Fűszer és Lélek

Kóser-e a tömött liba?


Lezajlott tegnap este a beszélgetés a Marom tetőn a libáról, mint a zsidó konyha fontos eleméről, illetve a most aktuális tömés hisztériáról.
Több mint harmincan jöttek el, különböző véleményekkel, köztük én is a sajátommal, ami ma reggelre, miután aludtam a vitára egyet meg is változott.
A beszélgetés főbb témái:
A zsidó neológia Magyarországon, és egész kelet-európában előszeretettel használta a libát az ételeihez, mind a máját, mind a háját, de persze nem vetették meg a mellét és a combját sem, hogy a töltött libanyakról ne is beszéljünk.
Hogy nőttek össze a zsidók a libával? Míg Izraelben és a mediterrán országokban olívaolajat használtak a főzéshez a régebbi évszázadokban, addig Európa ezen részén nem volt mivel főzni (a vaj nem volt megfelelő, csak a tejes ételekhez, húsost nem lehetett vele készíteni, a disznózsír pedig alapból nem játszott). Igazság szerint libát az emberek már az ókori Egyiptomban is tömték, ahol a zsidók rabszolga sorsban sínylődtek, de később magukkal vitték a liba tömésének ismeretét, többek között Európába is. Igazán sok zsírja csak a tömött libának van, márpedig zsírra több szükség van egy családban, mint májra. Ebből következik, hogy a hízott libamáj a zsidóságban igazából csak melléktermék volt, hiszen a zsírra hajtottak 🙂
Az egyik nagyon fontos zsidó törvény az élet, az élőlények tisztelete. Ez mindenkire vonatkozik, emberre, állatra egyaránt. Ezért aztán tilos az állatokat kínoznunk (nem mintha más vallású embereknek szabad lenne). Ez a törvény annyira erős, hogy még a szombati tilalom törvényeket is felül írja bizonyos esetben.
Szombaton ugye tilos mindennemű munkát végezni, többek között tehenet fejni is. Viszont a tehénnek hatalmas fájdalom, ha nincs megfejve bizonyos időközönként, ezért ha másképp nem megoldható a zsidónak kell megfejnie a tehenet, amivel igaz, hogy megszegi a szombatot, de nem kínozza az állatot.
Az, hogy a libát megtömni állatkínzás, vagy sem, már régen is foglalkoztatta a bölcseinket:
a 19. sz. elején a Chatam Sofer (Rabbi Moses Sofer (1762-1839) maga is evett libamájat, és azt mondják, hogy minden héten csütörtökön a nap jelentős részét azzal töltötte, hogy levágott libák nyelőcsövét ellenőrizte, van-e rajta olyan sérülés, ami miatt tréfli lenne a madár. Például kortársa, az Iszmách Móse újhelyi (Sátoraljaújhely) rabbi viszont önmagában a tömés miatt megtiltotta, mert azt mondta, a tömött liba egy idő után annyira magatehetetlenné válik (elhízik és mozgásképtelen lesz), hogy még enni se tud egyedül, és ha magára hagyjuk elpusztul. A kóserság szempontjából ugyanis fontos szempont az is, hogy a levágott állat legyen annyira egészséges, hogyha nem vágták volna le, még eléljen egy évig.Egy kísérletet is végzett mind a Chátám Sofer, mind az Iszmách Móse: nem vágtak le egy tömött libát hanem várták, hogy mi lesz vele. Az Iszmách Moséé elpusztult, a Chátám Soferé életben maradt – így ki-ki meg lett erősítve véleményében. Elképzelhető, hogy Újhelyen, és ezen a környéken jobban tömték a libákat, és azok azért váltak magatehetetlenné és így tréflivé.
Tegnapig én azt gondoltam, hogy a libatömés valóban állatkínzás, de én szeretem a hízott libamájat, nem tartom ezt akkora kínzásnak, hogy etikai problémáim legyenek a dologgal, ezért aztán továbbra is eszek libamájat, igaz szombaton nem, mert hekhsert nem kap, tehát nem kóser (igazából a hússal kapcsolatban semmi sem számít, csak az, hogy a megfelelő rabbi, azt mondja, hogy ez kóser, ezt a pecsétjével igazolja, vagyis adjon rá hekhsert).
Tudni kell, hogy Budapesten az ortodoxok nem eszik meg a tömött libát.
Hamar akadt egy vitapartnerünk Medve doktor személyében (ezen a néven szokott kommentelni errefelé), aki elmondta, hogy ő állatorvos, dolgozott vágóhídon is, NEM IGAZ AZ, HOGY A LIBÁNAK FÁJ A TÖMÉS. Nem fáj, mert nincsenek érző ídegek a nyelőcsövében, nem is öklendezik, miközben a tömlőt lenyomják a tokán, és a 25 dekás libamáj szimpla eltúlzott etetéstől is képes 60-70 dekásra hízni, amibe a liba nem pusztul bele, sőt vígan éldegél!
Szóba került még a brojler csirke, ami 5 hét alatt püffed vágósúlyra, vagy az évente mesterségesen megtermékenyített tehenek, akiknek vemhesnek kell lenniük, hogy borjút szülhessenek (igen, még itt tartunk 2008-ban :-), ugyanis csak akkor van tejük.
A csirkékkel kapcsolatban azt tudtuk meg, hogy bár a brojlernek ugye nem a legjobb az íze, meg elég rendes mennyiségű antibiotikummal etetik őket, a lelkivilágukra mégis nagyon vigyáznak, ugyanis őket nem ketrecben tartják, hanem a földön, szalma között, sokan bandázhatnak egy négyzetméteren, ami csirkéknek természetes igényük. Az, hogy a kukoricával etetett kendermagosnak jobb íze van, és aki teheti inkább abból főzze a levesét, az más kérdés.
Végszóként szintén Medve doktor elmondta, hogy szerinte (aki ahogy a szavaiból kivettem nem zsidó) ha fontosnak tartjuk az elfogyasztott állat humánus vágását, akkor együnk kóser vágott húst, ez igenis garancia arra, hogy az állat a lehető legkevesebbet szenvedte, ugyanis a legélesebb, hibátlan késsel egyszerre, egy vágással kell elmetszeni a két nyakban futó ideget (aminek nem tudom a nevét) ami azonnali eszméletvesztést, vagyis halált jelent.
És még valami, ami szerintem fontos: sokkal több húst eszünk, mint őseink akár 50 éve is. Ha továbbra is ennyi húst szeretnénk enni, akkor ne álszenteskedjünk, lássuk be, hogy ekkora mennyiség előállítására csak húsgyárak alkalmasak. Ha mégis önmegtartóztatást vagyunk képesek gyakorolni, akkor csak egy héten egyszer vegyünk húst, legyen az valódi háznál tartott állat. Ne feledjük, vásárlók vagyunk, akik a pénzünkkel szavazunk!
Akik segítségemre voltak: Sturovics Andi a Maromból, és Nógrádi Bálint a Chabadból.
A Marom tetőn további izgalmas programok a szukot végéig.
Én továbbra is fogok hízott libamájat enni, és mindenkit erre bíztatok, mert kevés étel van, ami finomabb nála!
Köszönöm Dávid fiam nevében, hogy egy kényelmes női ölben hajthatta álomra a fejét a beszélgetés alatt! 🙂

Címkék: , ,

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Zoli voltam says:

    Miért kell névtelenül kommentelni? Mindegy…A kényszertömött libák nem a tömésbe halnak bele, hanem az embertelen tartásmódba! Nem a tömést kell betiltani, hanem oda kell figyelni a körülményekre. Komolyan feltételezitek, hogy majd a kínaiak, akiik az emberek méltóságát is semmibe veszik, majd ők humánusak lesznek a libákkal?Muhahaha!Muhahaha!És Muhaha!

  2. Igen, de már levágtuk, sőt meg is ettük. Nem tömtük viszont, de megpecsélte a sorsát, amikor rátámadt a 18 éves labradorunkra.

  3. Liza says:

    Ez apád születésnapjára kapott liba?

  4. A gyomortükrözés nem fáj, viszont az ember ösztönösen öklendezik tőle, míg a liba nem teszi ezt a tömlőtől.Nem tudok erre válaszolni, az én nagyanyám ugyanis tömött libát gyerekkoromban, és nem találtam horrornak. Persze a liba nem jött oda, és nem könyörgött a tömésért, de nem is szaladt el pánikolva, egy fél perc volt az egész.Nem kóser téma, de senki nem nyafog, hogy a kismalacok heréit csak úgy lekapja a falusi állatorvos, minden érzéstelenítés nélkül, hogy ne legyen kanízű a hús. Mire levágják a disznót, már senki nem emlékszik a golyóira, csak örül a kolbásznak.Én tisztelem azt aki úgy érzi, hogy nem fér ez bele az életébe, és inkább nem eszik hízott májat. De nekem belefér. Miután közvetlen tapasztalataim vannak a tömésről, a fent említett nagyanyám miatt, bátran kijelenthetem, hogy tudom miről beszélek.Sőt, ötödik kerületi lány létemre, levágom a csirkét, és aztén húslevest főzők belőle. Össze se lehet hasonlítani a brojler csirkével az ízét.

  5. A gyerekmunka pont olyan nehéz téma, mint a libatömés.Természetesen ne dolgozzanak a gyerekek.Viszont azokon a helyeken, ahol mégis teszik, ők mentik meg a családokat az éhenhalástól.Könnyű azt kimondani, hogy fizessék meg a felnőtteket, mikor nem hajlandóak. Mi a megoldás?Egyébként igaz az, hogy a vásárló a pénzével szavaz. Nem muszáj se hízott libamájat, se gyereke által szőtt ágytakarót venni, de ez igazán nem egy gasztroblog témája.

  6. Mademoiselle says:

    Eszter, ha fájna neki, akkor nem ennéd?Látom ettől a “nem fáj neki”-dologtól nem tudsz elszakadni. Nem csak az a kínzás, ami fáj. Mondom a gyomortükrözés sem fáj. Attól még egy horror, pedig a célja alapvetően dicséretes.

  7. Anonymous says:

    Gondolom, aki itt sír a liba miatt, azért vásárol az IKEÁban, akik gyerekekkel dolgoztatnak, és márkás sportcipőt hord, amit szintén pici kezek varrnak, de az persze nem számít.Ha szeretném a libát, most megenném, de utálom.

  8. A TÖMÉS NEM FÁJ A LIBÁNAK én ezt elhiszem, hiten mitől fájna, ha nincs érző ideg a nyelőcsövében? A másik amit az állatorvos érthetően elmondott, de én már nem tudom jól továbbadni az, hogy a liba mája nem csak töméstől tud elhájasodni.Egyébként való igaz, én továbbra is fogom enni a libamájat, nem értek egyet a mostani hisztivel, de azzal igen, hogy próbáljunk meg humánusabban bánni az állatokkal.Névtelen fenti hozzászólásából pedig sajátomnak érzem a sorrendet.

  9. Anonymous says:

    Ugyanmár, képmutatás!Majd ha sikerül megszüntetni a rabszolgaságot és a gyerekmunkát a XXI. százaban, akkor jöhetnek az emlősök, azok is ilyen sorrendben:emberszabású majmokkutyatöbbi emlősmadarakstb.Addig kapjunk a fejünkhöz, örüljünk, hogy telik libamájra, és foglakozzunk inkább a gyerekszegénységgel Magyarországon.

  10. medvedr says:

    Kedves Mademoiselle,A libamáj-sejtek szerkezete megtartott, a sejtek nem károsodnak, felhalmozódott zsírcseppet tárolnak. Ez a tárolás a libában egy élettani folyamat, így készült fel a hosszú vándorlásra, hogy zsírt raktározott a májsejtjeiben. Mellesleg vizet is így nyert a raktározott trigléiceridek bontásával , így a tenger feletti hosszú utakon nem kellett innia. A tömés ezt az élettani jelenséget reprodukálja persze fokozva. (Ez- a természetes élettani jelenségek fokozása- nem ritka más ember- állat kapcsolatban sem. A ló is ugrik a természetben , de a mai ugró lovak sokkal többször és nagyobb méretű akadályokat, vagy a kutya is sokat és kitartóan fut , de a szánhúzó kutyák extrém sokat és sokáig ráadásul teherrel. Ezeket nem tekintik állatkínzásnak, nem is azok.) Antibiotikumokkal nem tömik vagy etetik az állatokat egyiket sem. Már csak azért sem, mert rendkívül költséges. Ha ma egy állattartó antibiotikumot kénytelen használni egy állatbetegség miatt, akkor már gazdaságilag bukik. Nagyon igyekeznek ezt elkerülni. Legtöbbször sikerül is. Ha nem sikerül és antibiotikum vagy egyéb gyógyszer használatára kerül sor akkor betartják az un. élelmezés-egészségügyi várakozási időt a gyógyszer használat után. Ezt könnyű ellenőrizni, úgyhogy megbuknak könnyen, ha a húsban bármilyen gyógyszermaradékanyag van. Az ugyanmár nem érv egy vitában. Kedves PilpulA Te tömés és gólemcsirke álláspontod nem az enyém, de ettől eltekintve szívemből szóltál!

  11. Anonymous says:

    kedves mademoiselle!ne egyél libamájat!! és tejet se igyál, mert a fejés is fáj a tehénnek – persze ha összehasonlítjuk a női mell fejésével, mint a libatömést a gyomortükrözéssel. Kéretik nem párhuzamokat vonni az ember és az állat között, még akkor sem, ha nagyon járatos vagy orvosi témákban. Környezetvédők tiltakoznak bizonyos útépítések ellen, nehogy valamelyik békafajta példányszáma megcsappanjon. Hogy pl. a 1o-es főút mellett élők élete milyen pokol, mennyi benzingőzt szívnak be, hogy nem tudnak átmenni a forgalomtól a másik oldalraa, mert oda születni kell, és hogy egy pillanatnyi nyugalmuk nincs, érdekes módon nem érdekli a T. Zöldeket! Könyörgöm! Nem lenne itt az ideje az embervédők felbukkanásának? Már bocsánat a párhuzamért, csak kezd felmenni a pumpám az álszent hozzászólásokon.

  12. Anonymous says:

    A hízott libamáj olcsó!! 25 dkg, (ez egy kis helyes darab), két személyre bőséges rántott libamáj forrása, finom rösztivel, némi tetszés szerinti salátával. Vasárnap volt ebédre!!egy másik névtelen!

  13. Zsófi says:

    Kedves Eszter!Én örülök, hogy felmerült ez a téma! Nyilván lehet vitatkozni a tömés fájdalmas mivoltáról, de én hiszek a doktornak, hisz szeretem a libamájat, és időnként lelkiismeret furdalásom is volt, amikor ettem..:)Viszont a vita eredményétől függetlenül a Négy Mancs nekem is egy gyanús szervezet, ami sokkal inkább piacot szerez, mint állatot véd. Elsősorban a kínai libamájnak. Persze Kínában köztudott, hogy humánusan tartják a libákat (is), a boldog libák szabad akaratukból esznek, és elégedettek, hogy egy civilizált demokratikus országban a piacot szolgálhatják, akárcsak a tornacipőt összeszerelő rabok. A bojkott elsősorban magyar és francia cégek ellen irányult, a Négy Mancs egy német szervezet. A bojkottban részt vevő (elsősorban német) kereskedelmi láncok előszeretettel árusítanak kínai hústerméket. (De távol álljon tőlem az összeesküvéselmélet-gyártás.)Szomorú, hogy ma Magyarországon családok válnak munkanélkülivé a libák lelkivilágának védelme következtében.Amúgy én sokszor gondolkozom, hogy vajon a kutyák, macskák egyetértenek-e a saját ivartalanításukkal? Márpedig ezt a tevékenységet mindenki humánusnak tartja, mert nem termel felesleges kóbor állatot. Én inkább nem tartok kutyát, macskát.Mondjuk a kóser vágásról én azt hallottam, hogy jó néhány európai állatvédő szervezetnél kiveri a biztosítékot..(persze, ha olyanok, mint a Négy Mancs, akkor mindegy is)

  14. Malvina says:

    névetlennek,a állatok és a minket körülvevő természet védelme nélkül egyszerűen “embervédelemről” sem beszélhetünk! Azon a piciny különbségen pedig nem árt elgondolkodni, hogy az ember képes önmagán és környezetén segíteni, változtatni, az állat- és növényvilág viszont nem.

  15. Malvina says:

    Minden társadalmat és tagjait minősíti, hogyan bánik a felelősségi körébe tartozó, a neki kiszolgáltatott élőlényekkel, legyen az állat vagy növény. Arról már nem is beszélve, hogy lassan már ideje lenne mindenkinek belegondolnia abba, hogy vajon miért képzeli, gondolja, hogy azért, mert a jószerencse, a jó sorsa abba a 20 százalékba dobta, amelyik gátlástalanul élheti fel a világot a Föld másik, a 80 százalékot kitevő népesség rovására. Természetesen nem vagyok demagóg, nem gondolom, hogy egyenként mindenkinek magára kell/kéne vennie a világ globális problémáit. Nem erről van szó. Pusztán a magunkra esőt kéne felvállaltan viselni, felelősen kezelni. Én bizony elképedek azon, amikor azt látom, hogy emberek életének szinte már csak az evés, az ezekhez szükséges nem ritkán igencsak drága alapanyagokra való vadászás ad tartalmat, tölti ki az életét, miközben a Föld nagyobbik részén percenként halnak éhen az emberek. De ma már az is elég, ha jól körülnézünk magunk körül. Amire én gondolok, gondolnék, az nem más mint az önmérséklet. Ami pedig a libatömést illeti, nekem egyáltalán nem magyarázat, hogy hány ezer év óta tömik a libákat. A legtisztább nyilván az lenne, hogyha megkérdezhetnénk magukat a libákat arról, hogy ez jó-e nekik vagy sem. Azért, mert a gégéjük sértetlen, azért a kényszeretetés az már egyben jó? Józan ésszel ki meri ezt kijelenteni? Még hogy a libának ez nem rossz? Ahogy ezt a gazdaságmentők elképzelik! Min ahogy a szerencsétlen csirkékről is állítják, hogy jó az nekik, ott a keltetőgyárakban bedrótozva, hiszen mindenük megvan. Kaja, pia, még kakas is, hiszen tojnak! De vissza a libákhoz! Már az is egy beteg egy állapot, hogy szerencsétleneknek elzsírosodik a májuk. Ez pontosan zsírmájat jelent. Ja, hogy ezt a libák kimondottan élvezik? Ezzel is csak azok csaphatják be magukat, akiknek komoly anyagi érdekük fűződik a libatömés fenntartásához. És ennek az érdeknek számukra „természetesen” semmi köze az állatokéhoz. Szóval nagyon is kilóg a libamáj a mostani heves, libatömés mellett szónoklók szövegei mögül! Tudom, ez gazdasági érdek! Mert az nem ugye, hogy az ember ne egye meg az állatok méreggel telített belsőségeit ! No meg, nézzünk csak körül! Elképesztő, hogy mennyi gusztustalanul elhízott, elplöttyösödött, hasas, tokás, az elhízástól lepényképűvé vált embert – kicsit és nagyot egyaránt – lehet látni! Szóval én azt mondom, minél ritkábban és minél kevesebb húst, no meg minél kevésbé zsírosat egyen mindenki! Libamájat pedig – de másmilyet se – ne együnk ! A libamájfüggők meg, jó lenne, ha végre megelégednének a normál, tömés nélküli libák, normál méretű májával. Már csak, hogy a kecske és káposzta formulára utalva , a libamáj-ragadozó is jóllakjon és a liba is épségben megmaradhasson az ő levágásáig! Na, ehhez kell/kéne önmérséklet, és nem is olyan nagy!

  16. Mademoiselle says:

    jadeokosvagynevétnemvállalónévtelenke!A fejés nem fáj a tehénnek. A nemfejés fáj a tehénnek. Semmi értelmet nem találok a szavaidban, annak nincs értelme ha dühből nekemtámadsz. Mellesleg nem vagyok állatvédő. Se álszent.medvedr, nagyon érdekes dolgot írsz. Annyit hallani manapság, hogy például a csirketelepeken a nagy létszám miatt adódható járványok megelőzésére eleve antibiotikumokat kevernek a tápba, ezek szerint ez nem igaz? Most komolyan kérdezem, semmi gúny nincs a szavaimban. Gondolom állatorvosként van erről információd. Lehetésges hogy a hússal amit megeszünk semmilyen mesterséges vegyianyag, antibiotikum, hormon és a többi rémség amit annyit emlegetnek nem jut be a szervezetünkbe, és ez csak a tömegizgatás része?

  17. Anonymous says:

    nem értem, ha nem fáj az állatnak, akkor miért tiltották be 14 európai országban? továbbá akkor miért pusztulnak bele naponta a kényszertömésbe libák és kacsák?szerintem mielőtt egyvalaki véleményének engedve elhiszünk valamit, kritikátlanul, nézzünk körül. pl a négy mancs oldalán, de rengeteg nemzetközi oldal is van.

  18. Kedves Medve doktor, Andi kommentel itt Pilpul néven, olvasni fogja szerintem.Én köszönöm a beszélgetést, szerintem mindnyájan sokat profitálunk belőle.:-)

  19. T says:

    akik itt vitatkoznak eszterrel, azok elolvasták egyáltalán a posztját? szerintem nem!ugyanis ő is azt mondja, hogy ne kínozzuk az állatokat, együnk kevesebb húst, és akkor megszünnek ezek a problémák.ha viszont aká néha is eszünk ilyen húst, akkor meg ne játszuk meg magunkat, mert mi is generáljuk ezt az üzletágat.

  20. medvedr says:

    Kedves EszterSzeretenélek megkérni , hogy köszönd meg a nevemben S. Andinak , hogy moderálta tegnapi beszélgetést és gazdagította az ismereteimet. (Pár sorban megtenném én is csak nem tudom az e-mail címét)Természetesen külön hálás vagyok Neked, hogy beszélhettem, írhattam ezekről az engem nagyon nagyon érdeklő témákról. Azt hiszem a Te blogod valahogy élhetőbbé teszi az életet, mert beszélünk olyan dolgokról amiről egyébként nem. A közösség építő beszélgetésekhez sok sikert és erőt kívánok. Várjuk a könyvet!

  21. hallohallo says:

    pilpullal értek egyet, az állatnak ez kifejezetten természetellenes (és már bocsánat, de sok más szakértő szerint meg fáj a libának a tömés, nem véletlenül lett betiltva számtalan országban és az usa sok államában – azért ilyet csak megalapozottan szoktak).azt, amit itt többen írtak fent, hogy a birkák is tapossák egymást, a csirkék is hogy élnek, a 4mancs csak a magyar libamáj ellen van, azért nem elfogadható érv, mert pl a 4mancs hízott libamáj elleni bojkottja nemzetközi bojkott, a csirkék és a birkák humánus tartásáért is kampányolnak ők is és más állatvédő szervezetek is. elég ránézni a honlapjukra. (ott is vannak videók, csak erős idegzetűeknek.)részemről maradok a biohúsoknál legszívesebben, meg a biotojásnál, mert valahogy jobban szeretem, ha az az állat életében nem szenvedett annyit.hízott libamájat meg pont ezért nem eszem, akármilyen finom.

  22. Mademoiselle says:

    Persze, nem fáj neki. Sőt direkt sorban áll érte, mert olyan kellemesen csiklandozza a pociját.OK, én elhiszem hogy nem fáj, elvégre a gyomortükrözés sem fáj, mégis elég píkirten reagálna rá az ember, ha feldobnák, hogy csak úgy poénból csináljunk egyet.Az a baj, hogy ennél a résznél megreked a vita, pedig nem feltétlenül maga a tömés a lényeg, hanem az, hogy direkt létrehozunk egy beteg állatot, mert egészségesen nem olyan finom. A steatohepatitis embernél sem egy élményfürdő, mitől lenne az jó a libának? Aztán megeszünk egy beteg szervet, ráadásul egy olyan beteg szervet, aminek élőkorában is a méreganyagok feldolgozása a feladata.Félreértés ne essék, én eszek csirkehúst is meg olykor libamájat is, abszolút nincsenek állatvédelmi aggályaim, és ha mostanában kissé óczkodom is a hústól, az inkább a beléjük tömött antibiotikom, meg mérhetetlen sok méreganyag miatt van, de az más kérdés (bár megérne egy alapos postot, hogy az mennyire kóser). Engem csak ez az önbecsapás zavar. Méghogy nem kínzás? Ugyanmár!

  23. Igen, eszméletüknél lévő állatokat ölnek meg a zsidók.De ugye tudod, hogy minden vágóhíd borzalmas? És ugye azt is tudod, hogy az a videó egy náci koholmány. Persze, hogy tudod, benne van a kommentedben, “Réka”

  24. Réka says:

    hát, a kóser vágás állatbarát mivoltja alapjaiban kérdőjeleződnek meg az alábbi cikk és videó gyomorforgató jeleneteitől… csak hogy annyira azért ne legyünk elájulva a zsidóság humanitárius érzületétől. tisztelet a (remélhetően többségben levő) kivételnek… Tegnap találtam a neten, erős idegzetűeknek: Emberhez nem méltó szadista módon ölik le az eszméletüknél levő állatokat a zsidók.

  25. Zsuzsi, persze!Azt, hogy együnk kevesebb húst, az már csak az én konklúzióm volt, és Medve doki nagyon jófej volt valóban.

  26. before says:

    Szerintem Medve doktor tapogat jó helyen, kevesebb húst kéne ennünk. Sajnos én is imádom, akár húst hússal is ennék, de józanul gondolkozva tényleg nem fér bele a világba ekkora fogyasztás. Csak hisszük, hogy ami most folyik, az fenntartható, vagy hogy éppen gazdasági szempontból racionális. Valakik már fizetik az árát, mások (mi) majd később fogjuk.

  27. kisrumpf says:

    Milyen igazad van – most libatömésen megy a vita, az egymás hegyén-hátán taposó csirkékről pedig senki nem beszél. Majd felkapják témaként azt is. Olcsó hús, sok legyen, ami mögötte van, senkit nem érdekel… Láttam egy filmet, Mindennapi kenyerünk címmel, szemnyitogató volt, többek között Mao-n is filmezték. Vannak képsorok, amiket sehogy sem tudok feledni. Tudom, hogy csak ilyenféle nagybani termeléssel lehet megteremteni a népnek a kaját, de mégis, riasztó volt: http://en.wikipedia.org/wiki/Our_Daily_Bread_(2005_film)

  28. Zsuzsi says:

    Köszönöm, hogy leírtad, nagyon érdekes.Megengeded, hogy a saját blogomba bemásoljam hivatkozással együtt?

  29. Erzsebet says:

    Úgy hallottam, hogy a zsidó családokmég városon is tartottak libát.Ünnepek előtt a sakter házhoz jártbaromfit vágni. Háború előtt nagy-mamám a falubeli zsidóság számáralibákat hizlalt. A libazsír- és húsa paraszt emberek körében igen nép-szerű volt. A képen látható lúdnagyon aranyos, ez apukád libájaMárton?

  30. T says:

    Igen, és szűzlányok vérét keverik a pászkához, és azért van rajtuk kalap, hogy ne látszódjon a szarvuk.

  31. réka says:

    azt tudom, hogy minden vágóhíd borzalma, de hogy koholmány? nem, ezt nem tudtam. hogy lehet egy videó koholmány? nem is így történik a dolog? vagy mi?

  32. Judit says:

    Jaj, nagyon nagyon jó volt tegnap az előadás, és külön köszönöm azt a nagyon finom uzsonnát, amit hoztál. Bevallom mégegyszer akartam enni belőle, erre jöttek egy csomóan, és elfogyott.Mind a hárman nagyon jók voltatok, tök jól kiegészítettétek egymást az Andival, és a Medve dokival. Mondjuk volt ott pár elszállt alak, de összességében remek előadás volt.

  33. Anonymous says:

    Én nem vagyok zsidó, de Izraelben dolgoztam egy kóser vágóhídon. Semmivel sem rosszabb, mint a pesti nem kóser, sőt!

  34. Erzsebet says:

    Apukám is látott már kóser vágástgyerekkorában. A 30-as években egyzsidó házban lakott. Sokszor látta,amikor jött haza iskolából, hogy asakter a szomszédoknál baromfit vág.Mondta, hogy észre se lehetett venni,az állat egy hangot sem adott ki.Később amikor anyukám csirkét vágottaz udvaron, apukám pánikszerűenelmenekült otthonról. Ő is irtózottminden vértől, kegyetlenkedéstől.A videót én sem merem megnézni.A kaparot szertartást is sokanállatkínzásnak minősítik.

  35. Bocsánat, nekem az érdeklődöm a judaisztika iránt, úgy jött le, hogy nem vagy zsidó, de nem sokmindenen változtat.Én is láttam már marhavágást, de nem mertem mondani ott, nehogy barbárnak tűnjek, nem viselt meg egy napnál tovább. Viszont amikor azt látom, hogy a részeg ember rugdalja a kutyáját az utcán, azon hetekig rágódok.A kutya (mint tudjuk) az ember barátja, de puha bociorr, és gyönyörű bociszemek ide vagy oda, számomra a marha az élelemforrás. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kéne humánusan bánni az állatokkal, de nem adom elő a nagyhalált steak evés előtt, és után sem.

  36. medvedr says:

    Kedves EszterZsidó identitású vagyok. Nem jól fogalmazhattam a kóser hús evéssel kapcsolatban, mert valami félreértés lett. Fogyasszatok kóser húst ha sokat akartok tenni, az etikus állattartásért és húsfogyasztásért. A judaizmus tiltó parancsa Ne kínozd az állatiokat és a tevőleges parancsai tisztelj minden élőlényt bánj jól állataiddal plusz a rabbinikus döntvények olyan bánásmódot céloznak meg, és formálnak gyakorlattá amely messze a legjobb életet biztosítják használlatainknak, beleértve kóser vágást is. Ne jelentsünk ki olyat azonban ami nem igaz, se az állatok szenvedéséről se betegségekről se másról. Sok mindenről lehet és kell is beszélni és tévhiteket eloszlatni mert nagyon kevés embernek van ma már közvetlen tapsztalata arról, hogy mi és hogyan kerül az asztalára.

  37. Kata says:

    A négymancs egy maffia. Valaki, aki ellenérdekelt a magyar libával kapcsolatban megfizeti őket.

  38. Anonymous says:

    Látott már valaki nyitott kamionban egymást taposó birkákat? A szállítás során az állatok 2o %-a elpusztul, agyonnyomják egymást, szomjanhalnak, stb. Hogy arról már ne is beszéljünk, hogy embercsempészek bádogkasznis autókba gyömöszölnek 2o-25 embert, akik 5o fokban örülhetnek ha nem főnek meg. Miért nem ott replikál négy mancs vagy mi? Téma a libamáj humanitárius mivolta? Na neeeeeee!!!

  39. pilpul says:

    ami nekem ebben a beszelgetesben nagyon fonos volt, az1. annak leszogezese, hogy a hagyomany nem egy lezart rendszer. ha lezart, akkor mar nem elo hagyomany, es kabe folklor. a judaizmus nem(csak)folkor, hanem ma is lehet kozunk hozza, de ez tudatos reflexioval jar az elet szamos teruleten, es tudatos valasztasokat kovetel meg.2. a kosersag komplexebb fogalom annal, hogy mibol all ossze az etel, pl. tejes meg a husos ne keveredjen es hogy monnyuk bagoly ne legyen az asztalon, mer’ a tora aszongya.3. a kosersagnak vannak/legyenek etikai vetuletei, mivel torailag tiltott, es egyben etikailag helyeselheto hogy ne kinozzuk az allatokat, valamint rabbinikusan parancsba lett foglalva a “teremtmenyek tisztelete” ami nemcsak az embertarsaink iranti tiszteletet, hanem az allatoket is jelenti.hogy a liba tomese kinzas-e, kerdes, de hogy nem esik jol neki, es nem ez az o termeszetes etetesi modja, az eleg valoszinu. a (hadd hivjam igy) golemcsirke elete sem a megszokott, termeszetes ritmusaba pereg le, ez is vilagos.hogy a koser vagasnal van-e korszerubb es humanusabb eljaras (elobb elkabitjuk az allatot) amellett is lehet eleg erosen ervelni. a hagyomannyal harmoniaban lenni pedig akkor tudunk, ha mindezeket vegiggondoljuk, es dontunk valahogy.amennyiben elismerjuk hogy a tomes, a tomegtermeles, a vagas az allatkinzas 1-1 formaja, ketsegtelen, hogy a legkovetkezetesebbek akkor vagyunk, ha vegan etkezunk es lemondunk a hus elvezeterol.nagyon jo, hogy kijott tegnap este, nem kizarolag az a ket alternativa letezik, h mindent (hust hussal) vagy semmit (lehullott gyumolcsokon eljunk) letezik.igenis lehet figyelni arra, hogy akit a tomegtenyesztes borzalmai gyoznek meg, az olyasmit igyekezzen ne fogyasztani, ami abbol jon, akit a libatomes raz meg, az ne egyen libamajat.a lenyeg az, hogy nemcsak altalanos erkolcsi erzekunk hanem a judaizmus (es gyanitom a legtobb mas vallas is) ad aspektusokat, szempontokat, amelyek alapjan berendezhetjuk eletunket. annak merlegelese, mi szamit kinzasnak, hol a mi tureshatarunk, mit veszunk le az abc-ben a polcrol (es most nem a rabbinikus kosersagi pecsettel ellatott vagy nem ellatott termekek kozti valasztasrol beszelek) azt gondolom, komoly vallasi ertekkel rendelkezo cselekedet.

  40. Anonymous says:

    Szia Eszter!Nagyszerű volt a beszélgetés tegnap!Aggódtam, hogy megbántottalak, mert más esetleg udvariatlanságnak találná, hogy ismeretlenül “haverkodom” a gyermekével… De olyan jólnevelt, cuki fiad van, hogy nem tudtam ellenállni a babázásnak! :-)Egyébként ez az első alkalom, hogy ide írok, úgyhogy egyúttal gratulálok is a szuper blogodhoz!Vera

  41. Anonymous says:

    Szerintem szuper volt a tegnapi beszélgetés, nagyon örülök, hogy személyesen is megismerhettelek.Tudom, hogy ez most a libáról szólt, de nekem jobb lett volna, ha több szó esik a könyvedről, rólatok, a nagyon kedves családodról, a blogról. Az alatt az öt perc alatt csak úgy szívtam magamba a Fűszeres Eszter ismereteket. Nagyon jól éreztem magam, és a hely is igazán különleges volt.Köszönöm:Judit

  42. Róna Gábor says:

    Számomra az nagyon érdekes, hogy a neolog zsidók, akiket modern életszemléletűnek tartok, minden fenntartás nélkül megeszik a tömött libát, és az ortodoxok, akik ragaszkodnak a többezer éves hagyományokhoz, azt mondják, hogy álljon meg a menet.

  43. Medvedr says:

    Kedves Molnárgörény! Állatorvos vagyok, nem tudom miből gondolod hogy nem vagyok az, csak kiírom magamról. A liba nyelőcsövében tudomásom szerint nincsenek fájdalomérző idegek. ( utána fogok nézni, elsősorban megkérdezem az anatómiai tanszékünket) Amennyiben vannak, a receptorai nem a nyelőcső tágulására érzékenyek. A viziszárnyasok sok takarmányt és rövid idő alatt képesek felvenni, úgy hogy a takarmány a kitágult nyelőcsőben raktározódik, addig amíg a zúzógyomorba nem kerül. Ez igaz a felvett és a bejuttatott takarmányra is. Légcső kompressziót nem okoz. Akkor az állat megfulladna vagy legalább nehezített légzése lenne, de nincsen. A gerincesek anatómiájában valóban vannak hasonló alapelvek de lényegesek a különbségek. Az én gondolatvilágomban a madarak antómiája jócskán eltér az egyéb gerincesekétől, az ember anatómiájáról nem is beszélve. A különbségeket szerintem Te a hasonló alapelvek hangsúlyozása révén csökenteni igyekszed , így szakértőként tűnhetsz fel. Kíváncsi lennék melyikünk boncolt fel több madarat, adott esetben libát mondjuk ezen a héten? Súgok Neked: szerintem én. A kóser vágásról : Úgy hallottam ennek etikussága vitatéma . Az hogy szerintem OK mert bekövetkezik az azonnali eszméletvesztés a saját véleményem, meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről. Azt hogy mi történik ha egy metszéssel átvágják mindkét carotist, ekkor mi mindent vágnak még át, mi változik és milyen hirtelen leellenőrizheted a tájanatómia és élettan könyvekben, illetve a különböző vágással ,kábítással kapcsolatos szakirodalomban. (Persze az jön ki hogy kábítani kell, itt van nézetkülönbség de ismétlem meggyőzhető vagyok. .) A gasztroszkópia és a tömés közti analógiádról: Azt hiszem itt jól látszik hogy a viziszárnyasok anatómiáját nem túl jól ismered. A viziszárnyasokban hiányzik a lágy szájpadlás, a felvett táplálék akadálytalanul jut be a nyelőcsőbe, (és onnan ki) A liba nem öklendezik. Pld A tavi kacsa vagy a legelő lúd ha felszed egy férget v. kishalat a csőrkávával megroppantja és lenyeli. A még mozgó élelmet a nyelőcsőbe juttatja. Nem öklendezik. Nem szalad hozzád hányáscsillapítóért. Mint polihisztor értelmiségi Te biztosan sokat tudsz ezekről mégis antropomorfizálsz. Szerintem a madarak egészségügyével, anatómiájával kapcsolatban ismereteid hiányosak. Ezekről a dolgokról Neked szerintem nincsenek közvetlen tapasztalataid Ez nem baj én sem nem tudok annyit a humán egészségügyről mint Te, igaz nem is osztom az észt róla és nem állítom hogy jól ismerem az emberi anatómiát. Abban egyetértünk, hogy sem a libatömés sem a vadászat nem állatkínzás. Többet ér ezeknek a témáknak a tárgyszerű átbeszélése mint a hisztéria és az érzelemkeltés. Nem állítom hogy tévedhetetlen vagyok és azt sem hogy soha nincs tárgyi pontatlanság egy egy vita hozzászólásomban, DE szerintem a lényeget illetően (nem állatkínzás a libatömés mert nem averzív, nem fájdalmas, és nem okoz az egyedi rögzítésnél nagyobb stresszt) nem vagyok tévedésben. Ha vannak ismereteid ezek ellenkezőjéről amik nem antropomorfak és tapasztalataid alátámasztják azokat írd le lehet hogy meggyőzöl.

  44. N.D. says:

    Szegény Eszter mit követtél el, hogy ez a görény ide is eljött, azt hittem csak Dorkát bünteti a hülyeségeivel, és néha JP-t. Gondolom onnan jött 🙂

  45. Molnárgörény says:

    Ami pedig a poszt egyéb részeit illeti, hát vannak benne érdekes dolgok – vagy a Medve doktor nem állatorvos, vagy te értetted félre, Eszter. “Két ideg” a nyakban nincsen. Két ARTÉRIA (verőér, a két a. carotis) viszont van. Ha azokat egyszerre vágják el, a kivérzés így a leggyorsabb. A nyakban nem két, hanem sok kisebb ideg fut, de ezek elvágása nem öli meg gyorsan az állatot, legfeljebb részben megbénítja. A nyaki rész legnagyobb “idege” – ami nem perifériás ideg, hanem a központi idegrendszer része – a gerincvelő, annak elvágására azonban csak a fej effektív levágásakor kerül sor, és csakugyan, nagyjából azonnali halált okoz (minél alacsonyabb rendő egy gerinces, annál többet csinál a gerincvelő az agyhoz képest, így pl. a szétvert fejű angolna simán elúszik még).A nyelőcsőben viszont vannak érzőidegek, már hogyne lennének – kellenek is, különben a (vadon élő) állat ártalmas dolgokat is lenyelne, ha azok valahogy a szájába kerültek. Embernél is érzékeny a nyelőcső – fájdalomra legalábbis, de pl. még a nagyon erős halászlé is végigcsípi (a nyelőcsőrák pedig kifejezetten nagyon fájdalmas, ergo van ott ideg). Azonban a nyelőcső a töméstől nem fájhat nagyon – az öklendezés nem igazán ismérv, mert nem tudom, hogy egy liba mennyit és mikor öklendezik. Emberben a gasztroszkópia felel meg úgy-ahogy a libatömésnek, és akin már csinálták, az tudja, hogy nem egy felemelő élmény. De hogy az állatok nyelőcsöve ne lenne fájdalomérző idegekkel beidegezve, az ostobaság. A fájdalomérző idegek csak nagyon kevés helyről hiányoznak (pl.: az agyszövetből!), ugyanis jelenlétük okvetlenül szükséges ahhoz, hogy az ártalmas hatásra az állat azonnal reagálva azt elkerülje-megszüntesse.Én nem vagyok állatorvos, csak emberorvos (meg horgász-vadász, úgyhogy az állatanatómiát alapjaiban jól ismerem), de az biztosan, és régóta…

  46. M.G., azért te mentős vagy, vagy mi, Medve dr.állatorvos, had értsen már ő jobban a libához.

  47. A haszonállatot nem feltétlenül eszed meg. A gyapja miatt tartott birkát se, és a szekér elé befogott lovat se.

  48. Molnárgörény says:

    Hogy kóser-e, azt nem tudom, és nincs is hozzá sok közöm, nem lévén zsidó. Hogy állatkínzás-e? Nem hinném. Azt, hogy egy dolog állatkínzás vagy sem, bármilyen hülyén hangzik, de a hagyományok nagyban befolyásolják. Bizonyos dolgokat akkor se szokás állatkínzásnak tartani, ha effektíve a gyakorlatban az állat szenved tőle. Ezek között van tájjellegű és általános.Mire gondolok?Tájjellegű, kínt okozó (vagy valószínűleg okozó – a libatömésnél nem csak a nyelőcső érzékenységét – már hogyne lennének benne érzőidegek! -, de az időleges légcsőkompressziós fuldoklást is be kell számítani) “nem állatkínzás” a bikaviadal, a falkavadászat (elvileg legújabban tiltják, de nagyon sokan demonstratíve szegik a tilalmat), a libatömés, a kakasfej-leütés földbeásva (nem is tudom, hol csinálják, filmen láttam), vagy akár a zsidó csirkeünnep, amikor publikusan vágják le őket, némi dobálás-rángatás után. Ezeket és még számtalan ilyet néphagyományok vagy vallási hagyományok rögzítenek – és ha választani kell az ember és állat lelki egészsége között, akkor azért szavazzunk az emberre.Népcsoporttól független kulturált állatkínzás a vadászat, horgászat, halászat – akár az állat elpusztulásával végződik, akár nem, közben bizony szenved az alanya.A vadzöldek és a buddhisták a kultúra részét képező állatkínzást is be akarják tiltatni. Én ezeket elfogadom, betiltásukat ostobaságnak tartom.A libatömés elleni egyoldalú roham azért rusnya és etikátlan dolog, mert – valószínűleg gazdasági céllal – a fenti, népcsoporthoz köthető, hagyományos gyakorlatok egyikét veszi célba – DE CSAK AZ EGYIKÉT. Az ugasson a libatömés ellen, aki lemegy Madridban az arénába, és tökön rúgja a torreádort…

  49. N.D. says:

    A haszonállat, és az élelem forrás között semmi különbség nincs.Malvina, ha neked barátod Manci és Dönci, persze, hogy nem eszel belőle.De én nem ismerem őket, nekem csak haszonállatok, vagy élelem források, a bélszinüket akarom a tányéromon látni.Fölösleges ráderöltetnem ezt, de te se eröltess rám semmit.KösziNovák Dóri

  50. Malvina says:

    Eszter írja, hogy “A kutya (mint tudjuk) az ember barátja, de puha bociorr, és gyönyörű bociszemek ide vagy oda, számomra a marha az élelemforrás. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kéne humánusan bánni az állatokkal, de nem adom elő a nagyhalált steak evés előtt, és után sem.”Hát ezen tényleg el lehet gondolkodni! Mármint azon, hogy az ember dönti el, hogy mely lényeket nevezi ki magának “élelemforrásnak”. Mert másutt, más földrészeken ugye a kutyákat és a macskákat, a görényeket és a patkányokat is “élelemforrásként” kezelik.Én egyetlenegy állatot sem tartok “élelemforrásnak”, még akkor sem, ha megesszük őket. Hiszen abban a pillanatban puszta eszközzé, tárggyá degradálódnak, amitől pedig borzadok! Van erre egy kifejezés, a “haszonállat”. Ebben legalább benne van az “állat”! Mert a szó az bizony hatalmas erő, és ezért /is/ kötelez! “haszonállat”esetében a haszon és az állat figyelembevételére egyaránt. De az “élelemforrás” kitétel esetében ? Hát… ? Nekem gyermekkoromban volt két jóbarátom, akiket nyaranként minden hajnalban én kísértem ki a legelőre. Az egyik Manci-tehén, a másik Dönci-bika volt.

  51. Anonymous says:

    Bár volt egy két elhamarkodott indulatból írt komment, meg kell állapítanom, hogy sokat tanultam tőletek, és nagyon köszönöm.A másik, hogy erről a témáról még soha nem futottam bele ennyire inteligens vitába, ahol a felek tisztelik egymást, gratulálok minden hozzászólónak!Vas Irén

  52. Molnárgörény says:

    Kedves Eszter: én régi típusú polihisztor értelmiségi vagyok, és mindenféléhez értek, a képzőművészetet kivéve (lásd zsidócseresznye). Attól, hogy valaki állatorvosnak írja magát, még nem okvetlenül helytálló a posztod – a két nyaki ideg pl. biztosan tévedés. A gerincesek világában pedig az anatómia nem is olyan nagyon tér el – az alapelvek, ami szerint egy gerinces teste felépül, pedig jószerével azonosak. Csak finoman jegyzem meg, hogy a mentős szakma is olyan az orvostudományon belül, hogy nem lehetsz szakbarbár, mert minden előfordul a praxisban Jézuskától géppuskáig…

  53. N. D. says:

    Ja, és igen, Molnár Görény olyan emberorvos, aki büszke rá, hogy a cigányokat nem látja el! GRATULÁLOK! Miért nem törlöd ki a fenébe, Eszter???????

  54. Kedves N. D. eddig nem írt olyat, amiért törölni kéne a kommentjét, és látod, mindenhez ért.Kincs az ilyen ember 😀

  55. M G utolsó felvetésére még annyit, hogy ez a törvény. Majd megkérdezem pilpult, de erősen arra tippelek, hogy ez az egy év, valami talmudi vita eredménye.

  56. Molnárgörény says:

    n. d.: az nem ellátás megtagadása volt, hanem egy 18 éve elcsattant pofon, és nem betegnek, hanem egy amúgy engem leanyázó fogdás rablónak, aki sumákolva így akarta kihozatni magát, miután tettenérték rablás közben. A többi OK, csak nem Moszkvában osztogtanak, hanem Kijevben fosztogatnak. Bocs az offért.

  57. Na, akkor ez most kezd elmenni valami másba, amit szerintem M G blogjában kéne megvitatnotok, úgyhogy lezárom a topikot, egy fentebb elhangzott kommenttel.”Bár volt egy két elhamarkodott indulatból írt komment, meg kell állapítanom, hogy sokat tanultam tőletek, és nagyon köszönöm.A másik, hogy erről a témáról még soha nem futottam bele ennyire inteligens vitába, ahol a felek tisztelik egymást, gratulálok minden hozzászólónak”Én is köszönöm, azoknak akik nem eszeknek, azoknak akik esznek, és azoknak is, akik egy kicsit elgondolkodnak az állattartás körülményein.És szerintem a tanulság az, hogy együnk kevesebb húst, és tartsuk humánus körülmények között az állatokat. Jó étvágyat mindenkinek!

  58. Molnárgörény says:

    Nekem eszem ágában se volt, csak válaszoltam.Azt viszont elég nehéz értelmezni, hogy annak az állatnak a levágása a kóser, amely még egy évet élne. Fogalmilag kizárt a dolog ellenőrzése… Ugyanakkor ez elég súlyos gazdasági problémát jelenthetett a zsidóknak régen, hiszen az állatbetegségek nagy részénél régen, évezredek óta is tudták (nem bakteriológiai, hanem szimpla tapasztalati ismeretek útján), hogy melyik veszélyes az emberre és melyik nem.Namármost ha csak egészséges állat vágható, akkor az emberre nem veszélyes állatbetegségek miatti “kényszervágás” kóser volta kizárt. Következésképpen a hajdani zsidók az így levágni kényszerült állatokat el kellett adják – ami, tekintettel a régi szállításra, a hűtés hiányára és a piac nem mindennapos voltára, nem okvetlenül volt egyszerű. Talán még feldolgoznia is tilos volt, későbbi eladási céllal a nem kóser húst, hogy tartósítsa addig is? Vagyis a zsidó állattenyésztő (az ókori Izraelre gondolok) nem kis hátrányban volt, mert az így elvesztett állatait sokszor nettó veszteségként kellett leírnia, ha nem tudta nem zsidónak eladni valahogy, akit a kóserségi szabályok nem kötöttek. Valószínűleg az ókorban a vallást sokkal, de sokkal szigorúbban tartották, mint ma, nem lehetett suttyomban mégis megenni a nem kóserül vágott jószágot…

  59. N.D. says:

    Eszter bocsánat.Görény, te magad dicsekedtél vele. Mindegy.

  60. Már kértem itt feljebb, hogy ha lehet, ne személyeskedjünk. Köszi.Inkább tudjunk meg mindent a libáról, jó?

  61. Molnárgörény says:

    n. d. – ez egyrészt off, másrészt nem igaz, harmadrészt egy gyűlölködő szamárság. De lelked rajta.

  62. Molnárgörény says:

    n. d.: nem is tudom, kiben vannak előítéletek… Ha elárultad volna, mi a “hülyeség”, akkor talán értelmesebben szóltál volna. Mellesleg: a főzés sose foglalkoztatott, de az állatkínzás-állattartás etikai problémái mindig is, többek között azért, mert a vadhajtások a hobbimat is támadják. Ezért jöttem át – és amúgy a lényeggel – hogy a libatömést nem szabad állatkínzásnak nevezni – egyetértek, de nem biológiai, hanem az első alkalommal összefoglalt kulturális-hagyománybeli okból. Ezért is gyomlálnám a hibákat, mert egy alapvetően helyes vélemény értékét kár könnyen támadható tévedésekkel lerontani. Ez is baj?

  63. Malvina says:

    kedves medvedr,senkit nem akartam mebgántani, ha mégis valaki így érzi, attól elnézést kérek. De hát csak nem gondolod komolyan, hogy egy gasztroblogon a gormand-ságot, a kultúrált étkezést gyakorlókat, népszerüsitőket kárhoztatom. De másutt sem! Egyértelműen azt írtam, hogy nézzünk körül! És most azt sem viccelődésből mondom, hogy van az a mondás, hogy “jelenlévők mindig kivételek!”, de az is, hogy “akinek nem inge…” .:)) Egyébként köszönet neked, mert a legegyszerűbben , a legérthetőbben te foglamaztad meg a lényeget!!! NEM TERMÉSZETES! Igen, ez a lényeg. Mert ugya mindenélőlény számára az a termlszetes, hogy annyi élelmet vesz magához, amennyire a szervezetének szüksége van / még a farkas is, mert ő hosszú távon “gondolkodik”. 🙂 Namármost, tudom, az éhezés sem természetes, pedig sok élőlény éhezik! De hogy ezzel a logikával bármilyen élőlénytársunkat – ráadásul erőszakos módon – túletessük, hát erről már az előzőekben leírtam a magamét. Mégegyszer elnézést, ha bárkit megbántottan volna, de amikor kiszolgáltatott élőlényekkel szembeni erőszakról van szó – pusztán azért, hogy az emberek még több orális élvezethez juthassanak, akkor bevallom, igen nehéz teljesen hideg fejjel fogalmaznom. Már csak a világunk egyre romló állapota miatt is! Mert azon csak két dolog fog változtatni: az egyik, ha bármilyen katasztrófa bekövetkezik, a másik pedig a sürgős szemléletmód változás! Talán nem kéne az előzőt megvárni!!!

  64. Kovátsch Gamma Bertalan says:

    A tomes fajdalmassaga nem annyira erdekes ebben a tortenetben. A tomes jelentosege az, hogy az allat majat tulterheli, ezert az anyagaban fellazul. A liba szabalyosan majcirozist kap es amikor levagjak, mar nincs messze attol, hogy magatol megdogoljon.Ez nem szep dolog, de nem szep dolog az se, hogy allatokat, sot novenyeket csak ugy megeszunk, koztuk libakat is.En szeretem a tomott liba majat es megertem, hogy ezert az elvezetert egy kicsit harcolnom kell a lelkiismeretemmel. :-/

  65. vero says:

    Malvina szóról szóra leírta amit gondolok. 🙂

  66. medvedr says:

    Kedves Madmesoille,Nem igaz hogy a tömegtarásban agyonvegyszerezik az állatokat. Az antibiotikumokat csak kezelésre használják. Tilos hozamfokózóként és megelőzésre használni. Nem is érné meg, valószínűleg ez hat nem a tiltás. Az USA ban használnak szarvasmarha növekedési hormont a húsmarha tartásban, viszont a tömés egyes államokban tiltott. A baromfitartásban nincs hormonkezelés egyáltalán. Parazita ellenes (coccidiózis) kezelés van. Ezt ellenőrzik. Egyéb méreganyagokra is vizsgál az élelmiszer ellenőrzés. Pld növényvédőszer maradványok maradványai húsban stb. Szerintem a mai közfogyasztásra bocsájtott élelmiszerek rendszer szinten biztonságosak. Természetesen a mai ellenőrzések, rendszerek sem 100% osak de szerintem jók és folyamatosan javulnak. Az alternatívák pld a piacokon vett ellenőrizetlenül vágott állatokkal nekem több aggályom van, (fertőző betegségek paraziták) de ez biztos ilyen szakmai ártalom. Olvasd el Pilpul bejegyzését és döntsd el etikád szerint, mit veszel le a polcról. Pilpulnak igaza van, ezzel is egy döntést kell hoznod. Malvina a libatömés saját meggyőződésem és józan eszem szerint nem állatkínzás mert nem fájdalmas, nem averzív ,nem okoz az egyedi megfogásnál nagyobb stresszt. Viszont nem természetes ez tény. Az elzsírosodással kapcsolatban fentebb már írtam. Egyébként ez visszaalakul, ha nem vágják le a libát. Ez az állapota a libamájnak nem analóg a patológiás zsíros elfajulással (pld emberi megbetegedések következménye). Hozd meg a saját döntésedet! Kérj fel másokat is etikus viselkedésre úgy ahogy teszed a bejegyzésedben, de ne menj tovább, a minősítéseid lehet, hogy megbántanak másokat. (Engem mondjuk nem.) Ha sokat akarsz tenni a gazdasági haszonállatokért fogyassz kóser húst. Ez a személyes meggyőződésem . Más : A gasztroblogon azért enni meg főzni szerető emberek vannak (én is ilyen vagyok) akik lehet , hogy szívesen főznek és esznek ritka alapanyagokból ízletes ételeket. Valószínűleg senkinek sem ez az egyetlen dolog ami kitöltse az életét. Az elhízás szerintem egy külön téma lehetne, éppúgy mint a föld élelmiszerellátása. A tömés történetileg az ókori Egyiptomban egyébként pont azért alakult ki hogy növeljék az egységnyi takarmányból nyerhető élelmiszer- energiát, később a római birodalomban lett ínyencség, ha jól tudom.

  67. szabojuli says:

    zsófi, a négy mancsról pont annyit tud mindenki – már aki nem tartozik bele a körükbe -, mint amennyit a sajtó tálalt, az pedig már hónapok óta kvázi manipulálva van. pl a hungerit által. akik már tavaly tudták, hogy gazdasági okok miatt meg kell válniuk 200 dolgozótól – utána lehet nézni a gazdasági médiában -, de a bojkott felmerülésekor simán rákenték a négy mancsra.egyébként megkerestem a magyar állatorvosi kamara nyilatkozatát az ügyben, fent van a neten, és konkrétan azt írják, hogy _lehetséges_ úgy tömni libát, hogy az ne fájjon az állatnak. de semmilyen helyszíni tanulmányt nem végeztek a magyar húsipari telepeken. így pedig torzítva kapjuk meg az infót, mert nem mindegy, hogy nem fáj, vagy hogy lehetséges úgy csinálni, hogy ne fájjon.egyébként meg belekeverni mindenféle más állatkínzást és emberi szenvedést demagógia, aki tudatos és felelős (neadjisten állatvédő), az az összes hasonló dolgot igyekszik a saját maga életében kikerülni, és nem csak és kizárólag a libára koncentrál.(a kutya- és macskaivartalanításról vannak konkrét tapasztalataim, rutinos macskatartóként, és mondhatom, több nősténymacskám is kifejezetten megkönnyebbült. az én megdöbbenésemre is. az életminőségük pedig klasszisokkal javult az ivartalanítás óta. a kandúromat meg azóta nem veri össze a többi szomszéd kandúr. szóval az ő életminősége is javult, miközben én magam nem járulok hozzá az állatok elszaporodásához.)

  68. Anonymous says:

    JACZKÓ BÉLA írja:Kedves Eszter! Köszönöm a kérésedet!Sztem meddő vita folyik gyökeresen más véleményűek között. Biztos vagyok benne, hogy akit a hideg is kiráz a libamáj látványától (állatkínzás okán) nem győzhető meg arról, a tömés nem meríti ki az állatkínzás fogalmát. És fordítva! Én sem mondok minden libamájas étel után gyászmisét, és nincs lelkiismeret-furdalásom akkor sem, amikor humánus – egyetlen metszéssel elvágott csirkenyak kerül a levesembe. Továbbá arra sem gondolok amikor felveszem reggel a cipőmet, milyen megnyugtató, hogy a vágóhídonegyetlen – humánusan – jól célzott ütéssel terítették le szegény marhát, akiből készült. Már bocsánat!! Persze mindig vannak, akik szeretik kioktatni a másikat, hogyan kell viselkedni, URL címet freeblogolni opcionálisan. Mintha a t-ről kisrump-ról pilpul-ról vagy Lizáról pontosan tudnánk kicsoda. Egyébként megpróbáltam kimenteni magam, de ez úgy tűnik, nem volt kivehető előző hozzászólásomból. Remélem nem személyeskedtem. bélavótam

  69. Mademoiselle says:

    Ja, és bocs Eszter. Befejeztem a személyeskedést.

  70. mademoiselle says:

    Kedves Jaczkó Béla.A név/URL cím opciót választva beírhatod a nevedet, az URL rész, ahogy az oda is van írva: opcionális. Még email cím sem kell, ez nem a freeblog. De ha csak a névtelen opcióig jutsz el, a végére, már úgy értem a komment végére akkor is odabiggyeszthetsz valami olyasmit, hogy bélavótam!Ami a növényekkel kapcsolatos kérdésedet, vagy inkább hisztérikus kirohanásodat illeti: gondolod, ha ezeket a dolgokat hallottam az állattartással kapcsolatban, akkor a növényekről szóló rémhírek tökéletesen elkerülték a figyelmemet, és abba a hitbe ringatom magam, hogy a zöldségek a maguk a kristálytiszta életerő forrásai? Természetesen nem. De ha egyszer a hús a téma és egy állatorvostól kérdezek, akkor mi a csudáért nyaggatnám a növényekkel? Az egy teljesen más téma.

  71. Kérhetek annyit mindenkitől, hogy ne személyeskedjünk?Hiszen ez most egy vita kéne, hogy legyen a libáról, és nem egymás nevéről, névtelenségéről, rólunk.Köszönöm.

  72. K. G. Bertalan, az állatorvos (Medvedr) pont most fejtette ki, hogy ez nem igaz a májjal kapcsolatban. Ha abbahagyják a tömést, a máj lefogy, ugyanis a liba azért hízik májra, hogy a költözésnél (amit ugye a házi liba csak a Nils Horgensonban tesz meg) legyen elég tartaléka.

  73. Anonymous says:

    És akkor most kóser a tömött liba, vagy nem?

  74. Az attól függ, hogy a rabbi szerint, aki dönt ebben, állatkínzás-e a tömés vagy sem.

  75. Hát, nem sűrűn maradna életben szerintem egy évig, de ki kell próbálni.

  76. Mademoiselle says:

    Tehát a brojler csirke nem kóser.

  77. Kovátsch Gamma Bertalan says:

    “Ez akkor egy újonnan kitenyésztett faj? “Majdhogynem. Ugy szelektaltak, hogy melle es combja legyen, a tobbi szervei viszont el legyenek korcsosulva. Meg a baromfiudvaron se tudna megelni, nem hogy a termeszetben.That’s particularly true of white-meat chicken in this age of industrial food production, when most chickens are bred for large breasts and other reasons besides flavor.

  78. Én sem tudom pontosan, de szerintem nics olyan régen brojler csirke.Itt táltam ezt:http://www.agrokomplex.hu/A mai modern hibridek gyors növekedése logikus következménye a lassú, de folyamatos fejlesztéseknek amit a genetikusok, a takarmányozási szakemberek, az állatorvosok és maga a termelő végez.Ezt a hirtelen növést általában izületi gyulladások vagy más egyéb problémák kísérik. Hasonlóan ehhez a mai modern broiler hibridek szó szerint a biológiai anyagcsere folyamatok maximumán teljesítenek. Ebből kifolyólag ajánlják a takarmány korlátozását időszakosan, azért, hogy csökkentsék a növekedési erélyt és kevesebbszer forduljon elő szívroham és hasvízkór.

  79. Kovátsch Gamma Bertalan says:

    “Ha abbahagyják a tömést, a máj lefogy, ugyanis a liba azért hízik májra, hogy a költözésnél (amit ugye a házi liba csak a Nils Horgensonban tesz meg) legyen elég tartaléka.”Ez bizonyos hatarig igaz, nem veletlenul tomik eppen a libat. A maj, amit mi annyira szeretunk, viszont tultomott liba maja. Annal az allatnal a termeszetes folyamatot tulhajtottak es igy keletkezik a csemege.

  80. Mademoiselle says:

    “A brojler nem gyógyszerektől nő ilyen gyorsan, hanem így tenyésztették.”Hogyan? Más a genetikája, mint a kétszáz évvel ezelőtt élő csirkéknek? Ez akkor egy újonnan kitenyésztett faj? Mitől “püffed”? Tényleg nem tudom, kérdezem.

  81. Úgy tűnik, bár én is több helyen olvastam ezt az antibiotikum ügyet.A brojler nem gyógyszerektől nő ilyen gyorsan, hanem így tenyésztették.

  82. Mademoiselle says:

    Köszönöm a választ medvedr. Komolyan modnom, azt se tudom hova legyek a meglepetéstől. Te vagy az első az utóbbi években aki azt állítja, hogy a boltban kapható élelmiszerek (most itt csak a húst és a zöldséget értem), tiszták és minden tekintetben biztonságosak. Ezzel szemben még a csapból is az folyik, hogy a baktériumrezisztencia fő oka mezőgazdaság stb. stb. És kétlem hogy ezzel egyedül lennék, ha csak itt a posztban nézek körül, akkor is a következőket találom:”Szóba került még a brojler csirke, ami 5 hét alatt püffed vágósúlyra…””A csirkékkel kapcsolatban azt tudtuk meg, hogy bár a brojlernek ugye nem a legjobb az íze, meg elég rendes mennyiségű antibiotikummal etetik őket…”Ezek szerint az Eszter írásában ez egy tárgyi tévedés?Elolvastam pilpul hozzászólását ahogy mondtad, de most elsősorban nem etikai és vallási oldalról szeretném megközelíteni a dolgot.

  83. Anonymous says:

    Jaczkó Béla írja: A névtelenség nem jelenti azt, hogy a nevünket nem vállaljuk. egyszerűen, ha nem vagy blogger, google fiókos, nem tudod elküldeni az üzenetet, sajna!! beírtam az emilcímemet, de csak a névtelen opcióval sikerült elküldeni. ki lehet próbálni!! a medvedr utáni első névtelen levél az én számlámra kéretik!!!Teisnagyonokosésnagyontájékozottismademoiselle-ke!arról hallottál már, hogy mennyi”mesterséges vegyianyag, hormon és a többi rémség amit annyit emlegetnek jut be a szervezetünkbe” ha növényeket fogyasztunk? Gyomirtó, műtrágya, génkezelés? Gondolom ez egészséges. és ha már ilyen messzire mentünk…. a csatos üvegbe a hering vajh természetes halál után kerül bele? esetleg valami humánus eljárással “fullasztják” meg, majd vágják fel a hasát hogy kiszedjék a belsejét? gondolom a hagymás ecetes lé a humánus balzsamozást jelenti. homárkészítésről most nem is essen szó!!EZ NEM ÁLLATKÍNZÁS? jaczkóbéla


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!