Fűszer és Lélek

Juhtúrós lepcsányka light

A light természetesen csak vicc, de valóban valami könnyűt, legalábbis könnyebbet akartam csinálni mint az eredeti. Történt ugyanis, hogy én, akinek a kedvenc étele a juhtúró, különös tekintettel a juhtúrós sztrapacskára, aki imádom a túróspitét, de leginkább a sok mazsolával készített túrós palacsintát, majdnem lemaradtam az Ízbolygó által kiírt VKF-ről.

Napokban jöttem haza Hegyaljáról, ahogy helyi ételnek számít a sztrapacska, a lepcsányka, a világ legjobb túrós palacsintáját készítik, és én bizony nem bírtam ellenállni egyiknek sem.
Juhtúrós sztrapacska vadpörkölttel? Utána egy kis túrós palacsinta? Közben 2-3 dl ófurmint? Esetleg reggelire egy kis lángos, majd egy nyolc boros kóstoló? Vagy reggelire 2 dl hat puttonyos aszú, a fiúknak pálinka a szomszéd kádár jóvoltából, két hordókészítés között? Ezek mentek kérem szépen, természetesen délutáni alvással (egyszer 3,5 órát aludtunk ebéd után :-). Úgyhogy egy kicsit rá is untam a kedvenceimre, de egy kicsit el is gondolkodtatott, hogy-hogy is lehetne könnyebbé tenni ezt a remekét a tótoknak. Persze nem diétásabbá, csak úgy könnyebbé, hogy ne legyen egy hatalmas kő fél napig az ember gyomrába ebéd után.
Jelentem, a terv nem lett tökéletes, de egy zöld salátával elfogyasztva ebédre még vacsorázni is volt kedvem ebéd után. Megérte az újragondolást, de a tótok véleményét nem szívesen hallgatnám meg róla 🙂
Hozzávalók a lepcsánykához:
4 kisebb krumpli
2 ek liszt
2 tojás
2 kk sütőpor
só, bors
2 gerezd zúzott fokhagyma
Hozzávalók a juhtúró krémhez:
10 dkg szlovák juhtúró
2 dl tejszín
2 ág kakukkfű
1 csokor petrezselyem, esetleg kapor
só, bors, szerecsendió
A krumplit gyufa hosszúságúra reszeltem, szerintem így könnyebb a lepcsánykával (tócsni, lapcsanka) utólag dolgozni. Megszórtam a liszttel, és belekevertem a sütőport, fűszereket, és a tojást. Forró serpenyőben, kevés olajon megsütöttem mindkét oldalát. forrón feltekertem, és hagytam kihűlni. Közben a juhtúrót áttörtem, elkevertem a fűszerekkel, majd óvatosan a kemény tejszínhabba forgattam. Megtöltöttem a kihűlt krumplipalacsintát, és kétújjnyi vastag szeleteket vágtam belőle. Egy palacsinta két adag lett így, összesen pedig két nagy palacsinta lett ez a mennyiség. Salátával ettük, de ha becsöngetett volna valaki egy szarvas combbal, akkor nem zavartam volna el azzal a felkiáltással, hogy nem tudok mellé köretet adni! Csak frissen jó.
Címkék: , ,

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. andrea says:

    Egy pillanatra azért megijedtem…. a light nálam a nagyon szomorú szavak közé tartozik.

  2. citromfű says:

    Szia, Eszter!A lepcsángka Biharban is így készül. Csupán a sztrapacska marad ki belőle. Szerintem ki fogom próbálni ezt a töltött változatot is.

  3. Judit, köszi!Lucy, nem volt itthon tojásom, és nem mertem kipróbálni, hogy egyben ,arad-e, de itt a válaszod 🙂

  4. lucy says:

    Még valami: a lányom sajnos allergiás a tojásra, így én nem teszek bele, és úgy is remek.

  5. lucy says:

    Itt a Balaton felvidéken tócsinak hívják ezt, vagy valami ehhez hasonló ételt. Mi is nagyon szeretjük akár üresen is, de van, hogy húst göngyölnek bele, és úgy sütik ki. Egy-egy ilyen adag után egy napig mozdulni sem lehet.Édesapám viszony nyírségi, ők ugyanezt a receptet sütik, de tesznek bele egy kis pirospaprikát is. ja, és lapcsánykának hívják ők.

  6. Anonymous says:

    Eszter akarok lenni! Nekem soha nincsenek ilyen jó ötleteim, pedig valóbn könnyebb lehet, meg különlegesebb is, ami arra készteti az embert, hogy ne csak tolja az arcába, mint a sztrapacskát. te vagy az egyetlen, aki ilyen jól feldolgozod a régi parasztos ételeket. mert nem kell mindig kaviár :)Jutka


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!