Fűszer és Lélek

Szezonja van! Epres sajttorta

Epres sajttortánál aktuálisabb desszertet nehezen tudtam volna készíteni mostanság, ez ugyanis nem földieperből, hanem a fáról szüretelhető társából készült. Csodálatos angol neve van, mulberry. Tényleg gyönyörű a hangzása… Találtam is egy csomó találatot rá a gugliban, és akkor látom, hogy az angolszászok pitét sütnek belőle. De valahogy nem tetszettek a receptek.
Ha fordítva csinálom, és a mulberry szót szeretném magyarra fordítani, akkor viszont kitalálják nekem, hogy szederfa az eperfám! Hogy legyek így okos?
Hát, szederfáról életemben nem hallottam, de kiderült, hogy tájékozatlan vagyok, ugyanis a Magyar Néprajzi lexikon szerint eperfa a Tiszántúlon, de szederfa a Dunántúlon.
Leszaladtam a térre, és szedtem fél kiló epret. Pár dolog megvilágosodott előttem, miközben szüreteltem a gyümölcsöt:
Bármit teszek, a kezem úgy fog kinézni, mint óvodás koromban.
Az eper potyog, puha, és nyomot hagy. Igen, az ember homlokán is.
Csak fekete ruházatban érdemes nekikezdeni a projektnek.
Nem mondom, hogy húzzon gumicsizmát, aki eperszedésre adja a fejét, de a strandpapucs határozottan rossz választás, ugyanis a fa alja tele van eperrel, ami könnyen begurul lábújjhegyen állás közben a papucsba, és elég nehéz a sorokról lesikálni.
Ha valaki ennek ellenére nekiáll a sütésnek, nem fog csalódni az eredményben, megígérem.
Hozzávalók:
50 dkg eper
25 dkg túró
1 tojás
2 doboz Philadelphia sajtkrém
1 citrom héja és leve
3 lap zselatin
2+1+2 ek cukor
2 dl tejszín
20 dkg liszt
9 dkg vaj
2 ek jéghideg víz
A lisztet a kockákra vágott vajjal, és 1 ek cukorral a késes robotgépbe tettem, és az egészet betettem egy órára a mélyhűtőbe. Mikor kivettem, gyorsan összedolgoztam a géppel, és hozzáadtam a jéghideg vizet. Gyorsan becsomagoltam fóliába, és betettem a hűtőbe egy órára. Kinyújtottam 3-4 mm vastag körré, akkorává, hogy a piteforma oldalát is eltakarja, és belefektettem egy kilisztezett piteformába. Sütőpapírt fektettem a közepébe, teleszórtam babbal (más hüvelyes is jó) és 180 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütöttem.
Kiborítottam belőle a babot, és megtöltöttem a túróval, amit elkevertem két ek cukorral, és egy tojással. Rászórtam 30 dekányi megmosott epret, és visszatoltam a sütőbe negyed órára.
Hagytam teljesen kihűlni.
Közben a maradék epret összetörtem, hozzáadtam 2 ek cukrot, a citrom héját, és levét, és pár percig forraltam. Leszűrtem, és át is passzíroztam egy szűrőn. A lébe beáztattam a zselatinlapokat, majd addig melegítettem, amíg felolvadt.
Kemény habbá vertem a tejszínhabot, összekevertem a sajtkémekkel, és óvatosan hozzácsurgattam a lehűlt, de még folyékony eperlét. Nem kevertem homogén állagúra, csak úgy márványosan hagytam. Külön nem cukroztam.
Ráhalmoztam a pitére, és két órára behűtöttem.
Leírva sokkal bonyolultabb, mint elkészíteni.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Kriszti says:

    Halló!Látom, nagy vita lett abból, hogy eper, vagy szeder… Mint kertészmérnök mondom, hogy eperfa a hivatalos neve, mint egyszerű, duntántúli ember mondom, hogy szederfa a pórias neve :o)Igazából ez olyan botanikai kavarodás, mint az aranyeső esetében (a köznép rendíthetetlenül aranyesőnek hívja az aranyvesszőt vagy aranyágat).Egy a biztos: a fekete eper baromira fog, és baromira finom :o) Én épp a múlt héten tömtem magam tele vele, sajna alig bírom abbahagyni… Viszont van egy egyszerű módszer a kéz újrafehérítésére: félbevágott citromba kell nyomogatni az ujjunkat! Gyümölcs ellen gyümölccsel 😉

  2. Gourmandula says:

    váááááá jézusmáriám de nagyon büntetően jól néz ez ki… de ez a mélyhűtős rész nem teljesen vila, összedolgoz, fagyasztóban lehűt, megint összedolgoz?

  3. miniMálna says:

    Nekem így kép alapján inkább a szeder jut eszembe, mint az eper. A mulberry pedig mindkettőt jelenti: szederfa és eperfa is. De bárhogy is nevezzük, most nagyon megennék egy szeletet! 🙂

  4. Manóka :) says:

    Pároméknál van 2 feketeszeder fa meg egy fehér, most érik hatttttttalmas tömegben és jól beteríti a füvet, lekvár az egész. Nagyon örülünk neki 🙁 valaki leszedhetné…ingyen… 😀 Mi nem annyira szeretjük 😀

  5. kisvirag says:

    volt szerencsém megkóstolni, és isteni finom volt!Én a szederfát nem halottam eddig, bár ahogy kinéz, az inkább illik rá, valóban :)Gumicsizma mellé meg esetleg gumikesztyű? vegyvédelmi ruha? 😀

  6. Anonymous says:

    Eszter! Az én Nagymamámnál is volt ilyen fa kislánykoromban, az “egyszálbugyis” korszakomban, állandóan lila volt tőle a hátam! Amikor megnyitottam a blogod, és elolvastam a címet, plusz ránéztem a képre, azt hittem eltévesztetted, de miután később is végig “epernek” titulálod, még ha fán termőnek is, akkor én most szeretném tisztázni, hogy ezt a gyümölcsöt úgy hívják, hogy : SZEDER!Tényleg szép (néprajzos, rendkívül leleményes) szó, megkülönbözteti a két féle epret.(már Nagymamám korában is így hívták /Pesten/) Még jobb lenne ha “leszeder” lenne. 🙂 Mindenképp megsütöm, bármilyen néven is tisztelik…Köszi, Ofélia

  7. frazon zsófia says:

    mint etnográfus (népi néven: néprajzos) könnybelábadó szemmel figyelem szakmám meghatározó szerepét a diskurzusban, és lélegzetvisszafogva a Néprajzi Lexikon hasznosságát! én ugyan városi kultúráva és műanyag tárgyakkal foglalkozom, de valamiért úgy érzem, ez inkább szeder. viszont, ha ez lesz belőle (ld. torta), akkor a szeder és az eper is versengeni fog az elnevezésétért! hmm…

  8. Gourmandula, a mélyhűtős dolog mindenféle összedolgozás előtt van. Fontos, hogy minden hozzávaló jéghideg legyen.Mi ezt mindig epernek hívtuk, és asszem Mindennapi mannánál lovastam, hogy Bálintgazda szerint CSAK EZ AZ EPER , ami a földön nő és piros, az szamóca, és nem csak az erdei szamóca az, hanem a nemesített is.

  9. Gourmandula says:

    ááá, értem. köszönöm!! 🙂

  10. shadai says:

    ááááááááá, hmmmmmm, nyaaaaaa, mmmmmmmm. ha marad, ilyet hozol holnap reggelre? bár sejtem, hogy ez naív kérdés. 🙂

  11. Anicara says:

    Tényleg álom…Holnap reggel hol? Csak hogy lesbe álljak a sarkon, símaszkban…

  12. Ani, titkos földalatti megbeszélés lesz :-)Shadai, nem hinném, de valami finom lesz, az biztos!

  13. Hobbiszak�cs says:

    Az ekezetek koreai irasjeleket varazsoltak… Naszoval a faeper az egyike azoknak a gyumolcsoknek, amellyel soha nem tudtam jollakni. A fekete meg hagyjan, de a feher a termeszet csodaja…

  14. Anonymous says:

    A petsi elnevezéseket nem ismerem de Vajdaság-szerte ezt a bogyót epernek hívják…Lhehet,hogy az a helyzet vele mint a tócsnival pl.?Ahány tájegység annyi neve..A lényeg,hogy finom!!!!!Isteni szép süti Eszter!Nóri

  15. Anonymous says:

    Frazon Zsófi rábólintására várva, és Nórikával egyetértve belátom, mr cska emiatt is: “feketén bólogat az eperfa lombja…” Lehet ennél autentikusabb? Hmmm, Zsófi? Én meghajtom a fejem! De már sosem fogom máshogy hívni…Ofélia

  16. sheila gre says:

    győrben szederfa, szombathelyen eperfa…

  17. frazon zsófia says:

    én mostantól eperfának fogom hívni, nem kérdés :)és fel is gyűjtelek benneteket, ha nem vigyáztok…

  18. Judit says:

    Igen, a növényélettantanárom is azért harcolt anno, hogy ami a földön terem, az szamóca, akár erdőben szedted, akár a kiskertben. A földieper az németből fordított átirat, így nem magyaros a földön termő jószágra. Így a fán van az eper, aki ugye eperfa, de felőlem lehet szeder is. 🙂 A szeder valószínűleg a termés hasonlósága miatt van, nem tudom, helyes-e, de a fára az eper és a földire a szamóca az biztos igen. (Azért megkövezni senkit nem kell, aki eperért megy le a piacra és valami pirosat vesz, de tényleg aranyosabb a szamóca és helyesebb is, hát használjuk.)

  19. Edit says:

    Szuper recept (ismét)! Húgomnak pénteken lesz a szülinapja és szeretnék neki tortát sütni. Eddig a jeruzsálemi túróra gondoltam, de elbizonytalanítottál. Én egyébként néhány éve hallottam, hogy sokan eperfának mondják a szederfát, mindig tanul az ember. Mindenesetre bárhogy is nevezzük, nagyon finom!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!