Fűszer és Lélek

A rizottók királya: gorgonzolás, körtés, diós

Szinte biztos vagyok benne, hogy ez a rizottók királya, a rizottók legrizottóbbika, a csúcs! Ici-pici kételyem csak azért van, mert nem kóstoltam még friss zempléni vargányával, de nemsokára itt a nyár, és ami késik, nem múlik! Az is lehet, hogy döntetlen lesz az állás.
Barátnőmtől kaptam egy zacskó holttengeri sót. (Feladatom lesz vele, de erről majd később) Gondoltam, ha már ilyen finom izraeli fűszer kerül az ételbe, legyen teljesen kóser a vacsora! Itt kezdődtek a problémák, ugyanis nem kaptam kóser gorgonzolát. Már majdnem feladtam, de aztán mégiscsak megérkezett a felmentő sereg Hollandián keresztül, egy Olasz sajt formájában, aminek a dobozán ott díszelgett a hatalmas fekete körben az U betű (ami igazából egy nagy O betűbe rajzolt U), hekscherként. Hurrá!
Vettem egy üveg kóser fehérbort, amiről nincs mit írni, a címke szerint minőségi, a szám íze szerint tájbor, de hát nagyon szegényes a választék, és nem vagyok biztos benne, hogy az ötezer forintos borral jobban jártam volna!
Hozzávalók 4 személyre:
10 dkg vaj
0,5 dl extraszűz olívaolaj (Bertolli az kóser)
1 nagy fej hagyma
50 dkg rizottó rizs
25 dkg gorgonzola
1 nagy körte
5 dkg dió szárazon megpirítva
2 dl fehérbor
só, bors
zöldség alaplé (fehér és sárgarépa, hagyma, pici zellerből főzve)
A hagymát apró kockákra vágtam, és a vajon megdinszteltem. Beleöntöttem a rizst és az olívaolajat, kicsit lepirítottam, majd felöntöttem annyi forró alaplével, amennyi ellepi, sóztam, borsoztam. Folyamatos kevergetés mellett pótoltam az alaplét, amíg a rizs majdnem megfőtt. Ekkor belekevertem a gorgonzolát, és a fehérbort. Mielőtt elzártam belekevertem a kockákra vágott körtét, és a diót. Párat rottyant, és már kész is volt.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. pazzo says:

    Ezt kipróbálom.Nagyon jól hangzik.

  2. Fűszeres Eszter alias Fűszer és Lélek says:

    Malvina, bárcsak én is így lennék vele! :-DÖrülök, hogy a lányaidnak meghozom az étvágyát legalább!

  3. Malvina says:

    Eszter,tartozom egy vallomással! Amióta látogatlak, azóta nem bírok enni. Először azért, mert itt szó szerint jóllakom a csodás látvánnyal. Másodszor, mert akárminek is nekilátnék, rögtön lelki szemeim elé tolulnak a képeid, és azonnal abbahagyok mindent, én nem tudok még hasonlót sem! Majd egyszer negírom mi a baj velem ez ügyben, mert egyébként jól főzök.Viszont a lányaim, jelentem csókolják kezed-lábad!!! ::)) Bemutattalak nekik. Ők nagyon szeretnek sütni-főzni, és csodálják ezt a művészi színvonalat, ahogy te míveled ezt a műfajt.

  4. loislane says:

    Rizs ottó nem a legjobb barátom, de Te még őt is megszeretteted az emberrel:))

  5. Zsuzsa says:

    Egy ilyen nekem is van a várólistámon, de most a poszt hatására azt hiszem néhány hellyel előbbre sorolom! (Egyébként nem régiben olvastam egy vargányás-gorgonzolás rizottóreceptet, úgyhogy nem kizárt, léteznek további magaslatok! Mondjuk még így képzeletben nem igazán jön össze nekem a kettő íze, de ha sok friss vargányám lesz, lehet, hogy megkockáztatom)

  6. Anonymous says:

    Mi száraz martinivel, és zöldséglé helyett tejszínnel szoktuk ugyanezt készíteni, próbáld ki, úgy is nagyon finom!Ildi

  7. Fűszeres Eszter alias Fűszer és Lélek says:

    Én is így érzek, de be kell vallanom, én Budapesten ettem először ilyet 🙂

  8. Anonymous says:

    Ilyet Rómában ettem egyszer, és valóban a legjobb rizottó volt, amit valaha kóstoltam.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!