Fűszer és Lélek

Selymes homok, vagyis selymi

Ma délelőtt ültünk a homokozóban Dáviddal, és saraztunk. Annyira nyár közepe van, és ez már annyira szabadságszezon, hogy ma 11 körül csak mi ketten voltunk a játszótéren.
Ha nincs társaság, akkor nekem kell bevetnem magam, ami valljuk be, könnyebb is, ha nem bámul a többi anyuka. Mert ilyenkor lehet mondjuk csúszdázni, és hatalmasakat ugratni a rugós libikókán.
Sarazás után várat építettünk, aztán a csúszda kuckójában elbújva mesét olvastunk: Franklin és a barátság. Akkor jutott eszembe a selymes homok. Mondtam is neki, hogy csináljunk selymit, de értetlenül nézett rám.
Pedig a homok mennyiségéből, amit a cipőjéből, és a nadrágzsebéből szórok ki esténként, arra lehet következtetni, hogy elég sokat homokoznak az oviban is.
Gondolkodtam hogyan is készült a selymi, de egyszerűen nem jutott eszembe.
Az odáig biztos, hogy nagyon sokszor át kellett szitálni a homokot, lehetőleg a legapróbb lyukú szitán, hogy egy pici kosz, vagy kavics se maradjon benne. A harmadik szitálás után már az összes homokszem külön hullt le a szélben, és nagyon jó érzés volt beletúrni kézzel, figyelni, ahogy az ujjaink között elfolyik.
De egészen biztos, hogy a selymihez kellett víz is. Csakhogy nem emlékszem, hogy mikor. Mert ha az elején, akkor hogyan szitáltuk? Ha a végén, akkor meg mi értelme volt előtte a gondos munkának?
Az biztos, hogy a selymigyártás női munka volt, a fiúk inkább fociztak, vagy várat építettek. Néha beálltak ők is a selymizésbe, de hamar megunták. Szerintem azért, mert a selymigyártás kicsit hasonlatos a fonóba járáshoz. Persze mindenkinek jár a keze, meg mindenki érzi a kötelesség tudatot is (mire sorakozó lesz, legalább egy köbméter selymit kell készíteni a homokozó sarkába), de igazából ez valami egészen másról szól. Az összetartozásról, a pletykáról, a “nagy családról”.
Ti hogy készítettétek a selymit?

Címkék:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Anonymous says:

    Szia,mi príma homoknak hívtuk, és úgy emlékszem, finomra szitált száraz és szintén szitált vizes homok keveréke volt. Nálunk fiúk is csinálták, mert a dömper rakománya így értékesebb volt, mint a sima kavicsos, csigás homokkal. :)B.

  2. VKOrsi says:

    építőipari nyelven a selymi az az egyszemcsés homok 😀 mosni kell és szitálni, hogy a végén csak egyforma szemcseméretű homokunk maradjon.játszóterekre ütésfogónak pl. csak ilyet lehetne tenni, ugyanis, ami egyszemcsés – legyen homok, kavics, bármi -, az nem tud tömörödni, így az ütést is sokkal jobban fogja fel.

  3. Anonymous says:

    Eszti, melyik az a játszótér, ami ilyen frankó, és csak ketten vagytok? A mieinken 11-re már teltház :-)györesz

  4. jehudit says:

    Fú, de jó érzés visszagondolni erre :)Na szóval: Száraz és nedves homok keveréke többször szitálva, kézzel szigorúan simogatva, keverve. És igen, szigorúan lányok gyártották. Mi is selyminek hívtuk.

  5. Anonymous says:

    Igen, igen! A Selymi!Többször átszitált száraz és nedves homok keveréke…Szigorúan csak lányok készítették! Ó azok a régi szép idők….

  6. Mishmesh,alias Dorka says:

    Tényleg, a mélyről ásott nedves homokot kevertük a felszínivel.Lányfeladat volt valóban, Karol nevű kislánnyal gyártottuk, és "árultuk" kiadagolva. Akácfa kerek kis levelei voltak a pénzek :-)Persze ehhez le kellett foglalni a lelőhelyet.Fiúkat nem nagyon vettünk be a buliba, mert egyrészt beomlasztották a gödröt, másrészt egyszer szárazság idején pisis homokot akartak ránksózni!!Tök jót játszhattatok, néha olyan jó lud esni az ilyesmi:)

  7. Annás says:

    Az én gyerekeim is szoktak selymes homokot "alkotni". Össze kell szitálni a felső száraz réteget az alsó nedvesebb rétegből származó homokkal. Fiam szerint kevés nedves, sok száraz homok kell a szitába. Az előbb kérdeztem meg. Kicsit furán nézett rám, hogy nem tudtam magamtól…Üdv: Anna

  8. Mishmesh,alias Dorka says:

    Ja, mi kevert homoknak mondtuk, a gyerektől hallottam a selymeshomokot először:)

  9. Köszönöm, ki próbálom, hátha ugyanaz az érzés lesz :-)Dorka, hatalmasat nevettem! Ezek a fiúk!!!

  10. Györesz, ez a Marina park játszótere a Dunapaerton a pláza mögött majdnem. Kicsit balra onnan.Gyertek le! Locsolják a homokot reggelente, tök jó!

  11. Balázs says:

    de jó ilyen cikket is olvasni a receptjeid között! bekukkantottam vonalhúzás közben és féléves Juli lányunkra gondolva megjegyeztem a "receptet". hamarosan bizonyítanom kell.

  12. rhumel says:

    Már alig várom, hogy unokáim legyenek!… Akkor végre megint beülhetek a homokba építeni, sarazni, "selymizni":) Csak ne áruljátok el a Gyerekeimnek, nem szeretném őket sürgetni;)

  13. Marjann says:

    Lehet én vagyok a műveletlen, de soha életemben nem hallottam efféle trükkökről. Pedig jó pár évet lehúztam a homokozóban:)

  14. vica says:

    ezek a képek és az a huncut mosoly – olvadok 🙂

  15. edit says:

    OFF: Eszter, nagyon jó a szandálod, milyen márka/típus? Köszi

  16. eminka says:

    Eszter! A homok tetején kezdtük az ásást, kilapátoltuk oldalra a száraz homokot, majd lejjebb ástunk, ahol már vizesebb volt a homok. A kiásott lyukban jól fellazítottuk a vizesebb homokot, beleszórtuk az elején kilapátolt szárazat és kezdődhetett a szitálás. A végén pedig ott volt a csodálatos selymes homok:).Imádtam.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!