boltok is, ott a Szega pl., és hétvégén virágot is lehet kapni fent. Most Pesten lakunk, van piac közelebb is. De hétről hétre visszajárok a Fény utcára, és viszem a 3 és fél éves lányomat is. Most már ő is tudja, hol vesszük a házi tojást.. 🙂 Ajánlom mindenkinek.

  26. gondaanyu says:

    A Nők Lapja Egészség magazinjának márciusi számában van egy cikk: Tényleg jobb a bio ? a címe. Gondolom a neten is elérhető.Érdemes elolvasni. Egy exkluzív vizsgálat, jó, néhány termék volt csak vizsgálva, de tanulságos.Ami nem reális a cikkben , a biopiaci árak, mert csak a felső végletet írták be, és természetesen -tól-ig vannak ott is árazva zöldségek. A sajtok meg finomak. Nem is csoda ha elfogy az autóig 🙂

  27. jehudit says:

    XI. ker.- kelenföldi heti piac 🙂 Igeeeen!!!!! Amikor elköltöztünk vidékre nagyon hiányzott.Azóta felfedeztük 2 helyi piacot is. Ráckevén közvetlenül a Duna partján szerdán és szombaton. Igazi látványosság. Közvetlenül a vízparton megy végig a sétány és ott van a piac. Szigethalmon meg vasárnap van piac. Ugyan nem bio termékeket árulnak, de színes, hangos, mozgalmas, mindkettő. Élő baromfi, sajtos, mézes, lángosos, pecsenyés, palánta. És feltűnt már nektek, hogy ilyen helyeken szokták árulni a magyar ruhakészítők a portékáikat? Mert amúgy kínai, vagy multis ruhákat kapni. De honi varroda által készített ruhákat már csak ilyen piacokon lehet látni.Egyébként nekem nem is a bio az elvárásom, hanem az, hogy jó minőségű helyi termékeket vehessek. Beleértve akár a ruhaféléket is. És kell a hangulat!!!

  28. Anita says:

    Kedves Eszter, 3 év után most költöztünk vissza Bukarestből Budapestre. Régen a Lehel piacra jártunk, de olvastam, hogy a Nagycsarnokot preferálod inkább, uh ellátogattunk oda. Turistának éreztem magamat a sok külföldi és bazár között. 🙂 Bízom benne, hogy a nagy tömegben mégis vannak jó árusok. Segítenél abban, hogy leírod nekem, hogy kihez érdemes menni, ne kelljen nekünk végigpróbálni Őket. Köszönettel, Anita

  29. Akkor Isten hozott Budapesten! :-)Épp most csináltunk egy nagy Budapesti paickörképet, eddig öt része jelent meg, holnap jön a Bosnyák téri és a csepeli.Ez az utolsó eddig, alatta a régebbiek linkjei:http://divany.hu/Gasztro/piacmustra-5-sirato-a-toenkrevagott-csarnokokertNekem ezek alapján most a Bosnyák a kedvencem, olvasd el holnap, mit tapasztaltunk.

  30. duende says:

    Eszter, várom. És jó kérdés!

  31. Anonymous says:

    Sehol Európában nincsenek ilyen röhejes "streilitás" szabályok,mint nálunk.A jelenlegi szabályozás szerint nem lehetne árulni se házi befőttet,se savanyúságot,se sajtot,még tisztított zöldségcsomagot sem,se gyalult tököt,semmit.Csak szigorúan Antsz engedéllyel rendelkező helyekről.Franciaországban,Olaszországban a sok kis sajtbolt,utcai árus.És nem halt ki a népesség.

  32. Volt nálunk vacsorázni egy lány, aki ilyesmit tanít az egyetemen El is külde egyik tanulmányát, azóta se sikerült belőle posztot írnom, de ígérem jövő héten kiteszem.Ő mondta, hogy sokkal nagyobb mozgásterük lenne egyébként a gazdáknak, de se az APEH, se az ANTSZ, se a gazdák nem ismerik a törvényeket, ezért tarthatja terrorban ez a két állami szörnnyeteg a vidéket.Nekem ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdésem, hogy kinek kéne felvilágosítani a gazdákat a jogaikról?Kinek kéne segíteni őket (nem illetéket, engedélyt, meg hasonló baromságokat bekérni)????

  33. De, a matyómintás vágódeszka, amire rá van celluxozva egy poros paprikafüzér, az kacat 🙁 Vagy bóvli.

  34. Erzsebet says:

    A miskolci Búza téri piacot átalakították, de lement a színvonala. Gyerek koromban a belvárosban laktunk, gyakran kijártam a mamámmal kiskosárral. Még a Zöldfa utcában és Hejőcsabán volt jó piac. Most az egész II. ker. piac nélkül van. A lakótelepen találtam egy jó zöldségest és hentest.

  35. Anonymous says:

    Azért vannak még igazi kistermelők is a piacokon. Én gyerekkorom óta járok a Fény utcára és a Lehelre, előbbin inkább fiatalabb termelők vannak, utóbbin ugyanazok a nénik, akikhez még a régi piacra jártunk a nagymamámmal. Van málnás nénim, paprikás bácsim, zöldséges Erzsikém, akinél a krumplit veszem. De tény, hogy ők is a trendi zöldséget termelik, ld. fürtös paradicsom a régi, szabálytalan, nagy, lédús helyett.

  36. Eszter says:

    A biopiac tényleg nagyon jó a Kongresszusi Központnál, de én sajnos nem úszom meg 6-8 ezer forinttal, mert remek sajtokat árulnak, amelyeket a friss paradicsommal még az autóhoz menet befalunk..)

  37. Anonymous says:

    Eszter! A BMK, vagyis a Budapesti Művelődési Központra gondolok. Helyesbítek, nem a művház parkolójában (ott is van, de az állandó, javarészt viszonteladókkal), hanem vele szemben a szabadidőpark parkolójában (mondjuk szombaton szinte egybefolynak). De ha már ott vagytok,elvéthetetlen, aki esetleg elvetődik arra, az ennek alapján érteni fogja a helyrajzot :-). A húsosok, pékek megbízhatók, a tejesek házi portékáját nagyon korán elkapkodják, azt 10 után már nem érdemes keresni, a zöldségesek közül pedig szinte mindenki kistermelő, aki nem árul banánt és narancsot :-). A biohagymás és gombás bácsit ki ne hagyja, aki arra jár!Zsófi

  38. duende says:

    Az ÁNTSZ… meg az agyonszabályozás. Meg az EU. Meg az összes többi jó sok pénzen fenntartott semmirevaló hivatal. A hülyeség csúcsa. És csimborasszója.Olyan agyonvágós szabályok vannak, hogy az ember sikítani tud csak tőle. Meg attól, mikor kimegy egy ellenőr és betonba is beleköt. Megnézném én hány ellenőrnek van otthon 3 külön hűtőszekrénye és miegyéb…Nevetséges. Ugyanakkor minden gond nélkül el lehet adni a baromira mérgező marokkói paprikát a szupermarketben, mert sehol az ellenőrzés. Őket nem b….ják, csak a kisembert.Egyél csak isteni lecsót marokkóiból, két hét múlva kihullik a hajad, mit számít?!Meg degenerált gyereked születik, mit számít?!A kisember meg haljon éhen a nem létező munkanélküli segélyből. Mert munkahely az nincs. Ha csak meg nem teremted magadnak. De azzal meg ne próbálkozz, mert úgyis agyonvágunk.Na jó. Befejezem, mert csak felhúztam magam.És vannak már városok, ahol nincs is már piac!!!!!!! :((((((De remek szupermarketek vannak. Remek külföldi árukkal. Vegyétek és egyétek…

  39. Egyetértek, bár szabályozásra szükség van.Megint egy angol példa:van a sorozat, Jimmynek malaca van.Ott mutatták, hogy kiment a helyi Antsz, talált x hibát. Nem büntetett, hanem elmondta a megoldást, adott egy hónapot, és akkor visszament ellenőrizni. Korrekt.Igaz, ott is volt egy olyan, hogy nem engedték neki, hogy nagyobb üzletet nyisson, mert szerintük a városban van ilyen, és szivatták agyba főbe, de erre mondják ott sem fenékig tejfel az élet, de azért van különbség…

  40. duende says:

    Igen, valamilyen szinten szükség van. A normalitás szintjén.Sajnos, ma Magyarország nem a normalitás országa.Sajnos az a tapasztalatom – tisztelet a kivételeknek – hogy azok mennek ellenőrnek, akik saját életükben nem tudnak mit kezdeni a hatalommal…És olyanok ülnek az íróasztalok mögött – tisztelet a kevés kivételnek – akinek meg halvány lila gőzük sincs a való életről. Csak elképzeléseik vannak – életidegen, csak az agyukban működő rendszerekben képesek gondolkodni.Ezért a játék mindig arra megy ki, hogy kerüljünk kiskapukat, mert ha mindent betartunk, meg sem moccanhatunk.Azért örülök hogy vannak kezdeményezések, és néhányan kezdenek felébredni és ráébredni arra, hogy ennek a nagyon jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országnak valakik teljesen tönkrevágták a lehetőségeit. Sírni tudnék, komolyan…

  41. Anita says:

    Köszönöm, Nekem pont jókor írtátok ezeket a cikkeket! 🙂 A Bosnyák térit megnézzük, nincs is messze, mert a VII. ker-be költöztünk.Nem olvastam még végig az összeset. Tavalyelőtt vásároltunk a Kolosyn húsleveshez alapanyagot, gyönyörű sárga lett a húsitól és a zöldségektől.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!