Fűszer és Lélek

Palacsinta

Képzeljétek el, a palacsintának van receptje 🙂
Persze, én is egy “recept” szerint sütöttem eddig, de az a recept kb. így szólt amikor édesanyám elmesélte hatéves koromban:
Kell hozzá liszt, tojás, tej, egy kis szódavíz, hogy könnyebb legyen a tészta, só, és olaj a sütéshez. Cukrot nem szabad bele tenni, mert leragad. Legyen hígabb, mint a nokedlitészta, és öntöttvas serpenyőben süsd, abban nem ragad le.
Tehát harminc éve így sütöm, minden mértékegységet nem kaptam hozzá. Tudom milyennek kell lennie az állagának és kész.
Anyu hamar rám testállta a palacsintasütést, ez az egy étel van szerintem a világon, amit ő utál elkészíteni.
Nagyanyám élesztős vastag palacsintákat készített, én azt nem szerettem.
Ehhez képest a Szakácsok könyvében benne van „A” recept.
Kipróbáltam, és nagyon jól sikerült. Több dologban is erősen különbözik az eddigi palacsintáimtól:
-nincs benne szódavíz
-rengeteg benne a tojás
-sok vaj van a tésztában
-legalább két órát pihentetni kell a tésztát, de úgy vettem észre, hogy egy nap múlva még finomabb lesz
-lehet bele cukrot tenni
Szerintem a sok vaj mellett még egy picit meg kell olajozni a serpenyőt is, akkor lesz igazán finom a palacsinta.
És akkor a recept 12 darabhoz:
125 g finomliszt
2 nagy tojás
20 g vaníliás cukor
csipetnyi tengeri só
250 g hideg tej
40 g olvasztott vaj
étolaj a sütéshez
Szokásos módon készül, mindent össze kell keverni, majd mehet a hűtőbe pihenni. Nagyon finom! Fotó nincs, megsütöttük, megettük. 🙂

Svédország anno

Fotó: Hobbiszakács

Decemberben Hobbiszakács arra kért pár gasztrobloggert, hogy írjunk egy-egy ajándékposztot a blogjára. Nem írta le miért, ezek után nagyon furcsállom, hogy mindenki a játéknak megfelelő kis poszttal járult hozzá a játékhoz. A feladat ugyanis az volt, hogy az írás alapján ki kellett találni a szerzőt. Én például egészen biztos voltam, hogy az olasz diákélményét megörökítő posztíró nem lehet Dolce Vita, mert az annyira egyértelmű, aztán mégis ő volt 🙂
Ezt írtam:

1994-ben kicsit több mint egy évig éltem Svédországban. Mikor hazautaztam, még mindig nem utáltam a gyerekeket, de menthetetlenül beleszerettem az arab konyhába.
Utazásom előtt azt gondoltam, hogy Svédországban hideg lesz. Tévedtem, egyáltalán nem volt hideg, viszont folyamatosan akkora szél fújt, hogy rá kellett feküdni némelyik utcában.
A kisfiúk, akik a gondjaimra voltak bízva, hamar beavattak a svéd gasztronómia titkába:…és akkor a svédek feltalálták a krumplipürét, és azóta mindenhez ezt esszük…
Egy évig hetente ötször főztem krumplipürét. Chilis bab krumplipürével, lasagne krumplipürével, krumplipüré olvasztott vajjal a tetején, és igen, volt krumplipüré áfonyalekvárral is. Ebédre és vacsorára is.
Egy hét után nem tudtam megenni a saját főztömet se, mindennek forró krumpli, gőzölgő tej, és olvadó vaj szaga volt. És akkor egyik reggel az alagsori mosodában összefutottam egy „kolléganőmmel”, egy olasz lánnyal, aki egy ikerpár kislányra vigyázott.
Azt mondta, már régóta figyeli, hogy járok a mosodába (már legalább egy hónapja ott voltam :-), és szerinte csatlakoznom kell a nagy hétvégi, nemzetközi bébiszitter tivornyákhoz, úgyhogy találkozzunk szombat reggel a kapuban.

Kicsi olasz pizzériában kezdtük a napot, műanyag asztalok és székek között, valódi olasz szakácsokkal, akikből elkezdett párologni a tesztoszteron, és pillanatok alatt kétszer olyan szőrős lett a mellkasuk, ha egy tucat vihorászó lány beült hozzájuk.
Az olasz lányok nagyon éltek ilyenkor, táncoltak, énekeltek, hülyítették a srácokat. Ők persze meg megvadultak, csillogott a szemük, ledobták a kötényüket, egy pillanat alatt otthagyták volna a munkahelyüket, csak jöhessenek velünk tovább, de a főnökük nem engedte.
Négy körül érkeztünk meg az arabokhoz, akik nem szerették a svédeket. Persze soha nem éreztették volna velük, mindig tökéletesen illedelmes és kedves volt a kiszolgálás, a kebab menü krumplipürével és Pepsivel hibátlan volt, de ha mi beléptünk, egészen más került a tálcánkra:

hummus, padlizsán, gomba, csodálatos húsok, és saláták hegyekben. Ha egy tányér kiürült, már ott is volt a következő. Folyt a méz a desszerteken, gőzölgött a mentatea, törölgettük a fantasztikus olívaolajakat az ezerféle olajbogyó alól.

Az arab fickók nem jöttek ki a pultból, nem ismerkedni akartak, csupán úgy érezték, vidámabbá tehetik a napjainkat, ha szombatonként úgy látnak vendégül minket, minta a családjukhoz tartoztunk volna. Persze mindez nem volt ingyen: egy krumplipürés kebabmenü árát mi is minden este kifizettünk, mielőtt a kikötőbe vettük volna az irányt, hogy a Dániába közlekedő kompon fejezzük be az estét, vodkába, vörösborba, és pezsgőbe fojtva honvágyunkat.

Mai szemmel visszatekintve hihetetlen, hogy akkor még Magyarországon mennyire egysíkú volt gasztronómia! Nem véletlen, hogy a helyi könyvtárban kutattam arab szakácskönyvek után, muszáj volt minél több receptet elolvasnom. Még amerikai könyvtárakból is hozattak át nekem könyveket, maga volt a Kánaán! Ha sikerült pár koronát megspórolnom a konyhapénzből, már szaladtam is valamelyik arabhoz, hogy ott uzsonnázhassak, figyeltem őket, ahogy főznek, sütnek, sugdolóznak.

A következő utazásaim mind ennek az élménynek köszönhetőek. Mennem kellett, kóstolni, látni, milyen is a valódi arab asztal, amikor nem Észak-Európában terítik meg.
Aztán pár év múlva megkedveltem az orosz gasztronómiát Izraelben. De ez már egy másik történet.

Scotch broth helyett

Szeretem a scotch broth-t, de most valami egyszerűbb dolgot főztem, ugyanis nem volt itthon semmilyen gyökérzöldség. Pedig milyen jó kis téli leves az eredeti recept!
Az valódi skót leves bárányból készül, de borjúból vagy marhából se utolsó! Mi jó sűrűn szeretjük, télen sok erős paprikával, nyáron langyosan és több citrommal esszük, pedig az eredeti receptben nincs is citrom.
Ilyen fagyos időben nagyon jó egy tányér forró levesre hazaérkezni!
Na jó, ha valaki azt mondja, hogy ez minden, csak nem scott broth, annak igaza van 🙂
Hozzávalók:
2 fej hagyma
4 ek zsír vagy olaj
0,5 kg marhacomb
15 dkg gersli
30 dkg mirelit zöldborsó
1 csokor petrezselyem
2 kk nyáron lefagyasztott tárkony
só, bors
3 baérlevél
2 kk kömény vagy római kömény
citromlé ízlés szerint
A hagymát felkockázom, és a zsiradékon kevés sóval megfonnyasztom. Rádobom az apró kockákra vágott húst (kisebbre vágtam, mint a gulyásnál szoktam), és megszórom a köménnyel, borsozom, beledobom a babérlevelet. Zsírjára pirítom.
Megsózom, hozzáadom a megmosott gerslit, és felöntöm vízzel. Amikor a gersli és a hús is puha, beleöntöm a zöldborsót, és megszórom a felaprított tárkonnyal és petrezselyemmel. Citrommal ízesítem.

Your Future Potentials Research 2010

A Hewitt idén is nagyszabású munkáltatói arculatkutatását szervez, ahol többek között a különböző iparágakban munkát vállalók fizetésére/fizetési igényére kíváncsiak.
Érdekes a tavalyi eredményeket olvasgatni, mennyivel keres többet egy budapesti IT mérnök a borsodi PR szakembernél, de nekem a legérdekesebb az az infó volt, hogy 45 évesen már megelégedünk majd a beosztásunkkal, és a jövedelmünkkel is. Persze gondolom ez a megelégedés viszonylagos, talán egy 28 éves fiatalhoz képest. Minél többen töltitek ki a kérdőívet, annál pontosabbak lesznek majd az adatok. Érdemes, iPodot, MP3 lejátszót, fényképezőt, digitális kamerát sorsolnak ki a válaszadók között!
Érdemes rászánni 10 percet!

“Nem kétséges, hogy arról sokat tudsz, mit várnak el a vállalatok Tőled, mint leendő vagy aktuális munkavállalótól. A Hewitt “Your Future Potentials” kutatása most arra kíváncsi, Te mit vársz el attól a cégtől, ahol szívesen dolgoznál, vagy – éppen ellenkezőleg – melyek azok a tényezők, amelyek miatt bizonyos vállalatok, vagy akár teljes iparágak veszítik el a vonzerejüket a szemedben.Mondd el, hogy mit gondolsz a kérdőívben található iparágakról és cégekről, hogy együtt formálhassuk a hazai munkáltatókat olyanná, amilyennek Te is szeretnéd látni azokat! A kitöltés kb. 15 percet vesz igénybe, a kutatás eredményeit pedig áprilisban tesszük közzé.A kérdőív kitöltői friss fizetési adatokat kapnak a megjelölt munkakörökből, plusz részt vesznek a nyereményjátékban, ahol iPodot, MP3 lejátszót, fényképezőt, digitális kamerát sorsol ki a Hewitt.”

A legjobb hamburgerszósz

És persze hamburgerzsömle és hús. -10 fokban. Legalábbis hajnalban annyi volt 🙂
Pénteken már éreztem, hogy ennek Bükk lesz a vége, muszáj elhúzni a városból. Egy gyors telefon, lelkes barátok, hajnali kelés, forralt bor, havon szikrázó napsütés.
Mi mindig grillezünk, legyen fagy vagy hőség, de most egy pár hét kimaradt. A hetekig tartó eső miatt a talaj felpuhult az erdőkben is, hatalmas sár volt mindenütt, ilyenkor még nekem sincs kedvem a kinti sütögetéshez, főleg ha mázsás sárdarabok ragadnak a cipőmre. Ahhoz, hogy a zsömle is friss legyen, este bedagasztottam a tésztát, és betettem a hűtőbe. Persze a hajnalban kelést így se úsztam meg, de nem mindegy, hogy háromkor vagy ötkor csörög a vekker.
Hozzávalók a zsömléhez:
30 dkg simaliszt
30 dkg rétesliszt
1 csomag instatnt élesztő (7g)
3 dl tej
3 ek puha vaj
1 tojás
2 ek cukor
1 kk só
+ tojás a tetejére
Minden hozzávalót a gépbe tettem, majd alaposan kidolgoztam. Gyorsan letakartam egy nylonzacskóval és reggelig a hűtőben pihentettem.
Reggelig szépen megkelt. Nyolc zsemlét formáztam belőle, és langyos helyen hagytam őket a duplájukra kelni. Közben előmelegítettem a sütőt 190 fokra, és 25 perc alatt szép pirosra sütöttem a zsömléket.

A hússal nincs sok munka, össze kell keverni és kész.
Hozzávalók:
1,5 kg puha hátszín
30 dkg vesefaggyú (ahol vágnak marhát, ott kapható, és állítólag Józsinál is a csarnokban)
só, bors
2 gerezd zúzott fokhagyma
(ha van én mindig teszek bele egy kevés vad kakukkfüvet is, de elfogyott 🙁
Még indulás előtt, hogy ne az erdő közepén fagyjon a kezemre a zsír, megformáztam a húspogácsákat, alufólia közé csomagolva vittem magammal.

Persze a két gyerek botrányos mennyiségű házi ketchup-al tolta a hamburgereket, mi pedig egy remuládmártásra erősen hajazó, de annál szerintem finomabb, legalábbis más mártással ettük. Imádtuk.
Hozzávalók:
2 tojás sárgája
1 ek magos dijoni mustár
1 ek fehérborecet
1 dl extraszűz olívaolaj
1,5 dl kukoricaolaj (napraforgó olaj is megteszi)
4 ecetes uborka
0,5 citrom reszelt héja
3 ek kapribogyó
1 ek konzerv zöldbors
1 ek fagyasztott kapor vagy 1,5 kk szárított
1 ek cukor
1 kk tengeri só
A zöldborsot, uborkát és kapribogyót késes robotgéppel nagyon apróra vágtam.
A tojások sárgájában elkevertem a sót, ecetet és mustárt, majd az első deci olajat cseppenként kevertem hozzá habverővel. Fontos a fokozatosság, mert különben kicsapódik az olaj. Amikor már egy decit felvett, onnan már lehet kicsit bátrabban önteni. Kemény majonézt kaptam. Fűszereztem, és belekevertem a kapris borsos uborkát. A végén sóztam még egy picit, mert sótlannak tűnt.
Miközben a húst sütöttük, kicsit meggrilleztük a zsömlét is, jó érzés volt a forró zsömlét fogni a hógolyózásban elfagyott ujjaknak.
Hasznát vettük a labdának, szánkónak, a teának és forralt bornak, hazafelé pedig a száraz ruhának. Persze örültünk, hogy van fűtés a kocsiban.
Gyönyörű a Bükk télen is és csak másfél óra Budapesttől!

Épülhet a szerencsi Hujber-erőmű :-(


Mint az Index is megírta, épülhet a szerencsi Hujber-erőmű.

Legalábbis elvileg. Sokan úgy gondoljuk, hogy nincs szükség egy szalmatüzelésű erőműre Tokaj-Hegyalján. A hír egyik kommentje szerint:

“A jogot mi alkotjuk, értünk van. Még Tokaj a világörökség része. Még. A tokaji bor Magyarország jelenleg első ( lehet csak második ) számú brandje. Egyszerűen nem szabad ilyen ostobaságot hagyni. Még a jogerős ítélet esetén sem. Van legfelsőbb bíróság, és van parlament. Legegyszerűbb lenne megegyezni a vállalkozóval, netán másutt adni neki lehetőséget erre a remek 50MW-os erőműre. Nyilván a háttérben már nagy pénzek lehetnek, hisz erőművek bezárása függ attól, elérik-e az előírt zöldenergia szintet. Ez a fajta zöld ökörség okozza ezt, hogy egy a teljes fogyasztás 5 ezrelékét adó erőmű ennyire felértékelődik.”

Csite Norbi létrehozott a Facebook-on egy csoportot, ahová lehet csatlakozni ha nem értesz egyet az erőmű megépítésével.

Együtt talán erősebbek, okosabbak, hatékonyabbak leszünk.

(A grafikát Berta Gábor készítette és szabadon használható a tiltakozáshoz.)

Klementin torta


Nigella Lawson receptje.
Először elrontottam, de nem hagytam magam, mert az illata annyira kecsegtető volt. Történt ugyanis, hogy kaptam egy mélt a barátnőmtől a recept hozzávalóival és egy megjegyzéssel, hogy fantasztikus, süssem meg, a mandarint meg kell főzni, utána pépesíteni.
Ok, elkészítettem ahogy gondoltam, de összeesett, vághatatlanul puha, ragacsos maradt a belseje. Én azt gondoltam, hogy a tojásokat szét kell választani, a fehérjét habbá verni, és mint egy piskótatésztát megsütni a süteményt. Hát, tévedtem. Kicsit csodálkoztam, hogy a megadott mennyiségből nem egy, hanem két torta lett, de ilyen apróságokon nem akadok fenn.
Ennek ellenére háromnapi állás után valahogy összeállt annyira a tészta, hogy most tökéletesen szeletelhető, de nem ez volt a célom. Közben utána néztem a dolognak és elkészítettem a valódi leírás alapján is. Érdemes volt, nagyon finom. És rájöttem, hogy én ezt a receptet ismerem, szefárd narancsos sütemény eredetileg, nem kell bele liszt, és már a blogon is szerepelt.
Hozzávalók:
4 kezeletlen klementin (mandarin)
6 tojás
20 dkg barnacukor
25 dkg őrölt mandula
1 kk fahéj
1 csipet só
1 tasak sütőpor

A mandarinokat annyi vízben amennyi ellepi puhára főztem. Ez elég hosszú idő, legalább 40 perc. Kihűtöttem, szétvágtam, és kiszedtem belőle a magokat, hogy ne legyen keserű. Késes robotgépbe tettem, és pépesítettem.
A mandulát megőröltem és elkevertem a cukorral, sütőporral, sóval és fahéjjal.
A tojás villával kicsit felvertem. (Itt rontottam el eredetileg) Elkevertem a mandarinpépet a tojással, majd beledolgoztam a mandulát is.
Sütőpapírral bélelttortaformába simítottam, és 190 fokra előmelegített sütőben sütöttem készre kb. 50 perc alatt. (Az utolsó húsz percben alufólivál takartam le a tetejét, nehogy megégjen.)

Magyarország legjobb éttermei

Tegnap este a Dining Guide átadta a legjobb étteremnek járó díjat egy gálavacsora keretében. A zsűri 2009-ben a Costest találta a legjobbnak.
Bevallom, én nem értek egyet a döntéssel, szerintem tavaly a Babel hozta a legjobb konyhát.
A tíz legjobb étterem abc sorrendben:
Arany Kaviár

Babel

Bock Bisztró

Chateau Visz

Costes

Csalogány 26

Enoteca Corso

Fausto’s

Kistücsök

Onyx

A vacsoráról fotók és élménybeszámoló hamarosan felkerül a Díványra.
(Azoknak akik Erdőbényén részt vettek a nagy széksztoriban üzenem, hogy Dóráék megint lopott szépken ültek, de Annával úgy tettünk, mintha nem tudnánk semmiről 🙂

A Bátor Tábor Alapítvány tábori élelmezésvezető-szakácsot keres

Nem szoktam ilyen kéréseknek eleget tenni, de örülök, hogy a Bátor Tábor Alapítvány sikeréhez és a táborozó gyerekek boldogságához legalább ennyivel hozzájárulhatok:

A közép-európai daganatos és más krónikus betegséggel élő gyermekek élményterápiás táboroztatásával foglalkozó Bátor Tábor Alapítvány – a hazai civil szféra egyik legsikeresebb szervezete – keres élelmezésvezetői feladatkört is betöltő szakács vállalkozó munkatársat.
Az élelmezésvezető-szakács elsőrendű feladata a Bátor Tábor konyhájának működtetése a tábori rendezvények igényeinek megfelelően. Ehhez saját konyhai munkatársakat alkalmaz és irányít. Kiemelt feladata az alapítvány rehabilitációs programjaiban részt vevő krónikusan beteg gyermekek számára megfelelő teljes értékű táplálás biztosítása a tábor orvos igazgatója és dietetikusa szakmai támogatásával.
A munkavégzés helye Hatvan, a Bátor Tábor Alapítvány állandó táborhelye.
A munkakezdés ideje: 2010. március 1. (megegyezés szerint)
Bővebb információt a
www.batortabor.hu oldalon a Karrier menüpontban talál.
Jelentkezését referenciákat tartalmazó önéletrajzzal, motivációs levéllel a
webatortabor@gmail.com e-mail címre, „A mi szakácsunk” jeligére, 2010. február 15-ig várjuk.

Sokkicsi nyeremény “átadás”

Elérkezett ez a hétvége is, pedig decemberben még olyan nagyon távolínak tünt, eljött hozzám a tombola nyertese két barátnője társaságában, hogy megtanuljanak kalácsot fonni.
A lányok nagyon kedvesek voltak, mindenféle ajándékokkal felszerelkezve érkeztek, úgyhogy most két új hagymás virág teszi próbára a kertész énemet: locsolom-e őket rendesen, vagy arra a sorsra jutnak, mint minden szobanövényem a pistikét kivéve?!
Kaptam egy doboz fantasztikus belga pralinét is, a hűtőszekrény tetején dugdosom magam elől, de mindig megtalálom. De az a helyzet, hogy vissza fog állni szerintem a régi rend a blogom indulása idejéből, és több arab étel fog mostanában készülni, ugyanis az ágyam mellett pihen a The Flavours of Arabia című enciklopédia, amit Iza egyenesen a Notting hilli Books for Cooks-ból hozott, és imádom!!! 🙂
Remélem megjegyezték a lányok a kalácsokat, de arra gondoltam, hogy valamikor újra felteszem majd a blogra az összeset, legyenek egy helyen.
A fáradalmas munkát egy vacsorával pihentük ki, beszélgettünk egy kellemeset, aztán mi a tervünk ellenére mégse mentünk a férjemmel moziba, mert nem tudtam elszakadni a könyvemtől.
Köszönöm mindenkinek, aki támogatta az éhező gyereket, és köszönöm a szervezőknek is a sok-sok munkát és remek ötletet! Remélem jövőre még több pénzt tudunk gyűjteni közösen valamilyen nemes cél érdekében!

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!