Fűszer és Lélek

Blogajánló

Ígérem lesz ma recept is, de a tegnapi böjtöt talán könnyebb egy blogajánlóval megtörni.
Gasztrogyerek blogja nagyon hasznos olvasmány. Olyan kérdéseket tesz fel, amire nem árt tudni a pontos választ, mégis a szakácskönyvekből általában hiányoznak a megoldások:

  • Steril vágódeszka?
  • Eláll-e a tészta a hűtőben?
  • Mikor meleg az olaj?
  • Zsizsikkel még mehet?
  • Hogy készül az a keksztorta-alap (vagy keksz-tortaalap), ami nem esik szét?
  • Hogy készül a jó karamell?
  • Mi az a besamel? stb.

Miért gasztrogyerek? Azért mert ő nem más, mint az Ecet és Olaj blog írójának lánya.
És miért csoki van a képen? Mert egy éve kaptam tőle ezt az E betű alakú tejcsokoládét, amit azóta is sajnáltam megenni. De most eljött a jó alkalom.
Úgyhogy kedves Gasztrogyerek, a tejcsokoládé simán eláll a hűtőben egy évig! 🙂

Padlizsán és birsalma

Mondhatnám, hogy hmmmm!
De tényleg! Nagyon-nagyon finom! Jeruzsálemi barátnőm receptje, akitől a jeruzsálemi túrótortát is tanultam, úgyhogy nem érdemes kételkedni.
A recept úgy kezdődik, hogy hozzávalók fejenként négy minipadlizsán. Remélem nem bukik itt el a recept, mert ma kint voltam a Fény utcai piacon, és mini padlizsánt sehol se találtam. Pedig a maximum tyúktojás nagyságú kis padlizsánok egészen más ízűek, mint a hatalmas lilák!
Tavasszal ültettem én is, és nem állítom, hogy túl jól sikerült, de olyan húsz szem termett rajta. Talán az üllői nyár nem olyan foró, mint a jeruzsálemi, vagy csak a föld nem volt megfelelő, minden esetre elmondhatom, hogy teremhetett volna jobban is, az biztos!
Azért jó, ha ilyen pici a padlizsán, mert nem kell evőeszközt használni az elfogyasztásához. Egy adag, pont egy falat! Ajánlom azoknak, akik valami különlegeset szeretnének vinni a szukába ezen az éven. (Szukának hívjuk azt a sátrat, amit minden évben Szukkot ünnepekor állítunk, hogy pár napig ott együnk, igyunk, és örüljünk egymásnak a “sátoros ünnepen”.)
Hozzávalók fejenként:
4 db mini padlizsán
1 piros (kápia) paprika
4 szem olajbogyó
1 kisebb birsalma
10 dkg darált bárányhús
olívaolaj
só, bors
koriander zöld
római kömény
1 ek méz
1 pici chili
2 gerezd fokhagyma
1 kk fahéj
(fenyőmag)
szezámmag

A padlizsánokat félbevágtam, majd a közepüket kikapartam. A birsalmát a magháza nélkül nagyon vékony szeletekre vágtam, majd felkockáztam. Egy serpenyőben megpirítottam a római köményt, majd leöntöttem olajjal. Hozzáadtam a birset és a kikapart padlizsán belsejét. Fűszereztem sóval, borssal, chilivel és mézzel. Hozzákevertem a húst, végül a koriander zöldet.
Közben a kápia paprikát gázláng fölött megsütöttem, és egy zárt uzsonnás dobozban hagytam, hogy a gőztől megpuhuljon a héja. Lehántottam a héját, és a parikát csíkokra vágtam.
Belekevertem a húsos keverékbe a fokhagymával együtt. A végén hozzáadtam az olajbogyót is. ekkor kellett volna megszórni fenyőmaggal is, amiből nálam mindössze pár szem volt, ezért fekete szezámmaggal pótoltam.
Visszatöltöttem a padlizsánokba, és alufóliával letakart tepsiben 200 fokon 30 perc alatt megsütöttem.

Sárga Borház reload

Tavaly nem éppen szép szavakkal illettem a Sárga Borházat, annyira kicsapta nálam a biztosítékot a hely.
Aztán egyszer az egyik posztomhoz ezt a kommentet kaptam:
“Jó hírem van a Sárga Borházzal kapcsolatban: Disznókő megelégelte, hogy minden eddigi erőfeszítése ellenére nem változott a színvonal a Sárgában és vendégeit is többnyire Pascalhoz vitte…és végre váltott: új időszámítás kezdődik Egerben bevált séffel, reményeink szerint kifinomult, szezonális konyhával, borokhoz illeszkedő ételekkel. Egy rossz hír van: minderre sajna csak egy év múlva kerülhet sor(előző szerződés). Szóval jövőre még nyugodtan célozd meg az Ős Kajánt, de aztán tesztelni kell az új seprűt!!Üdv, egy borászfeleség Hegyaljáról.”
A tesztelés nagy napja el is érkezett. Azt nem állítom, hogy annyira izgultam, mint az “új seprű”, vagyis Macsinka János séf, aki Egerből jött Hegyaljára, de régen éreztem ilyen izgalmat egy vacsora előtt.
A nagy alkalom a Tokaji Ősz rendezvény keretén belül egy borvacsora volt.
Persze egy borvacsora soha nem a valóságot tükrözi, az étterem színvonaláról, de azért valamit mutat a helyből, a séf tudásából.
Megnéztem a hétköznapi étlapot is, és nagyon biztatónak tűnik!
Megmaradt az a pár fogás, amit egy 37-es főút mellett álló étteremnek kötelező tartania: halászlé, babgulyás, marhapörkölt, stb. De a többi étel össze se hasonlítható az előző bérlő étlapjával. Szezonálisabb, izgalmas fogások, kicsit fúziós, de a helyi hagyományokra építő ételek.
Nemsokára tesztelem mit is tud a Sárga Borház egy egyszerű estén a váratlanul betévedő vendégnek nyújtani! 🙂 Az árak mindenesetre emberiek maradtak, remélem tudják majd tartani őket!
Nagyon kellemes esténk volt, sokáig kint lehetett beszélgetni a teraszon a melegben, miközben vörösre festette az ég alját a lebukó nap. Mintha megrendelték volna 🙂
Dávid meglepően jól viselkedett, a leves után elaludt, és csak az aszúknál ébresztettem fel, hogy kapjon egy korttyal, nem is morgott miatta…
A menüsor amit este felszolgáltak:
Disznókő furmint 2008

Disznókő furmint 2007
Hideg harcsafilé zöldborsókocsonyával
(A harcsa füstölve volt, nagyon tetszett!)

Dobogó furmint 2007
Galambleves szegfűgombával
(A galambmell külön lett sütve, majd egészen vékonyra volt szeletelve és erre merték a nagyon forró levest, így lett vaj puha. Ha nem írnám le, hogy kicsit sok volt a tárkony a levesben, akkor nem lennék korrekt ;-), talán friss tárkonnyal jobb lett volna.)

Disznókő késői furmint 2007 és Dobogó Mylitta 2007
Libamáj brióson tokaji borral csepegtetve
(Végre egy jól elkészített libamáj! És a briós is nagyon kellemesen ropogósra sikerült.)

Dobogó Pino Noir 2008
Borjúpofa vörösborban párolva, metélő zellerrel, rozmaringos burgonyatekerccsel

Disznókő Aszú 5 puttonyos 2000
Aszaltbarackos pite, mézes-diós tejszínzselé
(Kellemes volt a panna cotta mézes pirított dióval)

Disznókő Aszú 6 puttonyos 1993
Dobogó Aszú 5 puttonyos 2004
Dobogó Blue kéksajt érett fügével
(Még soha nem ettem a Dobogó kéksajtjából. A Dobogó Blue egy kéksajt különlegesség, mely Dél – Tirol 2000 m feletti havasi legelőiről, tehéntejből és Tokaji aszú törköly szemeinek a házasságából készül. Jó volt, én mondom!
Persze a koronát a vacsorára a Disznókő Aszú 6 puttonyos 1993 tette fel)
A felszolgálók segítségére volt egy nagyon kedves Ausztrál fiatalember, aki gyakornoknak érkezett a Disznókőhőz, és most jár életében először külföldön 🙂 Megkostóltuk az ő borait is, amiket a hazájából hozott, hogy lássuk mit is árulnak ott “Tokay” néven.
Úgyhogy bátran merem ajánlani, térjen be mindenki aki Tokaj-Hegyalján jár, tegye próbára a Sárga Borház ételeit, eztán persze ne rejtse véka alá a véleményét!

Duplán mézes

Idén nem sütöttem hagyományos mézes sütit, úgy is sütöttek a gyerekek az óvodában, azt meg is ettük, és el is teltünk vele.
Viszont egy ideje már itt figyel a konyhámban ez a helyes kis kiszúró forma, aktuálisan csillaggal a közepében, úgyhogy gondoltam sütök valami aprósüteményt, amit megtöltök mézes krémmel.
Lehet, hogy csak az újdonság varázsa, de nagyon ízlik!
Nem lett annyira tömény, vagy legalábbis a krém miatt nem tűnik annyira édesnek, mint a rendes újévi mézes.
Hozzávalók a tésztához:
25 dkg finomliszt
12,5 dkg méz
5 dkg vaj/margarin (tejes/húsos)
1 tojás
5 dkg barnacukor
0,5 kk szódabikarbóna
2 kk sütőpor
1 kk fahéj
1 kk szegfűbors
1 kk szerecsendió
1 kk szárított gyömbér vagy 2 kk friss
0,5 narancs héja
0,5 citrom héja
A vajat meglangyosítjuk a mézzel, és belekeverjük a cukrot is. Ha elolvadt, lehúzzuk a tűzről. Hagyjuk kihűlni.
Közben a lisztet elszitáljuk a sütőporral, szódabikarbónával, és a fűszerekkel.
A hideg vajas masszába belekeverjük a tojást, végül összekeverjük a lisztet a folyékony hozzávalókkal és reszelt citrusok héjával.
Egy éjszakára hűtőbe tesszük, így sütés után rögtön puha mézeskalácsot kapunk.
Másnap 3 mm vastagra nyújtjuk, és kiszúrjuk belőle a formákat, majd sütőpapírral bélelt lemezre tesszük.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 8 perc alatt sül meg.

Hozzávalók a krémhez:
2 tojás sárgája
2 dl tejszín
1 dl méz
1 ek étkezési keményítő
1 ek mák
pár csepp citromlé
kevés reszelt citromhéj
0,5 rúd vanília kikapart közepe

A tojások sárgáját elkeverjük a mézzel. A tejszínbe belekaparjuk a vaníliarúd közepét. Összeöntjük a kettőt, és habverővel csomómentesen belekeverjük a keményítőt is. Belereszeljük a citromhéjat, de a levét csak a végén nyomjuk bele.
Folyamatos kevergetés mellett sűrűre főzzük a krémet. A végén hozzáadjuk a citromlét, és a darálatlan mákot is. Ha nem találnánk elég édesnek, akkor egy kevés mézet még keverhetünk hozzá. A süteménybe töltjük.
A kiszúró formát a Kooktában vettem a Pozsonyi úton. Egyébként rengetegféle forma kapható, sőt, puding formák is vannak, úgyhogy érdemes már most benézni a nagy téli sütések előtt!

Ros Hasana

Shana Tova 5770!
A zsidó újév alkalmából többek között kerekre font kalácsot is sütünk.
Tegnapelőtt csíkora tépett újságpapírral próbáltam meg bemutatni egyik barátnőmnek, hogyan is fonom a kerek kalácsot.
Ez a fotósorozat talán jobban segítségére lesz 🙂
A kalács tésztája ugyanaz, mint mindig, én ezen soha nem változtatok annyira bevált.
Ha lesz még időm, akkor délután felteszem az ünnepi mézes krémes receptemet is, ugyanis ilyenkor mézes dolgokat is eszünk, hogy édes legyen az esztendő, sőt almát is mártunk mézbe nem csak barheszt. Mi konkrétan egy hete ezt tesszük már, annyira bejött Dávidnak a mézes alma, mézes gránátalma, mézes barhesz. (A megsült kalács így néz ki)

Ez a kép már volt fent Dávidról, de visszanézve egyszerűen döbbenet, hogy mennyire megváltozott az itt még kis dundikezű fiam. Pont négy éve készült fotó 🙂

Ros Hasana magyarul az év feje, a héber naptár szerint Tisri hónap első napján köszönt be. Reggel a rabbi megfújja a sófárt, vagyis egy kóser állat leginkább egy kos szarvából készült kürtöt. Rám ez a hang hidegrázást, borzongást hoz, és könnyeket csal a szemebe. Nem élek mindig a parancsolatok szerint, de ha a sófárt hallom, mindig nagyon közel érzem magam Istenhez. “A sófárt háromféleképpen szólaltatják meg, ezek a tkiá, a svárim és a t(e)ruá. Tisri elsején a délelőtti istentisztelet (muszáf) hármas tagolása is a sófár hangjaira utal. Tisri elsején legfontosabbként a teruá (riadó) fújást érdemes megemlíteni, amely arra emlékezteti a zsidóságot, hogy Isten mellette áll, és megsegíti a bajban. Erről a hangról nevezték el az ünnepet a riadó napjának, vagy méginkább a biztató sófárhang napjának.” (Wikipédia)

Ha az ünnep szombatra esik, mint idén is, nem fújják meg a sófárt.
Ros Hasana az évfordulója Ádám és Éva megteremtésének is. A sófár hangja felhívás bűnbánatra, ugyanis Rosh Hasana az eredendő bűn évfordulója is Ádám és Éva óta, tehát az első bűnbánatnak is. Vagyis ez a nap az első a tíz bűnbánó nap közül, az utolsó nap pedig Jom Kippur, az engesztelés napja.
“Jóm haddín: Az ítélet napja Az ítélet napja – a lélek (tíz napig tartó) Isten előtti számadása kezdődik ezen a napon a zsidó hagyományban. Isten ezeken a napokon határozza meg az elkövetkező évre az izraeliták sorsát, kit életre, kit halálra, kit örömre, kit bánatra stb. jelöl. Az életre megtérés, imádság és jócselekedet vezet. A hagyomány szerint az Örökkévaló megítélí minden egyes teremtett lény sorsát a földön.
A hagyomány szerint ezen a napon az Örökkévaló előtt három könyv áll nyitva, a jók, a gonoszok és a közepesek könyve, melyből az egyikbe beíratik az ember. Annak függvényében, hogy mit tett az illető az elmúlt évben, aszerint kap jutalmat vagy büntetést, azaz írják be életre vagy halálra. Ezért szoktak ekkor egymásnak a hívek így köszönni: „Lesáná tová tikátévu – Jó évre legyetek beírva!”
Ennek az elnevezésnek enyhébbik formája a jom házikáron, vagyis „az emlékezés napja”. Ugyanis megemlékezik az Úr teremtményeiről, de ezt az elnevezést használja a modern zsidóság az emlékezés napjára is, amelyen a háborúkban, terrortámadásokban elesett katonákra, hősökre emlékeznek.
Erre a napra készít fel a szlíchót.” (Wiki)

Jamie Oliver-Ministry of Food

Elkezdte vetíteni a Spektrum tv a Ministry of food-ot, magyarul Főzz otthon Jamie-vel című sorozatát.
Egyszerűen nem hagy nyugodni az első rész! Jamie Rotherham-ba megy, ami nem éppen a leggazdagabb városa Nagy Britanniának, ott hirdetést ad fel, amire mindössze 300 ember jelentkezik, és kiválaszt közülük párat.
Nemrég olvastam Ozvald Anita beszámolóját a londoni munkájáról, és nagyon megragadott egy mondata, miszerint olyan volt Londonban élnie, mintha a közeli jövőben lenne.
Végig ez zakatolt a fejemben, miközben néztem a filmet. Rémisztő volt!
Persze a szereplők az alsóbb társadalmi osztályból kerültek ki (van benne egy nyolcvan körüli bácsi is, őt nem tudtam besorolni), többen 22-23 éves lányok, akik legalább tízzel többnek néznek ki, soha nem dolgoztak, és segélyből tartják el a gyerekeiket.
Az egyik lány annyira természetesen mondja, hogy ők segélyből élnek, mintha azt mondaná, hogy ő egy multinacionális cég alkalmazottja.
Ha London a közeli jövő, akkor sajnos Rotherham is az. Segélyből itt soha nem tart majd fent egy lakást szerintem senki, sőt plazma tv-je se lesz, de az biztos, hogy nincs messze, amikor az anyák már egyáltalán nem tudnak majd főzni! És ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak elkészíteni mondjuk egy töltött káposztát, hanem azt, hogy fogalmuk sincs mit jelent az, hogy összevágni egy hagymát. Nem tudja, hogy meg kell-e pucolni előtte, vagy meg kell-e mosni. Egy másik angol sorozatban a hölgy miután felkockázta a hagymát, bedobta egy szűrőkanálba, és folyóvízben megmosta.
A szereplők érzik, hogy nem jó amit csinálnak, hogy nem lehet csak chipsen élni, vagy a gyereknek öt éven keresztül kebabot venni a sarkon, és esténként a földön megenni evőeszköz nélkül, de nem tudják mit kéne tenniük. Nincs mintájuk, mert már az édesanyjuk se főzött soha!
Legjobb példám a totális gasztronómiai elbutulásra a saját nagynéném.
Wales-ben él, eredetileg olasz. Esküszöm, hogy harminc éve úgy főzött, mint egy séf. Most nyáron hozott Knorr “alaplét”, amit pici tégelyekben árulnak a hipermarketben. Szerinte nagyon praktikus, mert nem olyan egészségtelen, mint a kocka (hihihi), de nem kell fáradni az alaplével.
Ebből főzött rizottót, amibe tett a legolcsóbb debreceniből és egy kis rettenetes félédes gagyi német bort is. Volt a tetejére növényi sajt, mert az kell rá…
Tehát Jamie-nek nincs könnyű dolga a tervével: megtanít 10(?) embernek 10 receptet, akikkel megígérteti, hogy ők is megtanítják ezeket másik tíz embernek, és így tovább, és így tovább.
A végén pedig minden rotherhami lakos tud majd tíz étel főzni, boldogan élnek amíg meg nem halnak. Ezeket a recepteket elvben (szerintem gyakorlatban is meg lehet tanulni 24 óra alatt)
Az ötlet jó, hiszen ha valaki tíz ételt el tud készíteni, az szerintem már ötvenet is tud, és onnan kezdve megoldódott a probléma.
Csakhogy a szereplők nem abból a társadalmi rétegből valók, mint Jamie. Egyszer az egyik lány könnyek között közli, hogy nem működik nála a főzés, mégis továbbra is bolti kebabbal etetné a lányát, mert nincs pénze, pedig már az ékszereit is a zaciba adta.
Jamie nem tud mit mondani, és bevallja, hogy ő egy másik világból jött, egyszerűen elképzelése sincs, hogy mit lehetne tenni.
Nekem se lenne. Mit mondhatnék? Hogy a kebab se olcsó, vagy hogy az egész életük minőségéről van szó?
Én elhiszem, hogy van olyan, amikor nincs pénze az embernek minőségi élelmiszerre. De ennek ellenére talán formálható úgy a közízlés, hogy mindenki megtegye ami tőle telik. Hogy egy nap egyszer legalább együtt egyen a gyerek a szüleivel. Nem baj, ha nem steak van szerdán vacsorára, mert egy paradicsomleves is tökéletes. De addig ne szóljon a tévé, és beszélgessenek. Remélem az a hülyeség már kiment a divatból, hogy csöndben kell enni, mert magyar ember evés közben nem beszél! Mert milyen egy csöndben elköltött vacsora? Brr! Akkor inkább nem eszek!
És még valami, amit már egyszer írtam: a gyerekek nagyon sok mindent tanulnak a közös főzésből. Megismerik az alapanyagokat, megtanulnak főzni, megismerik a családi legendákat, ugyanis a családi történetek sokasága kötődik valamilyen ételhez. És nem utolsó sorban logikus, összetett gondolkodásra, jó problémamegoldó képességre tanít.
A receptet előbb el kell olvasni, hogy aztán lépéről lépésre elkészítsük. Tudni kell mi lesz a befejező mozzanat, és akkor nem járnak majd úgy a gyerekeink, mint az egyik lány a sorozatban, aki egy mocsoktól ragadó konyhában próbálja felfogni azt a receptet, amit előtte már közösen lefőztek, de egyszerűen nem megy neki!
Remélem idáig soha nem jutunk!
Ha nekem kéne 10 ételt meghtanítanom, és azzal az útjára bocsájatnom valakit, akkor ezeket tanítanám:
Zöldbabfőzelék
Fasírt
Szerintem ha ezt valaki végigfőzi, akkor már csak finomítani kéne a tudásán. Egy magyar családnak szinte mindent el tudna készíteni.

Csirkebontás, és pasitanfolyam Makinál

Makinál két új tanfolyam is lesz mostanában, az egyik a csirke szakszerű bontását hivatott oktatni, (2009 október 8-án) erről nem is tudok különösebbet írni, hiszen a címében minden benne van.
Szerintem minden háziasszonynak kötelező!
A másik pedig a Pasik, irány a piac! címet viseli. (2009 szeptember 26-án) Ez szerintem zseniális! Mai napig emlékszem arra, amikor Diósdligeten elkezdtünk együtt élni a férjemmel, és egy telefonból kiderült, hogy nem lehet rábízni a bevásárlást!
Pedig egy egyszerű öblítő szert kellett volna vennie, mégis sikítva hívott, hogy képzeljem el, legalább tíz féle öblítő létezik. 🙂
És a húspulttól akkor még messze járt. Vicces bevásárlás volt, az biztos. Mint kiderült, a fiúgyerekek nagy része ilyen, úgy nőnek fel az édesanyjuk mellett Magyarországon, hogy ezeket az ismereteket nem szerzik meg.
A Makifood iskola most kézen fogja férjeinket, fiainkat, és elmegy velük a Lehelre, hogy ott mutassa meg nekik miről ismerhető fel a friss zöldség, gyümölcs, hús, egyáltalán mi az, amit érdemes megvenni. Megtanulhatják, mi az ami szezonális, mi az ami ilyenkor kapható csak. Szerintem nászajándéknak se rossz egy ilyen tanfolyam!
Információ és jelentkezés

Galuska bíborban

Nincs rajta szépítenivaló, tulajdonképpen sztrapacskatészta, vagy ahogy nagyanyám hívta, nyerskrumpli-galuska. És nyerscékla-galuska. Nyáron, amikor sztrapacskát ettünk tyúkpörkölttel a többi gasztrobloggerrel a nagy baskói éjszakában, rájöttem, hogy azért nem olyan a galuskám mint nagyanyámé volt, mert nekem megfő benne a krumpli, neki pedig egy picit nyers maradt, amolyan al dente sztrapacska. Az apró lyukú reszelőm túl finom, a nagylyukú túl nagy. De mivel annyira szeretem a sztrapacskát, megérte venni egy pont jó lyuk méretű reszelőt hozzá.
Cékla azért került bele, mert sok van belőle, ennyi az egész.
Tegnapelőtt kaptam egy kedves levelet az unokabátyám régi barátnőjétől, akit húsz éve nem láttam, és időközben vidékre költözött, nyáron nomád körülmények között él, és kecskéket is tartanak, aminek a tejéből kecskesajtot készítenek, és éppen sok céklájuk van.
Nekem pedig mindig van a hűtőmben kecskesajt.
Úgyhogy nem egyszerű juhtúrós galuska készült, hanem attól egy picit komolyabb.
Mivel a céklában nincs keményítő, sokkal több lisztet vett fel a tészta mint rendesen, így annyira kemény lett, hogy a nokedliszaggatón csak nagyon nehezen tudtam volna átnyomni, így kiskanállal szaggattam a forró vízbe. Talán a nagyobb méret miatt, vagy azért mert nagyon figyeltem, hogy rögtön kikapjam ha elkészült, sikerült tökéletes állagúra főznöm.
Hozzávalók:
2 szem közepes krumpli
2 szál hosszúkás cékla
1 tojás
liszt (nokedlitésztánál keményebb tésztát kell kapni)
só, bors
A a krumplit és a céklát lereszeltem, elkevertem sóval, borssal, tojással és liszttel. Sós, forró vízben főztem ki. Főzés előtt egy galuskával próbafőzést csináltam, mert az első szem szétfőtt, ugyanis nem volt benne elég liszt.
A rozmaringot és kakukkfüvet fpicit megfutattam vajban, és arra szedtem a galuskákat.
A mártás tejszín, kecskesajt és zöldfűszerek keveréke.
Persze lehet ugyanúgy füstölt szalonnás zsírba szedni, mint a sztrapacskát szokás.

Krumpli vásár!

Hívhatjuk burgonyának is 🙂
Idegesítő, hogy egy mezei zöldségesnél általában csak “krumpli” van. Nem Ella, nem Gülbaba, nem Amandine vagy Charlotte, hanem “krumpli”.
A zöldségesnek fogalma sincs a fajtáról, vagy ha tudja a fajtát, nem tudja mire jó. Pedig van saláta fajta, van sütni való, van ami pürének a legjobb, stb.
Egyszer megkérdeztem Bálint Gyuri bácsitól, akit nagyon nagyra tartok, hogy miért nem lehet legalább ötféle krumplit kapni, hová tűntek nagyanyáink megszokott fajtái, és ő azt mondta, hogy ezen nem kell búsulni, mert a most kapható fajták mindenre jók.
Mindenre, vagyis semmire se igazán. Szerintem olyan ez, mintha mindegy lenne, hogy parmezánt, vagy roquefortot használok valamilyen ételhez, hiszen sajt mindkettő. Vagy ami még rosszabb: lehetne kapni egy sajt masszát, amit asz összes fellelhető sajtfajtából gyúrnának.
De milyen burgonyákat is vásárolhatnánk ha lenne rá lehetőségünk?
Ezen az oldalon 64(!) féle Magyarországon minősített burgonyafajtát sorolnak fel. Sajnos fénykép, nincs hozzá, de legalább vannak nevek. Itt pedig egy kis segítség, hogy melyik fajta mire jó, és pár recept az Országos Burgonya szövetség és terméktanács jóvoltából.
Találtam pár fotót is, hátha segítségére lesz valakinek. Norbi barátunk és kis családja azon kívül, hogy ért a borokhoz (és most már tudjuk, hogy a pálinkákhoz is, bár az aszútörkölyt azért érdemes lenne még egyszer átbeszélni vele :-), megelégelte, hogy nem tud rendes krumplit vásárolni, és termesztésbe fogott.
Csütörtökön meg is kóstolhattuk a termést (egy valódi krumpli köszöntő party keretében), és jelentem el vagyunk ájulva! Két fajtát termesztett: Charlotte-ot, amit szerintem itthon is egy ismertebb salátaburgonya fajta, vagyis nem fő szét, a szeletek egyben maradnak, és Amandine-t, ami inkább sütni való fajta, de főzni se rossz!
Az Amandine-ben az a jó, hogy nagyon vékony, hibátlan héja van, és maga a burgonya is hibátlan. Franciaországban nemesítették, de hamar meghódította a volágot. Ilyeneket találtam róla a neten:
Sleek, savoury, fantastically flawless!The lovely Amandine originated in France, and may we say… Ooh la la!! You’ll be impressed with this variety’s perfectly smooth skin and sweet, fresh taste. Serve some up with your next dinner and people around the table are sure say oui, oui oui!“The Amandine is truly a beautiful potato. Unlike other potatoes, they have so few eyes.” Carrie Cooper, Chef (Arra sajnos még várnunk kell, hogy a magyarországi séfek feltüntessék a burgonyafajtát az étlapon, pedig én nagyon szeretném!)
Ha valakit érdekel 10-20 kiló tökéletes minőségű Amandine, vagy Charlotte burgonya, 240 ft/kg áron dobjon mailt nekem, továbbítom Norbiéknak.
A krumpli egyébként nem télálló, enni kell, de nem lesz nehéz, ígérem!Zsuzsa, isteni mézes-mustáros-hagymás-tárkonyos burgonya salátát készített Gordon Ramsay receptje szerint a halpástétom mellé, ami a többek szerint sváb májashurka volt. Pedig nem kérdeztem, hogy milyen hal!
Egy jó kis oldal burgonya nerd-öknek:
És a magyar versenyzők is megérkeztek kommentben:

Kapris-vodkás húsragu karfiollal

Nem tudok menekülni egy rettenetesen sznob szótól, egyszerűen beleégett az agyamba. Éjjel nem hagy aludni, mindenhol eszembe jut, pedig annyira röhejesnek tartom, hogy leírni is szégyellem!
Egy étlapon olvastam először, és bevallom, felvisítottam, amikor megláttam.
Péntek este mégis azt mondtam a férjemnek, hogy kapris-vodkás húsragu a vacsora sok tárkonnyal és…
Na jó, leírom, de nem ér kommentekben kiröhögni! KARFIOL STEAK.
De most komolyan, kinek jutott ez először eszébe?
Nekem már a pulykamell steak is sok volt, mert az csak egyszerűen szelet. Aztán mégsem bírtam magammal, és beírtam a google-ba, és mit látok? Zsófi is evett már ilyet, de neki is furcsa volt, mert idézőjelbe tette a különös szópárt, sőt a felszolgáló is figyelmeztette, hogy ebben az ételben hús nincs.
A grillezett karfiolszelet egyébként valóban nagyon finom, főleg valami édes dologgal kiegészítve, úgyhogy ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki!
Hozzávalók a húsraguhoz:
50 dkg darált marhahús
4 ek kacsazsír
1 közepes cékla
1 sárgarépa
1/2 fej zellergumó
1 nagy fej hagyma
2 ek paradicsompüré
0,5 dl vodka
4 gerezd fokhagyma
1 kis üveg kapribogyó
1 nagy szál tárkony
só, bors,
1 kk római kömény
1 kk fahéj
2 ek barnacukor

A hagymát megdinszteltem a kacsazsíron. Megszórtam a barnacukorral, majd belereszeltem a zöldségeket. Kicsit dinszteltem, és rászórtam a húst. Sóztam, borsoztam, beletettem a római köményt és felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte.
Kislángon, néha kevergetve puhára pároltam.
Beletettem a paradicsompürét, az összezúzott fokhagymát, a fahéjat és a kapribogyót. Felöntöttem vodkával, hagytam még egyet rottyanni, és elzártam alatta a lángot. A tárkonyt csak ekkor kevertem bele.

Hozzávalók a karfiolhoz:
2 fej karfiol
3 ek olívaolaj
nagy szemű tengeri só
bors
barnacukor

A karfiolt vastag szeletekre vágtam, és sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. Meglocsoltam olívaolajjal, sóztam, borsoztam, és megszórtam egy kevés cukorral.
200 fokra előmelegített sütőben puhára sütöttem.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!