Fűszer és Lélek

Mézes sárgarépa saláta

Egy valamiben megegyezik a férjem, és a fiam ízlése, mégpedig a sárgarépa iránti gyűlöletben. Főve egyik sem hajlandó, még csak megkóstolni sem, én meg tényleg nem értem, hogy mi lehet a probléma, egy húslevesbe főtt répával? De most komolyan.
Lényegtelen információ, de leírom, hogy a sárgarépa csak a XVI. század óta narancssárga, előtte egyszerű “répaszínű” volt. Akkoriban a holland növénynemesítők így akartak a holland király kedvében járni, hogy holland narancssárgára színezték a növényt. És milyen jól tették, tele is lett karotinnal 🙂
Dávid új fejlődési szakaszba lépett, elkezdett hazudni. Láttam erről egy filmet, hogy ez mennyire fontos készsége az embernek, és csak akkor tudjuk igazán elsajátítani, amikor már tudjuk azt, hogy a másik nem tud arról, ami a gondolatainkban zajlik. Ez olyan három, és négy éves kor között tudatosul teljesen, és innen kezdve füllentések tarkítják mindnyájunk életét. Egy éve még nem lehetett bújócskázni a fiammal, mert elbújt, aztán arra a hangos kérdésre, hogy vajon merre lehet ez a Dávidka, rögtön előszaladt, és közölte, hogy itt vagyok 🙂
Akár negyed órát is képes arról mesélni, hogy ő bizony annyira szereti a sárgarépát, hogy egyedül megevett egy egész tállal az oviban, sőt még részletezi is, aztán levonja a konklúziót, miszerint másnap úgy fog ébredni, hogy nagyon jól fütyül. Akkor éppen nem, de reggel már biztosan így lesz, akárki meglássa. Ha véletlen szaván fogom, megpucolok egy répát, akkor jaj anyaaaa! felkiáltással elrágcsálja a felét, és a többit nem kéri. Persze főve ő sem kóstolja meg, hiszen apja fia.
Úgyhogy nekünk marad a saláta. Ez egy zsidó recept, és egyszer nagy meglepetésemre valaki mondta, hogy ez benne van az egyik magyar szakácskönyvíró könyvében (talán F. Nagy Angéla?), de nekem nem sikerült találkoznom vele, viszont már nagyanyám is ismeri.
Natúr húsokhoz a legjobb, de én csak úgy is szeretem.
Hozzávalók:
0,5 kg sárgarépa
1 nagy fej hagyma
5-6 ek méz
1 csokor kapor
A sárgarépát nagylyukú reszelőn lereszeltem, hozzákevertem az apróra vágott hagymát, kaprot és mézet.

Címkék: , ,

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Anonymous says:

    Hát én nagyon szeretem a sárgarépát! :-)A fiadnak pedig van tudatelmélete!! (Autizmusban pont ezt hiányzik.) Ez tényleg egy nagyon fontos mérföldkő a fejlődésben. Nagyon örülj, hogy tud “hazudni” 🙂

  2. Köszi Ani, biztosan lehet majd, még nem volt időm átolvasni a dolgot.

  3. Anonymous says:

    Sárgarépa utálatot nem értem. Édes, olyan édes mint egy édesség, mit nem lehet szeretni rajta? Amúgy én úgy próbálnám a férjeddel ahogy engem szoktattak rá fiatal koromban az első pasim családjánál: marha vagy csirkehús leves jó sok hússal, hús és répa kivesz és kecsöppel megesz, hülyén hangzik, de iszonyú frankó! Leves után ettük mindig, a leves meg szinte csupasz volt, csak kis tésztával…Tudjátok mit hallottam a napokban? Sárgadinnye (napok óta dinnyén élek:-) frissen őrölt tarka borssal és sóval…ígérem beszámolok, mert marha jól hanghik – nekem.Macaroon

  4. Sóval? Érdekes. A bors igen, és a sonka is, sőt feta is, de sóval még nem hallottam.

  5. Judit says:

    Hú, ez jó lehet, ki is próbálom. Én meg olyat tudok, és lányok, mindenképpen próbáljátok ki, Eszter meg különösen, hogy sárgarépa lereszel, hozzá méz+citromlé (inkább savanykás legyen, a répa úgyis édes), és piros ribizli. Valami elképzelhetetlen, édesek és pikánsan savanykák keverednek… Kb. egy jó marok frissen reszelt répához megy egy kézben elférő marok ribiz, tehát nem kell túl sok, inkább csak pöttyözze. Télen egyszer megcsináltam mazsolával, az nem jött be. De ribizlivel…És akkor azt is elárulom, hogy ezt régesrégen ettem a volt főnököméknél Szegeden, Húsvétkor, olyan nyakig elmerülő lében szilvákkal és egész fahéjjal és nemtommilyen fűszerekkel főtt tyúkkal meg mazsolás rizzsel. Életemben nem ettem olyan jót… Tudott főzni a főnököm, a férje meg pláne, nagy társasági emberek. Hmmm, juteszembe, a mostani főnököm még sose hívott meg magához. ;)(valamit elárul a dologról, hogy a gyári menzán eszik, ahova én azóta nem teszem be a lábam, mióta rájöttem, pusztán színezett-sózott rántáson nem élek meg… hmmm…)

  6. Judit says:

    Ja, off-ügyben én is ténykedtem, azóta nem néztem oda. Szóljatok, ha lehet (megint) szavazni. Jól értem, már nem a kopogtatócédulákat, hanem a szavazatokat gyűjtik? Mondjuk az se volt teljesen világos, hogy miért kérdezi, akarok-e zsűritag lenni. Bárki lehetett?

  7. Krisztián says:

    Mostanában elég gyakran rágok el egy sárgarépát a la nature, ugyanis jót tesz a szemnek a karotin. (pl. szemüveges nyuszit soha nem láttam!)

  8. Anonymous says:

    judit igen, én is most mentem el hogy szavazzak egy jót Eszterre, de nem lehet csak úgy :o((“A gasztró kategória versenye június 18-án indul. Szavaznak a ___zsűrinek jelentkező és abba bekerült nevezők____, illetve a hvg.hu zsűrije. A szavazás a következő hétfő éjfélig – jelen esetben június 23-áig – tart. Kedden összesítjük a nevezők és a hvg.hu zsűri szavazatait, és szerdán, június 25-én eredményt hirdetünk.”Akkor csak drukkolok :o))ludmi

  9. Én is elovastam végre :-)Köszönöm, hogy szavaznátok rám, ha lehetne! :-)Judit, ez a ribizlis nagyon nagyon nagyon jó lehet!

  10. Anicara says:

    Félig OFF: Látom, benne vagy a 72-ben! Izgulok! Szavazok majd ám! (lehet közönségszavazni, ugye?)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!