Fűszer és Lélek

The True Cost of Cheap Food

Kommentben hívta fel a figyelmem egy kedves olvasó a The True Cost of Cheap Food filmre, amit ma vetítenek a Channel 4-n. Sajnos erről lemaradunk, de ez a kis rajzfilm annyira hatásos, hogy kötelezően vetíttetném a televíziókban közszolgálati adás gyanánt. Akinek van 10 perce, az nézze meg, érdemes. Aztán persze nyitnék róla egy jó kis vitát. (Közben kiderült, hogy a rajzfilmnek semmi köze a fenti filmhez, de ennek ellenére nagyon érdekes! 🙂
Bevallom, nekem elég erős világvége hangulatom lett tőle, főleg, hogy a videó mindössze a fele az eredetinek, ami elvileg innen letölthető, de ugyanakkor szakad meg, amikor a youtube videó.
Ha tudjátok hol lehetne végig megszerezni, kérem ne tartsátok magatokban! (Már előre örülök Medvedr véleményének! 🙂
Ha valaki nézi a filmet, megoszthatna velünk pár részletet! Köszönöm!


The True Cost Of Food
Uploaded by ivanwave

Medve doktor kiegészítése:
Szerintem a rajzfilm egy két dologban vastagon csúsztat, más dolgokban igazat mond. A zavaró az, hogy nem hasonlítja össze a kis és a rurális termeléssel a dolgokat. Prof. Horn Péter ezt megtette majd előkeresem az előadását ugyanerről. A többi problémát a felszólalásokban itt is felvetették. Kistermelők és piacok megbízhatósága illetve ár probléma. Pld. A free -range csirke (magyar megfelelője szabadtartásos )kb. 11-12 hétig él és 1,5-2szer annyi takarmányt, energiát fogyaszt mint az 5-6 hétig élő broiler. A másik probléma, hogy az élelmiszerminőség tényleg arányos a költségekkel. Tehát ha jót akarsz enni többet kell fizetned. A termelés módja ebben a tekintetben keveset számit nagyüzemi v. szupermarket kaja nem biztos, hogy rossz. Attól, hogy kisüzemi, házi, háztáji nem biztos hogy jó minőségű az élelmiszer. A kereskedelmeről most nem is beszélek, de ott aztán lehet megdöbbenni egyes helyeken. . Az élelmiszeripar hajnalán azért is nyert teret az ipari kaja mert tovább eltartható volt, és kevesebb betegséget okozott mint a házi vagy kistermelői piaci élelmiszer. Szóval sokat vitatkozni nem tudok csak ismételgetni magamat. Az élelmiszer minősége attól függ, hogy ki (milyen elkötelezettségű ember) állítja elő. Ha van rá fizetőképes kereslet lesz jó minőségű, a nagyüzemitől pozitív irányban eltérő kisüzemi, háztáji kaja. Persze jó drágán. Valamint menni kell érte , és nem lesz addig eltartható. Mindenki választhat. Majd. Ami most van az még nem erről szól. Szerintem a kisüzemiházi háztáji kaját ismerőstől lehet beszerezni.
Nagyon elsőre és nagyon sietve ennyi jött ki. Majd még gondolkodom.

Címkék:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Molnárgörény says:

    Kedves Eszter, tényleg, miért “rántott” a rántott??? Medve doktor kérdése igen alapos, honnan/hogyan “rántják” a rántott csibét? Elvégre ez nagyjából olyan, mint a sült, csak az asszony több tányért vesz elő, és előtte mindenfélében megforgatja…

  2. Meg is nézem majd! remélem valami gyöngyszemet ajánlasz! 🙂

  3. kisrumpf says:

    Izé, ezt most kaptam, nem új hír, ahogy látom… talán nem gond, Eszter, ha ide bemásolom, de ha igen, töröld ki:szeptember végén megnyílt a 100%-ban magyar Mórakert Szövetkezet első budapesti boltjaa VIII. kerület József körút 14. szám alatt.Mindenkit várunk szeretettel legfőképpen jó ízű Dél-Alföldi magyar termékekkel zöldségekkel-gyümölcsökkel, gyermelyi tésztával, mórahalmiaszalványokkal, vecsési savanyúsággal, sokféle típusú magyar tojással, 100 %-os magyar gyümölcslevekkel, szárazáruval, konyhakész salátatermékekkel, déli gyümölcsökkel , napi akciókkal, kóstolókkal!Célunk e bolt létrehozásával, a jó minőségű magyar termékek közvetlen a termelőtől fogyasztokig való eljuttatása, a különböző kereskedelmilépcsők kiiktatásával.Így más zöldségesek áraihoz képest áraink alacsonyabbak,elérhetőbbek.Egy kis ízelítő az árainkból:-vöröshagyma ldg. I. oszt.: 89 Ft/kg- sárga illetve piros burgonya: 49 Ft/kg- 5kg-os piros burgonya:199 Ft-fejes káposzta I. oszt. : 49 FT/kg akciós-magyar almák:golden, idared, jonagold, granny smith, gála: 149 Ft/kgjonathan, braeburn: 119Ft/kg- 1 kg-os savanyú káposzta: 199 FtLehet tesztelni 🙂

  4. kisrumpf says:

    Kernelpanic, nem találtad furának ezt a dokfilmet? Furán feleslegesnek? Eddig is lehetett sejteni, hogy sz*r az a kaja, s hogy a szupermarket nem azon fog dolgozni, hogy a vásárló olcsón minőségit egyen… Miért tenné, nem érdeke. A fillérekből élőt pedig nem az fogja érdekelni, hogy mennyi vitamin van a paradicsomban, hanem hogy olcsón megtömje a hasát. Szvsz.

  5. Ricardo says:

    Az is probléma itthon szerintem, hogy ha kimegyek a piacra, pl. én a vásárcsarnokba, akkor sem lehetek biztos abban, – a legtöbb esetben – hogy egészséges ételt tudok venni. Ezért is fontos, az az oldal amit Eszter felrakott ide: beszerző blog. Össze kellene tényleg szedni, hogy kinél lehet jó alapanyagokat vásárolni. Én pl.:tejtermékből csakis Cserpest veszek, és azt hallottam, hogy a Gyuri nevezetű hentes a középső sor jobb oldali végén megbízható (letesztelné valaki?). Szóval azzal tudjuk egymást segíteni, ha ezeket összeszedjük. Így arra a kereskedőre aki gondot fordít, hogy mit ad el, mi is figyelünk és ott vásárolunk addíg amíg nincsen rá panasz. Persze azért figyeljünk az árra is.

  6. Anonymous says:

    hakk,en neztem, nem volt rossz, de en azt hittem a cim alapjan, hogy arrol fog szolni, hogy az olcso kaja valodi ara az, hogy ha az embert szart eszik, az karos az egeszsegre; egyszeruen fogalmazva. ennek ellenere arrol volt szo, hogy lehetne-e, es hogyan, kis anyagi raforditassal javitani a “gazdasagos” termekek minoseget a multik reszekrol (sajat markas termekek). es az lett az eredmeny, hogy lehetne.kernelpanic

  7. kisrumpf says:

    Lényege a műsornak: az igen olcsó, a szupermarketek “own brand” kajái elég vackok, ugyanakkor pár centnyi extrát rááldozva lehetne belőlük még mindig olcsó, de elfogadhatóbb minőségű kajákat csinálni, csak a szupermarketek nem akarnak erre áldozni. (Nem annyira készételekről volt szó a példákban, hanem pl. fagyasztott csirkemellről, hurkácskákról, almás pitéről, tésztáról stb.) Olcsó hústermékekben elég sok az állati kötőszövet, bőr s hasonló vackok. Csirkemellet vízzel “dúsítják”…Ahol megvan rá a lehetőség, ott bizony lehet piacokon, hentesnél alig drágábbért, vagy ugyanannyiért jót, minőségit vásárolni (mármint Angliában, ha van a közelben piac), csak rá kell áldozni az időt, hogy többfelől szerezd be a kajákat. A filmben szereplő mindkét család nagy megtakarítást ér el, akár szupermarketben, akár a helyi kistermelőknél vásároltak, utóbbiaknál kevesebb volt a kidobandó kaja, mert előre megtervezték, mit esznek a friss zöldségből stb.

  8. Anonymous says:

    Jamie-nek most (jövő héten) egy disznós műsora lesz (Jamie saves our pork), és “River Cottage” Hugh-nak egy csirkés (Chickens, Hugh and Tesco Too). Az előzetes szerint a Tescot próbálja meggyőzni arról, hogy szabadon tartott (free range- van ennek már elterjedt magyar megfelelője?) csirkét áruljanak. És mindez egy angol kereskedelmi adón főműsoridőben. Én Íroszágot ismerem, borzasztó, hogy milyen sok szemetet esznek az emberek (sajnos a gyerekek is), ugyanakkor viszont sokkal könnyebb és olcsóbb jó minőségű élelmiszerhez hozzájutni, mint Magyarországon (még a szupermarketekben is van bio, free range). Mert van egy széles réteg, akinek viszont erre van igénye. k.

  9. Olyan béna vagyok, nem találom. Belinkelnéd? Köszönöm!

  10. katkadu says:

    A dailymotion.com -on rajta van az egész.

  11. Ricardo, az a baj, hogy el se jut sokakhoz az információ. A gyerekeknél kéne kezdeni az oviban, ők a szülőkre is hatással lehetnének.

  12. Ricardo says:

    Nálunk még pont fordítva működnek a dolgok. A “háztáji” élelmiszerek sok esetben drágábbak mint ez a sok szemét. Viszont ebből a filmből is látszik, hogy a drágább háztáji végülis mennyivel olcsóbb is. Nem kell egyébként ehhez sokmindent hozzáfűzni, azt megtették már előttünk rengetegen. Sajnos elég vékony az a réteg itthon, aki hajlik a jó szóra.

  13. Én nem gondolok úgy az angolokra!Ha arra célzol, amit látni a műsorokban, hogy menni vackot esznek, stb, akkor szerintem 10 év múlva mi is pont annyit fogunk, most csak azért nem, mert még arányaiban nem annyira olcsó a fizetésünkhöz képest a sok szemét étel. De az akarat már meglenne 🙂

  14. vnandor says:

    Csak a pontosság kedvéért, és nem kötözködésből, de Jamie-nek volt csirke show-ja, ahol bemutatta a szabadon nevelt és a tömeg gyártott csirke közti különbséget. Ha te is erre céloztál, persze.

  15. kisrumpf says:

    Reménykedem, hogy az! Nem sokat találtam róluk (eddig, http://www.morakert.hu), de kiváncsi volnék, milyen?

  16. Anonymous says:

    Kedves Eszter!Köszönöm, hogy megszólítottál blogodban, mégha esetleg némi irónikus felhangja is lehet ennek a megszólításnak. Szerintem a rajzfilm egy két dologban vastagon csúsztat, más dolgokban igazat mond. A zavaró az, hogy nem hasonlítja össze a kis és a rurális termeléssel a dolgokat. Prof. Horn Péter ezt megtette majd előkeresem az előadását ugyanerről. A többi problémát a felszólalásokban itt is felvetették. Kistermelők és piacok megbízhatósága illetve ár probléma. Pld. A free -range csirke (magyar megfelelője szabadtartásos )kb. 11-12 hétig él és 1,5-2szer annyi takarmányt, energiát fogyaszt mint az 5-6 hétig élő broiler. A másik probléma, hogy az élelmiszerminőség tényleg arányos a költségekkel. Tehát ha jót akarsz enni többet kell fizetned. A termelés módja ebben a tekintetben keveset számit nagyüzemi v. szupermarket kaja nem biztos, hogy rossz. Attól, hogy kisüzemi, házi, háztáji nem biztos hogy jó minőségű az élelmiszer. A kereskedelmeről most nem is beszélek, de ott aztán lehet megdöbbenni egyes helyeken. . Az élelmiszeripar hajnalán azért is nyert teret az ipari kaja mert tovább eltartható volt, és kevesebb betegséget okozott mint a házi vagy kistermelői piaci élelmiszer. Szóval sokat vitatkozni nem tudok csak ismételgetni magamat. Az élelmiszer minősége attól függ, hogy ki (milyen elkötelezettségű ember) állítja elő. Ha van rá fizetőképes kereslet lesz jó minőségű, a nagyüzemitől pozitív irányban eltérő kisüzemi, háztáji kaja. Persze jó drágán. Valamint menni kell érte , és nem lesz addig eltartható. Mindenki választhat. Majd. Ami most van az még nem erről szól. Szerintem a kisüzemiházi háztáji kaját ismerőstől lehet beszerezni. Nagyon elsőre és nagyon sietve ennyi jött ki. Majd még gondolkodom. medvedr

  17. Anonymous says:

    Kedves Molnárgörény!Ez igaz, de 10 hetes akkor is megvan mire rántani való. Régen (még a nagymamám is) kicsit más módon sütötték ezt a rántott csirkét v ahogy mondták csibét, mint manapság. Alapvetően tűzön, pld sparhelton. A hirtelen forró olajban történőnéhány perces sütés után a sparhelt szélére tették és szinte confittálták. (Ha jól írom a kb 80-120 fokos olajban történő 20-35 perces sütést.) A bundája nem lett olyan ropogós, de az íze! A mai broilerek azt a rántani való méretet kb 32-33 napra hozzák. Persze a húsa jó vízes. Illetve nem jó. Ezért aztán lehet sokkal hirtelenebbül gáz v. egyéb főző alkalmatosságon rántani. Még így is érdemes a második oldalát lassú tűzön rántani. Mindenesetre a kapirgálós csirkéből is lehetett finom puha rántott csirkét varázsolni. Igazán legjobbat- ahogy írtad- akkor ha kisebb súlyban vágták= rántani való csibe. De ezt is egy picit más technikával sütötték mint mostanában. Nekem a rántott szó eredete nem stimmel. Miért rántott?Üdv.medvedr

  18. shadai says:

    Ebben a témában a Store Wars a legnagyobb dobása az Organikus Ellenállásnak, kötelező darab:http://www.youtube.com/watch?v=hVrIyEu6h_E🙂

  19. kisrumpf says:

    Még régebben láttam erről egy dokfilmet, a nagy mennyiségben felvásárlóknak “készülő” csirkemellekről: amolyan mosógépszerű dobba rakták őket, s míg forgolódtak belül, tele lettek szurkálva apró tűkkel, s – ahogy írtad – felpumpálva vízzel. Ez volt Hollandiában, majd mentek nagy dobozokban angol take-away-ek, gyorsétkezdék boltjaiba. Durva volt… Mutatták, mi a különbség egy igazi csirkemell és egy felpumpált között, az utóbbinak szinte nem voltak szövetei, egybefolyó, rózsaszín paca volt az egész, s dőlt belőle a víz, amikor sütötték.

  20. Anonymous says:

    Kicsit többet vártam a filmtől, meg mást. De azért az vicces volt, amikor Heston Blumental egy injekcióstűvel vizet nyomott a csirkemellbe, megnövelve ezzel 20%-kal a súlyát. Eddig sose értettem, mitől néz ki olyan vizesnek a tescos csirkemell. k.

  21. Anonymous says:

    Bio kóla :-)Utána olvastam ennek a mozgalomnak, amit Jeeka írt. Nos, nekem is van pár de-m. Szerintem olyan kicsi közösségben, mint egy falu, egyszerűen nem gazadaságos ez a dolog, egy erős visszalépés az időben, hiszen miért termeljek meg én magamnak egy csomó mindent, ha mondjuk Szekszárdon van földem, ahol jó borok teremnek, és az emeberek megveszik a boraimat.Viszon három megyényi területen már el tudom képzelni, és sokkal reálisabbnak is tartom azt, hogy amit csak lehet , valóban “helyben” állítanak elő.Abban is igaza van a mozgalomnak, hogy nem gondolkodni kell, hanem cselekdeni.DE 🙂 szerintem az emberek inkább háborúzni, és éhenhalni fognak, mint összefogni. Ez van, és magamból indulok ki, én se vagyok hajlandó elhagyni a kényelmes kis Budapestemet, és bizony a teszkóban vásárolok, mert közel van, és szinte minden beszerzhető.Igen, van lelkiismeret furdalásom, de öt perc múlva elmúlik.Julcsi

  22. Anicara says:

    bocs, off: jeeka, Te a jéka vagy?? találkoztunk szilveszterkor?

  23. Anicara says:

    Amikor az egészség- és környezettudatos élelmiszereket ill. termelési módokat vetjük össze az “ipari”-val, és azt mondjuk, hogy de az “egészséges” “bio” drágább, és energiaigényesebb, és nem lenne rá sem pénz, sem erőforrás, akkor nagyon fontos, hogy ne változatlan fogyasztási struktúra mellett vessük össze a kettőt. Magyarul, ne azt nézzük, mennyi lenne a “bio” chips-kóla-szénsavasüdítő- konzerv-pizza-hamburger, hanem egy teljesen más termékekből, termékcsoportokból álló táplálkozást feltételezzünk.Pl. húsból valószínű elegendő lenne a 2/3 mennyiség, és ezzel kompenzálódik a biocsirke 1.5-ös energiaigénye. És cukorból mennyi kellene.. és a többi.Szóval nem csak másképpen előállított, de más termékeket is kellene enni, és az így előálló “portfólió” összköltségét/összenergiaigényét összevetni.

  24. Molnárgörény says:

    A broilercsirke és a háznál nevelt gilisztakapkodó között – még ha hülyén is hangzik olyantók, aki nem főz, csak eszik – azért más különbség is van. Amit Medvedr ír, az igaz, de finom részletekben van eltérés tőle. Ugyanis a kerti kapirgáló csirkét 11-12 hetesen (broilerméretben) levágva abból rántott csirkecomb már nem lesz, vagy legalábbis nem élvezhető annyira, mert kemény-szívós, elvégre nem egy helyben topog, hanem folyvást rohangál. Vagyis ha a kis hazánkban (és általam is) közkedvelt rántott csirkét akarjuk előállítani háztáji alapanyagból, akkor kisebb méretet célszerű választani, értelemszerűen akkor a tenyészidő is valamivel rövidebb.Az íze persze mindig jobb, mint a táposé, csak éppen én nem szeretem ha a rántott csirke nem omlós-puha…

  25. jeeka says:

    Hola,én ma megnéztem a mórakert-boltot. noss… tökjó.persze, van narancs meg pomelo meg mittudomémmi, import szemét, amire nem számítottam egy ilyen boltban, és a választék nem valami irtózatosan nagy. de ami van, és saját termelés (már mórakert gyűjtőkör országon belül), az nagyon jó és nagyon olcsó. igazából egy sima zöldségesüzlet, csak máshogy szerzik be az érujuk nagy részét, mint az étlag zöldségesek: nagybanisoktól.a filmhez: ez is transtioin town film. a transition tows egy brit mozgalom, ami arra a gondolatra épül, hogy az olcsó olaj kora hamarosan véget ér (hát hogy most olcsók volnának az üzemanyagok, már sem is), és ha nem akarunk örökké a ‘nagyoknak’ kiszolgáltatva, fogyasztói függőségben élni, akkor meg kell változtatnunk az életünket, és minél nagyobb fokú önellátásra törekedni.ha az embernek nincs is módjában ültetgetni a kiskertjében (mert mondjuk nincs kiskertje), akkor a következő szempontokat kell szem előtt tartsa, amikor vásárol:1. közvetlen kereskedelemaz árut minél kevesebb közvetítőtn keresztül szerezd meg – lehetőleg a termelőtől. így biztosan tudhatod, hogy a termelő mennyi pénzt kap, míg a felvásárlók és nagybani árusok láncolata leszorítja az árakat. kevesebb az árban az adóteher is, és legtöbbször hamarabb, azaz frissebben kapod meg az árut.2. helyi és nem távolsági élelmiszera távolról hozott élelmiszerek árában nem fizetjük meg a vlaós üzemanyagköltségüket, amiel ideszállítják őket. ezt majd kerülőúton, a szállítmányozók állami támogatásával, úthálózat állami fenntartásával, differenciált beniznárakkal fogjuk kifizetni, és persze az ételeink minőségének romlásával, meg az egészségünkkel (klíííma-vááál-to-zááás)3. idényélelmiszerekha idénynek megfellő élelmiszereket fogyasztunk – télen például a gázzal fűtött fóliasátrak ízetlen paradicsomai helyett szárított vagy üvegben elrakott paradicsomot -, akkor rengeteg fosszilis energiahordozót megspórolunk: például a fóliasátrak fűtéséhez használt gázt, a szállítás költségeit stb. Ráadásul sokkal job minőségűek a friss áruk a maguk természetes termési időszakában – erre a legevidensebb példa a paradicsom. ha a növények érési rendjét követő természetes éves élelmiszerciklust követjük, az nem csak karcsún tart (hiszen nyáron és ősszel jóval kevesebb szénhidrátot ettek már az eleink is, mint télen, és a még keveset termő tavasszal), hanem gondoskodik az ételeink változatosságáról is.ráadásul mindez valóban sokkal olcsóbb, mint a monokultúrás, importra és nagyiparira támaszkodó egyenzabálás.kb. ennyi a transition towns élelmiszerpolitikai vonatkozásairól.valamint persze:http://www.transitiontowns.org/

  26. Anonymous says:

    Köszi Eszter! Megtisztelsz vele!Pár dolog a baromfihússal/termékekkel kapcsolatban, azoknak akik , egy kicsit pozitívabbá akarják tenni a gasztronómiájukat és még finomabbakat szeretnének enni. Esetleg lelkiismereti okoból különbséget tesznek a termelési módok szerint. Tojás: Vegyenek XHu jelölésűt, (magyar termelés támogatása) Olyan termelési módból, az X kódolja 0 bio ,1 szabadtartásos, 2 mélyalmos, 3 ketreces, amilyet gondolnak. 0 ás nagyon drága a 3 ig csökkennek az előállítás költségei- kereskedelem torzíthat. Összetételben nem tudom ,hogy van e akkora különbség, ami érinti a minőséget.A tojás összetételét legnagyobbrészt a takarmányozás és a genetika határozza meg. Baromfihús: pult alól vétel kerülendő. Ide -oda hetenként egyszer vágott árut prezentáló (ős?)termelő szintén. Az árusított előre csomagolt baromfinál (leggyakoribb az áruházakban): legyen rajta állategészségügyi szám. Ezt kötelező feltüntetni. Másodszor az a legízletesebb ami viszonylag sokáig él és mozog is. Ez nem egyenlő azzal hogy ez a “legboldogabb” állat de hús (szubjektív) konzisztenciáját ízletességét a kor pozitívan befolyásolja bizonyos határig. Ilyen pld a szabadtartásos csirke Mo.-n a redmaster. Szerintem tényleg finom, jóllehet hosszabb élete és nagyobb takarmányfelhasználása miatt költségesebb, mint a sima broiler. Másik ilyen pld. a libahús. A liba leginkább félintenzívnek nevezhető tartásban van, a többit egyszerűen nem bírja. Finom is, és jó konzisztenciájú a pecsenye liba v. zabos liba húsa . A hízott libahús az zsírosabb bár én szeretem. A hízott libahús lehet tömött állat húsa is, ma már ezt feltüntetik a csomagoláson. Akinek ezzel szemben ellenérzése van, válassza az előbbieket. Biztos hogy jól jár, finomak a libaételek, mi csak tudjuk:-). Igazi régi kapirgálós tyúkot ismerőstől lehet szerezni. A piaci általában selejtezett tojótyúk. Szerintem tányéron nagyon nehéz lenne megállapítani (a levesből illetve a leveshúsból )hogy melyik volt az igazi kapirgálós. Szerintem belefér a tyúkhúslevesbe a tyúk a csarnokból, bár mindenkinek jobb érzés lehet a rokonoktól kapott tyúkot főzni.(Nekem is az. ) Amivel viszont tutira lehet menni, az a gyöngytyúk. Na az nem bírja a klasszikus nagyüzemi broiler szerű tartást. Mondjuk az árán is látszik. Viszont tényleg jó. Kacsa: pekingi az kérdés. Ma már nagyon közelít a broilerhez, a genetikai teljesítményét tekintve, pld. 7 hét alatt vágósúlyra nő viszont sokkal nyíltabb, extenzívebb helyeken tartják. Akárhogyan is nekem a gyengém kacsahús. Bárhogyan termelik meg az egy gasztronómiai csoda. Egyszerűen mindenhogy kiváló. Jó, jó edzeni meg kell amúgy is, nem csak a súlykontroll miatt. medvedr

  27. Katkadu, köszönöm!Medve dr, semmi ironikus felhang nem volt! Komolyan gondolom, hogy nagyon kíváncsi vagyok a véleményedre, hiszen te igazán szakértője vagy ennek a területnek, még ha nem is teljesen, de részleteibe sokkal jobban belelátsz, mint mi!Köszönöm a hozzászólást, be is másolom a poszt alá!

  28. katkadu says:

    A film címe: the true cost of food,erre érdemes keresni. (cheap nélkül)http://www.dailymotion.com/relevance/search/the%2Btrue%2Bcost%2Bof%2Bfood5 találat, ebből 2 ez.

  29. Anonymous says:

    Erre én is nagyon kívácsi lennék! Furcsa, hogy mindenki úgy gondol az angolokra, mintha mindegyik hülye lenne, aztán pont ott van szó ilyesmiről, és ott van hatása ezeknek, lásd Gordon csirkéje.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!