Fűszer és Lélek

Megyer-hegyi malomkőbánya

malomkobanya.jpgMost, hogy végre ki lehet menni a szabadba kisgyerekkel is hosszabb időre, talán érdemes elkezdeni feltenni egy pár jó kis családdal is megközelíthető túrahelyet.
Mindenkinek érdekes lehet, ez e gyönyörű malomkő bánya, a hozzá vezető kellemes sétával, a hegybe vájt pincékkel, barlangokkal, az ősrégi malomőr állással, vagy a szintén a hegybe vájt barlanglakással, annak szabadkéményes, füstös “konyhájával ahol valaha a bányászok éltek, de leginkább kisfiúk rajonganak a helyért, ahol ők is korabeli romantikus hősöknek képzelhetik magukat. A hatalmas mélységek miatt jó lesz rájuk vigyázni! 🙂
h-térképA Zemplén hegységben található Megyer-hegyi malomkőbányát sokan Megyer-hegyi tengerszemnek hívják, pedig a hegy tetején található kis tó természetesen nem tengerszem.
A Megyer-hegyen már a XV. században működő malomkőbánya volt. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon keresztül hasonló technikával és szerszámokkal, kézi erővel végezték.
A malomkőbányából a XIX. század eleje előtt évi 300-450 malomkövet termeltek ki, majd a bánya 1907-ben bezárt.
A bányában felgyülemlett víznek vájt elvezető csatornát 1844-ben kezdték építeni, és évtizedeken keresztül folytatták.
“Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi “tengerszem” magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és festői szépségű, állandó vizű tó keletkezett a helyén, melynek legnagyobb mélysége kb. 6 m, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. Érdekes látványt nyújt itt a bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott “kanyon” is.
A Megyer-hegy fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
A több évszázadon át folyó művelés során hatalmas üreget vájtak a hegybe, amit lassan feltöltött a bőséges csapadék, így keletkezett ez a meredek sziklákkal – az eredeti bányafalakkal körbevett, megkapóan szép mesterséges tengerszem. A tengerszem–malomkőbánya további értéke, hogy a csupaszon álló magas bányafalak betekintést engednek a hegy belső szerkezetébe. Jól láthatók a kovásódást létrehozó gejzírek – a “hidrotermális folyamatok” – kőbe fagyott emlékei. Ritka kultúrtörténeti emlékként a sziklafalak megőrizték az egykor itt dolgozó közép- és újkori bányászok eszkđ6zeinek, illetve a fejtés folyamatának nyomait is. “
Forrás.
h-malomkobanya1.jpg

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Judit says:

    Nászúton jártunk itt! Gyönyörű! <3

  2. Ildikó says:

    Én is felmentem, ráadásul egy lábbal, két mankóval, szóval még büszke is vagyok magamra! 🙂 Tényleg gyönyörű! Örülök, hogy írtál róla!

  3. Kékmadár says:

    Jaj, én itt jártam és tényleg nagyon gyönyörű!

  4. Molnárgörény says:

    A XX. század eleje előtt. A XIX. század az 1800-as évek voltak. (Javítsd, töröld a megjegzyést).


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!