Fűszer és Lélek

Kipusztulnak a méhek?

meh1.jpgRégóta tervezem, hogy írok a tömeges méhpusztulásról, és valamelyik nap annyira felbuzdultam, hogy megkértem egyik kedves olvasómat Medve doktort, aki állatorvos, hogy írja le a véleményét a témával kapcsolatban, segítsen nekem.
Talán azzal kezdem, hogy a kisgyerekes szülők biztosan látták a Mézengúz című filmet egy éve. Abban van egy rész, ami arról szól, hogy mi lenne a világgal, ha elpusztulnának a méhek? (Megsúgom, az a mostani világunk végét jelentené)
Ezen a kérdésen egyébként Albert Einstein is elgondolkodott, és arra jutott, hogy mindössze négy év alatt kipusztulna az emberiség.
Van okunk félni? Van bizony!

A híradásokban néha hallani arról, hogy az USA-ban az utóbbi pár évben elpusztult a méhet 30%-a. Európában ez a szám jóval alacsonyabb, de folyamatosan növekszik.
Mi is történik valójában?
A méhek kirajzanak a kaptárból, és nem találnak vissza. Kint éhen vesznek, elpusztulnak, miközben a magukra maradt lárvák, és a méhkirálynő is elpusztul. (Colony Collapse Disorder, CCD)
Mi lehet ennek az oka?
Sajnos ezt egyenlőre senki nem tudja, ezért több teória is létezik. Van aki a Varroa atkárra gyanakszik, de Medve doktor elmondása szerint nem ez a kártevő a felelős. Bár a Varroa atka ma a világon a legnagyobb gazdasági kárt okozó méhkártevő, a kaptárelhagyásokért mégsem tehető felelőssé. A kaptárelhagyáshoz hozzájárulhat az atka fertőzés , de ez megvolt a korábbi években is.
Legvalószínűbb, hogy a monokultúrás növénytermesztés és a túl intenzív termelés lehet a leginkább ludas a kaptárösszeomlások terjedésében. Magyarán hatalmas területeken termesztik ugyanazt (és csak azt) a növényt. A méhek ilyenkor nem találnak elég virágzó növényt, amit találnak azok is egyformák, így nagyon hamar egy hiánybetegség lép fel náluk, megbetegednek, és elpusztulnak.
Most hallottam először arról, hogy sok helyen nem a mézért, hanem a beporzásért tartják a méheket. Amerikában elterjedt az a gyakorlat (bizosan nálunk is, de erről nem találtam infót), hogy miután a méhek beporoztak egy adott tábla növényt, a “méhésznek” már nem éri meg velük foglakozni, így a költséghatékonyságra hivatkozva egyszerűen megöli a méheket, majd egy év múlva vesz egy újabb tenyészetet.
Mivel a tenyészetet akár egy másik kontinensről is rendelheti, nagyon könnyen terjednek a különböző méhbetegségek, fertőzések. Ezt a módszert nevezik a méhek lezsarolásának.
Vannak akik vírust is feltételeznek, Israeli Acute Paralysis Virus, vagyis IAPV néven. Növényvédő és rovarirtó szerek káros hatásai is felelősek lehetnek, de a növényvédő szereknek elsősorban a beporzásra tartott méhcsaládok és nem a mézelő méhek vannak kitéve.
Stressz hatások: amikor akkora táblát kellene beporozni a méheknek, amekkorát nem győznek, olyankor “bérbeporzókat” rendelnek. Ezek a családok egy méhésszel együtt érkeznek, országúton át, sok-sok kilométerről, ami nagyon megviseli a kis rovarokat!
Légszennyezés: azt hiszem ezen nincs mit magyarázni! Klímaváltozás: kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárási viszonyok, mint ami mondjuk ma is van. Reggel még be voltak fagyva a pocsolyák, és most is orkánszerű szél süvít, pedig március vége van!
Gyógyszerek, kemikáliák mellékhatásai, amelyekkel a méhcsaládokat kezelik a méhészek a különböző betegségekkel és parazitákkal szemben. Természetesen ezek a gyógyszerek szükségesek, de amikor bevezették őket, még semmit se tudhattak a mellékhatásaikról. A legtöbb embereknek adott gyógyszerről is elmondható ugyanez, de mégis a haszna mellett eltörpül a kára.
2007_bee_movie_003.jpgElektromágneses sugárzás: pl. a mobilhálózatok átjátszó-tornyainak sugárzása. A hatás nem bizonyított, mégis ennek a feltételezésnek hatalmas tábora van.
Mit tehetünk mi emberek?
Hosszabb távon: Elfogadjuk és megértjük a környezetünket, saját természetünket és igyekszünk változatosan és egészségesen táplálkozni. Tudomásul vesszük, hogy a minőségi élelmiszerért többet (akár sokat) kell fizetnünk. Igyekszünk helyi piacon helyi, ismerős termelőtől vásárolni. Ezzel a vidék képe alakulna át, nem lenne mindenütt csak monokultúrás növénytermesztés. A méhészet is jobban tudna vándorolni, követni a különböző virágzásokat. A termelők nem zsarolnák le méhcsaládokat 1 fillér költség spórolásért. stb.
Rövidtávon: Intenzív kutató munka
Mit tehetnek a kormányzatok?
Olyan szabályozó rendszert alkotnak, amely segíti a vidéki környezet átalakulását. Ez hosszú és költséges folyamat. Támogatják a méhészeti kutatásokat.
Esetleg lehetséges-e az, hogy mivel az emberek összességében sokkal több mézet esznek, mint mondjuk 200 éve, ezért a méheket is megsokszorozták, és ez most valami természetes szelekció?
Ez még nem maga a szelekció, (talán szelekciós nyomás lehet)hanem a (túl) intenzív tartás/termelés új problémákat vet fel, amivel nem szembesültek régebben. Ez minden állattenyésztési ágazatban folyamatosan lejátszódott, ahogy áttértek az intenzív tartási módra. A 46 -50 -es években a baromfipestis kis híján kiirtotta a magyarországi tyúkféle állományokat. A gumboro betegség megjelenésekor- 60 as évek – világszerte is azt hitték, hogy vége a baromfitartásnak- jön az éhezés stb. Aztán megoldódott, bár semmi nem lett olyan mint azelőtt . Az intenzív tartás mindazonáltal nem ördögtől való dolog. Enélkül sokkal több probléma lenne, mint vele. A probléma az , hogy kizárólagos lett. Ha az intenzív tartás szolgáltatná a tömegárut, és az egyéb természetesnek nevezett tartásmód is megtalálná a helyét, akkor talán kedvezőbb lenne a helyzet. Sajnos ma csak az olcsóbb áru előállítása van előtérben.
Engem nagyon megrémisztett a dolog! Különösen az, hogy ma pl. mindenki az új kormányfő megválasztásával van elfoglalva, amikor a világban ekkora problémák vannak. Én arra a pártra fogok szavazni, akik a programjukban megígérik a méhkutatások támogatását. Nem viccelek, legfeljebb nem szavazok!
Egy pici jó hír a végére a Häagen-Dazs társadalmi szerepvállalása a méhekkel kapcsolatban. Ajánlott irodalom, és forrásaim sokasága. Köszönöm a segítséget Medve doktornak!
A mézhamisításról itt írtam.
haagen

Közben kaptam egy nagyon kedves, és hasznos levelet a témában, amit a szerző engedélyével bemásolok ide:

Mint gyakorló méhész szeretnék néhány gondolatot hozzátenni a nagy méhpusztulásról (CCD) írt cikkéhez.
A világ állandóan változik és így a környezetünk és a méhészkedés feltételei szintén. Ezek a változások most sokkal gyorsabban történnek, mint régebben s a megszokott méhészeti gyakorlat nem tartható, folyamatosan olvasnunk, tanulnunk kell, hogy minél többet tudjunk méheinkről és környezetükről. Nagyon sok múlik rajtunk méhészeken, hibáinkat szeretjük rajtunk kívülálló, ismeretlen okokra is fogni.
A világon sokfelé kutatják a méhpusztulásokat, de nincs egységes szemlélet a jelenség okáról. Mégis avarroa atka komoly szereplőnek tűnik az okok között, mivel kaptáron belüli létével különböző vírusokat terjeszt. Mint pl. az akut méhbénulás vírusa (ABPV) , a kasmir vírust (KBV), és az izraeli akut méhbénulás vírusát (IAPV). Az atkák írtása nagyon fontos a méhészetben, de a vírusfertőzés az atkák nélkül is érintheti a méhcsaládot akár a méhek közvetítésével. Magyarországon Dr Csaba György és Dr Rusvai Miklós elismert kutatói a méhbetegségeknek, s köztük a vírusoknak is. Rusvai doktor szerint minél erősebb fegyverrel támadnak a kórokozóra az annál vastagabb páncéllal védekezik és egy idő után rezisztencia alakul ki. A világon egyre több helyen felismerik, hogy a gyógyszerek és kemikáliák egyre nagyobb mértékű kaptárbavitele nem biztos, hogy eredményre vezet hosszú távon. Az egészséges méhcsaládok tartása és a vegyszermentes ,jó minőségű méz termelése érdekében a biológiai védekezés, a természetes savak és illóolajok felé fordul a kutatók figyelme…. s a méhészeknek is változtatni kellene a szemléletükön, gyakorlatukon.
A bérmegporzás az USA-ban bevett gyakorlat. Jelenleg a kaliforniai mandulások igénylik a legnagyobb rovarmennyiséget a termés biztosításához. Azért a beporoztatás, mert a növénytermesztési technológiák révén rengeteg rovar elpusztul, emiatt jut ilyen nagy szerep az odatelepített méhcsaládoknak. Az USA-beli méhpusztulások miatt folyamatosan emelkednek a beporzási díjak ( 2008-ban 150dollár/ méhcsalád a mandulán, repcén 50 dollár/ méh-család , + a fuvarköltség is díjazásban részesült ). Az USA méhészeinek a beporzási díjakból egy stabil árbevételük van, így a méztermés mennyiségének és a mindenkori piaci áringadozásoknak nincsenek úgy kiszolgáltatva.
A magyarországi nagy méhsűrűség miatt ( 2008-ban 15894 méhész 868135 méhcsaládot tartott, ami európai viszonyok között is igen nagy szám) a növénytermesztők nem ismerik el a méhek munkáját. Kivétel a hibridnapraforgó beporzása ( nektárt nem ad, virágpora is gyenge minőségű ), amely növénynél a termeltetők kötelezik a termelőt, hogy biztosítson beporzó méhcsaládokat, s ennek meglétét ellenőrzik is. Így a gazdák 2000 ft-ot fizetnek méhcsaládonként körzetünkben. Ilyen díjazás mellett a méhészek nem tolonganak a bérporzásért. A méhek szerepének és az ehhez kapcsolódó méhészeti tevékenység elismeréséhez nálunk is nagy méhpusztulásnak vagy a romló gazdasági mutatók miatti méhállomány- csökennésnek kell megtörténnie a fenti példa szerint?
A világon sokfelé bevett gyakorlat a méhcsaládok likvidálása . Éghajlati tényezők , a költséghatékonyság találkozása is eredményezheti ezt a módszert. Példaként a szibériai méhészeteket említeném , ahol a méhek átteleltetésének problémája megoldható távolról vásárolt, jó erőben lévő méhcsaládok kicserélésével.
Nálunk, Magyarországon nem “egyszer használatosak” a méhcsaládok, bár az, hogy a szakszerűtlen tartás szintén pusztuláshoz – sőt nagymértékű- pusztuláshoz vezet, hasonló végeredmény. Nyilván nem is áll meg az országhatároknál ez a kérdés, hiszen egy szervesebb egész elemei a méhek. A magyar mezőgazdaságban a méhészet nagyon picike ágazat és ez is teljes részben magánkézben van. Így az állam nem érzi feladatának a kutatói munka támogatását, az intézményesített oktatást, sőt a nemzetközi viszonylatban is példaértékűnek tartott, jól működő méhegészségügyi ellenőrző hálózatból is igyekszik kivonulni pénzhiányra hivatkozva. De ez más területen is ismerős. (Jelenleg a méhészek munkáját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) próbálja koordnálni és segíteni.)
Gondolatom szerint a méz is, mint bármely élelmiszer bizalmi kérdés. Közvetlenül a termelőtől való vásárlás, válogatás ebben nyújt segítséget, s közben javaslom próbáljanak meg kicsit bekukkantani a méhészkedés folyamatába is.
Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg a teljesség igénye nélkül, kissé megkésve .
Üdvözlettel : Vágó László

Címkék:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Ngai says:

    Szo szerint vilagvege lesz, ha kipusztulnak a mehek. Meg fogunk halni.Szerenyen megjegyzem, hogy azert nem tudni, hogy a mehek porozzak be az elelmi novenyeinket nem keves tajekozatlansagra es nemtorodomsegre vall! Ezt nehany hozzaszolonak szanom. Erdekes, hogy vannak emberek akik csak elnek bele a vakvilagba, es termeszetesnek veszik, hogy mindig van mit enni. Csodalatos!

  2. Andras says:

    Röviden:Az összes megporzást vagy beporzást a föld nevü bolygón(szél,méhek,egyéb rovarok)80%ban a méhek végzik.Ha ök nem lennének majd,akkor nem lesz gabona,zöldség,gyümölcs,és végül ebböl adódóan állati takarmányok sem,igy se hús se tej se sajt stb.Na igy néz ki röviden.Ha érdekel valakit: http://firenze.repubblica.it/multimedia … f=rephpsp4

  3. Nézd meg a Mézengúzt! :)Komolyra fordítva a szót, a növények 80% csak úgy tud életben maradni, ha a méhek beporozzák őket. Ha ez elmarad pár év alatt minden növény elpusztul, nem hoz termést…Sajnos a méheket se a szél, se más rovarok nem helyettesítik. Félelmetes, de igaz!

  4. Anonymous says:

    én azt nem értem pontosan, hogy hogy függ össze a világ elpusztulása a méhek kipusztulásával… r

  5. stke, reméljük! :-)Lizi, szerintem ha elmondod mindenkinek, az már valami!

  6. Anonymous says:

    Hú, ettől nem lett jobb kedvem :(Ilyenkor arra lennék kíváncsi, hogy most én mit tehetek?Komolyan szeretnék tenni valamit!Lizi

  7. stke says:

    Sziasztok!Szia Eszter!Egyet értek az előttem szólókkal, szomorú, hogy a híradások csupa hülyeséggel tömik a fejünket, a fontos dolgok meg elsikkadnak. Magyaroszágon van egyébként Magyar Nemzeti Méhészeti Program, és van jogszabályunk a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet,a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről. Nem mondom, hogy mindent megtett a politika a méhekért és a méhészetért, de sok kicsi sokra megy, nem? Legalábbis reméljük!

  8. Palócprovence says:

    Sajnos, sok esetben az emberi felelőtlenség áll a méhpusztulások hátterében, mint például a tavalyi Emőd környéki Fipronil mérgezés következtében elpusztult közel 400 méhcsalád esetében. 2006-ban pedig 1.500 (!) család pusztult el Paks térségében. Egy család akár 70.000 dolgozóból is állhat…

  9. lAC says:

    Igen, de ha a méhek kipusztulnak, elpusztul a világ!!!Természetesen a jegesmedvéket is nagyon sajnálom, de itt SOKKAL TÖBBRŐL VAN SZÓ!

  10. Anonymous says:

    Nem akarok hülyeséget írni, de ha jól emlékszem, naponta több száz állatfaj pusztul ki. 🙁

  11. Anonymous says:

    Erre nem lehet az adóm 1%át felajánlani?

  12. Ildikó says:

    Bár én a méhek pusztulásáról pont hallottam, de szerintem is annyira durva, hogy mindenféle hülyeséggel tömik az agyunkat, és a fontos információk nem jutnak el az emberekhez.És nem lehet mit tenni, mert minden rádióadón nyomják a hülyeséget, és nincs egy normális hírportál se!

  13. Tami, köszönöm!Néveteln, én is pont így éreztem!

  14. Tami says:

    Igazad van, ennek fényében én is lesz..rom, hogy mit szenved ez a sok hülye politikus, és Győzike.Régen mondom már, hogy csak a te blogodat szabad olvasni, annyi mindenre hívod fel a figyelmet.Nagyon szuper lett ez a cikk, köszönöm!

  15. ekkerjoz says:

    A Doktor kihagyott egy fontos dolgot, a méhek a napról (is) tájékozódnak, és nem tudnak a gyilkos UV sugárzáshoz szokni. Elvesznek, nem találnak vissza a családhoz. Szerintem. Mindenesetre ha fogynak, csak a környezetterhelés miatt, az emberi tényező miatt pusztulnak el.Természetes ellenségük szinte nincsen, a vírusokról, baktériumokról is az emberek tehetnek.Nekünk szerencsére nem fogy az állomány, egészségesek, inkább a lopós méhészektől féltem a családokat, képesek elvinni a kijáró méheket. Nyári éjszakákon, ha túl meleg van a kaptárban, kiül a raj, aki nem fél tőlük, egy diszperzites vödörbe tudja seperni a család felét. Ha elég messzire viszi, nem is kerülnek vissza.Szóval, emberi tényező.

  16. s_monkey says:

    pont egy ütemmel van a bejegyzés lemaradva :)http://hvg.hu/Tudomany/20090312_meh_beporzas_mandula_kalifornia_einstein.aspx

  17. Anonymous says:

    S monkey, ez sajnos csak a kaliforniai méhekre igaz!Üdv, egy méhész

  18. Altair says:

    Úgy tűnik a rovarirtószerek kimaradtak a felsorolásból. Egy ismerős méhésznek nagy kárt okozott. Azonkívül a permetszerek esetében létezik az ún. elhordás jelensége, amikor a permetező nem jól ítéli meg a szél erejét és erősségét és a szer elszáll egy közeli erdőre, rétre…És ott van még a génmódosított kukorica is, amely a Bacillus thuringiensis – egy a rovarokra halálos mérget termelő baktérium – génjével van módosítva, hogy a rovarkártevők ellen védekezzen!Erről Darvas Béla: Virágot Oikosnak című könyvében olvastam.

  19. Anonymous says:

    Kedves EkkerjozAz európai (enyhébb) költésrothadás hazánkban ha jóltudom az övenes évek végétől masszívan jelen van. A nyúlós költésrothadás ellen már Hutyráék hozattak törvényt a XIX sz legvégén. (A magyar állatorvosi járványvédelem mindíg is a világ élvonalában volt.-talán még nem szakadt le, bár egyre nehezebb bármit átverni a törvényhozáson uniós szabályozásokon) A tömlős költésrothadás is elő elő fordult a 70 -es évektől. Mindenesetre mézfronton van mit kibeszélni. Nem a méhészekre gondolok, biztos vannak trehányak is, akiket ki kell beszélni, de érdekesebb a kereskedelem és a kapcsolt részek.Mindenesetre sok sikert az át és kibeszéléshez. Üdvmedvedr

  20. ekkerjoz says:

    Eszter, sajnálom, nem akarok itt rossz hangulatot kelteni, ez a blog másról szól.Lesz a beszerzőn egy poszt nemsokára, ahol megvitatjuk majd, mi történik a mézzel a pergetés és a hipermarket polca közötti hosszú úton.Majd akkor visszatérünk a felvásárlók és feldolgozók trükkjeire.De kibeszéljük a trehány méhészeket is.

  21. kisrumpf says:

    Ó, én meg voltam róla győződve, hogy csak az az atka öli őket… Köszönet a cikkért. Nem gondoltam volna, hogy ennyire súlyos a helyzet. S még az emberi gonoszság is??? 🙁

  22. Ekkerjoz, nagyon szomorúvá tett, amit írtál! Persze, nem álomvilágban élek, de azért ájjon már meg a menet!Komolyan csak úgy tudunk megélni egymás mellett mi emberek, ha megdöglik a zsomszéd tehene? Bocs, méhe?:-(

  23. ekkerjoz says:

    “A méhek parazitái és vírusai gombás megbetegedései megvoltak az intenzív tartás, sőt a háziasdítás előtt is.”Kedves Doktor,parazitákat szándékosan hagytam ki a korábbi bejegyzésemből, de fenntartom, hogy azok a betegségek, amelyekkel néhány méhész küzd, emberi szándékosság miatt terjednek.Mióta létezik piaci feszültség bioméhész és nem auditált méhész között, régi uniós és új tag között, nagyjából azóta fordul elő költésrothadás, ilyet 1990. előtt nem ismertünk, akkor is csak francia szaklapok említették. Nálunk az elmúlt öt-nyolc évben terjedt intenzíven ez a fajta kór.Legalábbis nekem ezek a tapasztalataim.Üdv:EJ

  24. Poly says:

    Kedves Eszter! Utólagos engedelmeddel, hivatkoztam a cikkedre! Köszönöm, hogy felhívtad erre a problémára a figyelmet!

  25. Azért ennek a hvg cikknek nagyon örülök, akkor is ha mindenhová igaz, és akkor is, ha csak Kaliforniára.Majd nemsokára kiderül igaz-e Magyarországra is :-)A 80%-ot sajnos se megerősíteni, se megcáfolni nem tudom kellő tudás híjján!

  26. Pappito says:

    a méhpusztulás nagyon is komoly dolog, a poszt hiánypótló!Itt a zátonyon már egyszer majdnem kipusztult az összes méhecske, pedig itt különlegesen tiszta mézeket készítenek, (nagy kedvencem a tawhari) és mi esszük is vadul. Most már évek óta rettenetesen komoly erőfeszitéseket tesznek, hogy idegen méh ne kerülhessen be.de az szép lesz, amikor a lakosság fele (3mrd) a mezőket járva kézzel poroz a méhecskék helyett.

  27. Anonymous says:

    Ekkerjoz,A méhek parazitái és vírusai gombás megbetegedései megvoltak az intenzív tartás, sőt a háziasdítás előtt is. Ez nem emberi beavatkozás terméke. A problémák eszkalálása- az már igen. Azonban a kaptárelhagyás/ összeomlás pontos okát még senki nem ismeri.Üdv medvedr

  28. Anonymous says:

    Sajnos lehet, hogy a 80% túlzás, de a négy év is, mostani számítások szerint 3 év alatt halna éhen a világ!:(Nagyon jó írás, gratulálok!

  29. starfokker says:

    Eszter, András, szerintem kicsit sok az a 80 százalék. az evolúciósan fejletlenebb kétszikűek közt vannak inkább rovarmegporzású növények, az evolúciósan fejlettebb egyszikűek közt szerintem több a szélmegporzású, már ami a füveket/gabonaféléket illeti. egyébként ugyancsak szélmegporzásúak a nyitvatermők (fenyők, ciprusok…) is, így ezeket a növényeket nem érintik a méhek problémája. nem kötözködni akarok, inkább pontosítanék.

  30. Anonymous says:

    Bocs, de erre csak annyit udok íni, hogy basszus!Soha nem hallottam róla!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!