Fűszer és Lélek

El Hamam del Aroussa

h-MarokkóEz az étel egy marokkói zsidó esküvői fogás. Azt tartják róla, hogy forrósággal önti el a menyasszonyt, és erővel vértezi fel a vőlegényt, hogy mindketten a legjobbat nyújthassák a nászéjszakán. Holnap kettesben tölthetjük az éjszakát a férjemmel, mivel megkeződött a vakáció, a gyerek a nagymamánál parkol, úgyhogy majd személyesen is megtapasztalhatom mi az igazság a hiedelemből.
Eredetileg galambot használnak a marokkóiak, én most csirkemell filéből készítettem.A csirkemell filéket vékony, nagy szeletekre vágom, sózom, borsozom, bedörzsölöm citromlével.
A töltelékhez darált borjúhúst olajon megpirítok vöröshagymával. Felaprítok a darált hús negyedének megfelelő aszalt sárgabarackot, aszalt szilvát, és két marék mazsolát. Ezt hozzákeverem a darált húshoz egy félcsészényi durvára vágott mandulával, és egy csésze fõtt rizzsel együtt. Sózom, borsozom, megszóróm őrölt fahéjjal, szerecsendióval, gyömbérrel. Kicsit összeforrósítom.
A tölteléket a filék közepére halmozom, feltekerem, és hústûvel megtûzöm. Ha nincs hústű, akkor fehér cérna is megteszi, össze lehet azzal is ügyeskedni. Olajon minden oldalát pár perc alatt pirosra sütöm.
Ekkor a hús mellé szórok két nagy fej hagymát felszeletelve, rányomok egy citrom levét. Rászórok sáfrányt, sót, borsot, három evõkanál mézet, és harminc-negyven perc alatt puhára párolom. Tálalásnál pirított mandulával díszítem.
(Az eredeti receptet Claudia Roden írta le, azt változtattam)

A napfény íze

h-a+napfény+ízeÍgy nyáron még egy olyan elkötelezett húsevő is mint én, néha valami könnyűre vágyik. Valamire, amiben nincs hús, viszont kellemesen fűszeres, illatos, ami mellé jól esik egy pohár hűvös fehérbor. Számomra ez a sült paprikás spagetti.
A sült paprikában benne van szinte minden nyári íz. Édes, ugyanakkor füstös is egy picit, ami a régi tábortüzeket juttatja eszembe. Gyönyörű piros, amit még izgalmasabbá tesz a fehér feta, ami körülöleli. Ha szerencsém van, akkor van itthon valami jó illatos kecskesajt, vagy házi juhsajt is, amiben van valami vadság. A legelők köszönnek vissza az ízében. És akkor eszembe jut a kakukkfű, amit minden nyárom zsákszámra gyűjtök, és szárítok, de most éppen még frissen illatozik a hűtőben. Aztán ott van még a citrom reszelt héja, az olajbogyó, amitől pedig olyan mediterrán hangulata lesz a vacsorának, hogy nyugodtan beleszórhatok egy marék görögbazsalikomot, és a gondolatok messzire repülnek… Kettesben vacsoráztunk, mikor a fiunk már lefeküdt 🙂
Két szép piros paprikát a gáz lángján megsütöttem, majd forrón műanyag dobozba tettem
Egy serpenyőben olívaolajat forrósítok
Erre szórok 15-20 dkg feta kockát
Ha van, egy pár kanál kecskesajt krémet, vagy reszelt juhsajtot
2 marék felkarikázott olajbogyót
2 gerezd összenyomott fokhagymát
Kakukkfüvet
Görögbazsalikomot
Borsozom
A végén hozzákeverem a közben megpucolt, és csíkokra vágott paprikát
Bele reszelek egy fél citrom héját
Spagettivel tálalom.

A kóserságról röviden, II.

Akkor folytatnám a kóser konyha bemutatását. Nézzük magukat az ételeket!
Kóser minden zöldség, és kóser minden gyümölcs is. Ezeknél az élelmiszereknél csak arra kell figyelni, hogy nehogy valamilyen pici bogarat vagy kukacot megegyünk a növénnyel együtt, mert a bogarak nem kóserek.
Az állatok két részre oszthatók: kóserek, és nem kóserek.
Kóser szárnyasok: csirke, liba, pulyka, kacsa, galamb. Nem kóser pl. a strucc, a sas, a varjú és a többi ragadozó, vagy dögevő szárnyas. (Ha rajtam múlna, én a galambot is idesorolnám)
Kóser emlősök: minden olyan állat, ami hasított patájú és kérődzik. Ilyen a marha, a kecske, a birka, a szarvas. És persze mindenki kedvenc csemegéje a zsiráf. 🙂 Mivel zsiráfot elég nehéz lenne rituálisan megfelelően levágni, ezért csak maga az állat kóser, a húsához ritkán jutni 🙂
Nem kóser a szamár, a teve, a ló, és semmilyen öszvér állat sem, még akkor sem, ha két kóser állat keresztezéséből született.
Kóserek azok a halak, amelyeknek van uszonyuk és pikkelyük is. Ilyen a ponty, a keszeg, a lazac stb. Nem kóser a harcsa, az angolna, a cápa stb. A halra nem vonatkozik a kóser vágás szabálya, azt mindenki leölheti maga.
Nem kóser sajnos egyik tenger gyümölcse sem, se a polip, se a kagyló, se a homár, se a garnéla. Szintén nem kóserek a bogarak, ízeltlábúak, ez alól egy sáska faj kivétel egyedül, aminek nem tudom a nevét, de én amúgy sem ennék sáskát.
Tréfli még az összes rágcsáló, a békák, csigák.
A kóser állatok is csak elviekben kóserek. Csak akkor fogyaszthatóak (és ez nagyon fontos), ha szakképzett metsző (sachter, sajchet) öli le őket. Miután az állat kivérzés következtében elpusztult, megvizsgálják a belső szerveit. A marhának pl. a gyomrát (nem nyelt-e le egy szöget legelés közben, ami kilyukasztotta a gyomrát), és a tüdejét (nincs-e rajta valamilyen betegségre, gümőkorra utaló jel, vagyis sima-e). Ha ezeknek a feltételeknek megfelelt, akkor a marha első fele ehető. A hátsó felében van egy ideg, ami tiltott, nagyon nagy szakértelmet kíván az eltávolítása, ezért csak nagyon kevesen végzik el. Többek között ezért is ennyire drága a kóser marha, mert sajnos gyakran találkozni olyan állattal, amelyikről vágás után derül ki, hogy beteg volt, amellett a hátsó felét nem kóserként kell eladni.
Az állatnak annyira egészségesnek kell lennie, hogy elviekben még egy évet élhessen. Ezért is vitatkoznak rabbik a mai napig azon, hogy kóser-e a tömött liba, és jó-e a kövér libamáj? (A libát sok helyen annyira tömik, hogy egyáltalán nem tudnak már mozogni, ha nem vágnák le őket elpusztulnának maguktól. Megjegyzem, ezeknek a libáknak a legjobb a májuk.) A vitára volt is egy régi, híres eset, amikor a pozsonyi rabbi és a sátoraljaújhelyi rabbi vitáztak a libamáj kóserségét illetően. Mindkettő vett egy libát, igazát bizonyítandó, hogy megél, vagy nem él meg a liba még egy évet. A pozsonyi rabbi libája (aki a kóserság mellett tört lándzsát) túlélte a próba esztendőt, míg a sátoraljaújhelyi rabbi (aki azt mondta, hogy egy tömött liba nem lehet kóser) libája elpusztult az év alatt. Mi ebből a tanulság? Semmi 🙂 Mindenki a saját rabbija szavát követi.
A tejtermékekről: kóser minden kóser állat teje, illetve az abból készített tejtermék, ha nem került bele semmilyen tiltott adalék. Még az ortodoxok is sokan elfogadják pl. azt a tényt, hogy vaj csak tehéntejből készíthető, ezért ha nincs benne más, akkor a bolti hechser (kósersági pecsét) nélküli vaj is ehető.
Tilos a tejes és a húsos ételek keverése. Nem csak egyszerre főzni nem szabad őket, de teljesen külön edényeket kell használni hozzájuk. Mivel ezek az ételek a gyomorban is keveredhetnek, ezért húsos étel fogyasztása után várni kell egy bizonyos időt, amíg tejes ételt ehetünk. (Változó időtartam: engedékenyebbeknél egy óra, szigorúaknál hat) Tejes étel után van ahol várnak egy órát, de van ahol elég egy szájöblítés, és jöhet a hús. Ez nem igaz a kemény sajtokra, mert az sokáig a gyomorban marad.
Tojás: kóser minden kóser állat tojása, ha nincs benne egyetlen vércsepp sem. Ha van, akkor nem elég kiszedni, a tojás tréfli. Általában a fehér héjú tojásokban ritkábban van vér.
Vannak párve ételek, azaz párosak, amit mind húsoshoz, mind tejeshez lehet enni. Ezek a zöldségek, gyümölcsök, gabonák. A tojás, a hal, cukor, stb.
Nagyon fontos még a bor illetve a borból készült termékek kósersága (ecet pl.) A bor legalább annyira szigorú felügyeletet igényel, mint a hús.
Kóser minden tojás nélküli száraztészta (általában az olasz tészták), cukor, liszt, só, csípős fűszerek. Magyarországon kóser a Vénusz olaj, a Floriol, a Bertolli extraszűz olívaolaj. Kóser a Coca Cola, a Pepsi, a Nestea, minden ízesítetlen sör, vodka, rum, gin, whisky.
Kóser termékek kaphatóak a Rothschild kóser boltjában, (Dob u. 12) és a többi nem kóser üzletükben is van külön kóser polc. Hús a VII. Dob u. 35-ben, ajánlatos előre telefonálni. (++36-1- 344-5165 ) Ugyanitt az udvarból lehet bemenni egy kis boltba, ami sokkal olcsóbb mint a Rothschild. Pékség: Cari mama Pizzériája (tejes pizza, kenyér, barchesz és parve pékáruk, tejáru) VII. Kazinczy u. 28. (A pizza eszméletlen drága, de a pékáru megfizethető).
Sok kóser áru van az Ázsia boltban a nagycsarnokban, illetve a két Kulináris üzletben, csak figyelni kell a hechsert. Aki komolyan gondolja a kóser konyha vezetését, annak 3-4 havonta érdemes kimennie Bécsbe, mert sokkal nagyobb a választék, és sokkal kedvezőbb árakat is találni, mint Magyarországon.
Mindent a kóser borokról: http://www.judapest.org/?p=990
Kóser halakról itt olvashattok. A kóser E számokról pedig itt.
Egy nagyon jó kis kóser lista a Magyarországon kapható kóser termékekről itt olvasható, de sajnos nem bővítik az utóbbi időben 🙁
Bécsi kóser üzletek térképpel pedig itt találhatók.Azt még fontos megjegyeznem, hogy a kóserságnak is vannak fokozatai, amit az egyik rabbi elismer kósernak, azt a másik nem biztos, de ebbe már igazán nem akarok belemenni.

A kovász dícsérete

h-kovászoskenyérManapság, amikor annyi rosszat hall az ember a kenyérhez adott adalékanyagokról, és egyre jobb sütők kaphatóak mindenképp megéri néha kenyeret sütni otthon. Én gyakran teszem, és szinte mindig kovásszal. Sokkal kevesebb munka van vele, bár első olvasatra talán macerásabbnak tűnik a kovász miatt, de nem az. Kedvet egy könyv csinált hozzá három évvel ezelőtt, amit a kórházban olvastam, amíg arra vártam, hogy a tizedik hónapban végre megszülessen a fiam. Anthony Bourdain, A konyhafőnök vallomásai című könyvében, ami igencsak feledhető alkotás, egy alkoholista, narkós szakács remek pékárukat süt. Olyannyira, hogy állandó hiányzásait is elnézik neki a munkahelyén. Egy nagy tartályban tartja a kovászt, amit kurv.-nak hív, és részegen fetrengve is eszébe jut, hogy meg kell etetni. Etessétek meg a kurv.t! 🙂 Az én kovászom három éve készült, azóta etetem.
A kovászos kenyér több okból jobb, mint az élesztős:
Sokkal könnyebb, lukacsosabb kenyeret kapunk.
Mivel a tészta hígabb, sokkal könnyebb a dagasztása is.
Sok kelesztési idő kell neki, ezért két részletben készül, nem lesz elegünk belőle.
Hozzávalók:
30 dkg kovász
60 dkg kenyérliszt
1 ek sikér

Annyi víz, hogy a nokedlitésztánál sűrűbb tésztát kapjunk, ami nagyon ragacsos, de a dagasztás után az edény falától elválik. (hígabb kalácstészta sűrűség) Nem lehet pontos mennyiséget adni, kb. 2 dl, de volt már, hogy 3,5 kellett bele.
Kovász: Az első adagot gyorskovásznak csináltam, ezzel nem kell egy hetet vacakolni. 15 dkg liszt, 1,2 dl langyos víz, 2 kk méz, 1 dkg élesztő. Jól összekeverni, és egy magas befőttes üvegben 12 órát hagyni. Erősen cefre szaga lesz, jól felhabzik, megkel. Kétszer megkeverem, és hagyom újra felfutni. Utána lezárom a tetejét és mehet a hűtőbe. Ha használok belőle, akkor már csak hasraütésszerűen keverek bele újra lisztet és vizet. 1-2 óra alatt újra elszaporodnak benne a gombák, párszor keverem, mehet vissza a hűtőbe. Ezt hívják etetésnek. Ha nem használom, három hétig is eláll. Az ezzel készült kenyér tovább marad friss.
A tésztát géppel dagasztom. (Nem kenyérsütő, hanem robotgép) kb 10 percig.
Egy nagy kelesztő tálba teszem, amit előtte jól kiliszteztem, megszórtam magokkal, hogy ne ragadjon bele. Szobahőmérsékleten 8-9-10 órát kelesztem.
A sütőt előmelegítem 300 C-ra, egy öntöttvas lábossal együtt. Amikor felmelegedett leveszem a hőmérsékletet 250 C-ra, és a forró lábosba beleöntöm a kenyeret. Lefedem, 20 percig 250 C-n, majd további harminc percig 200 C-n sütöm.
Kovászos kenyérben többek között itt lehet jól kiművelődni.
2007_0625kovászos0030

A kóserságról röviden, I.

Kóser bonyodalmak, avagy gondolatok a kóserságról.
Kaptam egy e-mailt valakitől, hogy ő is szeretne kóser konyhát vezetni, mondjam el, hogyan kell. Ebben a posztban csak a konyháról, mint a lakás részéről, illetve az edényekről írok egy pár dolgot, de közel se mindent! Ez nem olyan egyszerű, nagyon sok mindent kell tudni hozzá, de ha az ember komolyan gondolja, előbb utóbb menni fog. A rabbik azt szokták tanácsolni, hogy először ne legyen igazi kóser minden, csak próbáljunk meg úgy csinálni, mintha. Tanuló időnek tökéletes.
Ez azt jelenti, hogy maradhatnak a régi edények, de jelöljünk ki közülük külön húsosat és tejeset, és ezentúl csak olyanokat együnk belőle, ami elvileg kóser is lehetne. Általában a kék a tejes jele (kék bögre, csík a kistányéron), a piros pedig a húsosé (a konyharuhán is). Ha már itt nem hibázunk, akkor érdemes már csak új edényeket vásárolni, nehogy valami olyan hibát kövessünk el, hogy a szép új kóser porcelánt ki kelljen dobni.
Minden új edényt használat előtt el kell vinni a mikvébe, a zsidó rituális fürdőbe megmeríteni, a megfelelő áldás kíséretében. (A Mikvéről is készül egy iromány) Mivel a mikve elsősorban spirituális megtisztuláshoz vezet, és nem fizikálishoz, ezért itt nem a koszt mossuk le az edényekről, hanem spirituálisan előkészítjük az edényt a kóser ételek főzésére. Éppen ezért mielőtt odavinnénk a lábosainkat, alaposan el kell mosogatni, minden címkétől meg kell szabadítani, hogy a víz mindenhol érintkezhessen vele. Ha nincs mikve a környéken, semmi vész, megteszi egy folyó, de a tenger is. Ahol nagyon sok vallásos zsidó él, vannak olyan konyhafelszerelés üzletek, ahol bent az üzletben rögtön meg is lehet meríteni az edényt, és nem kell máshova elvinni. Elég kényelmes megoldás.
Fontos, hogy teljesen elkülönítsük a tejes ételekhez használt edényeket a húsos ételekhez használtaktól. Erre rendszerint külön konyhaszekrényt használunk. Ha valaki megteheti, jó, ha két mosogatója is van, sokkal kényelmesebbé teszi az életet, mint állandóan kézben tartott edényeket mosogatva arra vigyázni, hogy ne érjen a mosogatóhoz. Általában a mosogatógép húsos, mert többször eszünk húst, mint tejet, több edényt piszkolunk. Ha már két gépünk nincs 🙂
Van, akinek két hűtője is van, de erre igazából nincs szükség, ugyanis a becsomagolt, hideg ételek nyugodtan lehetnek egy hűtőben. (Fontos a hideg)
Persze a konyhapultot el kell különíteni egymástól, külön pulton készíteni a húsos, és külön pulton a tejes ételeket.
Ha valaki meglévő konyháját szeretné kóserolni, nagy fába vágja a fejszéjét! Érdemes segítséget kérni egy rabbitól. Mi is ezt tettük, sőt ha valami gondunk van, mostanság is telefonálunk neki. Jobb megoldás az edény kidobálásnál! Minden eszközt, gépet, ami érintkezhet közvetlenül az élelmiszerrel kóserólni kell. A sütőt alaposan ki kell takarítani, majd ha van benne öntisztító program, akkor azzal kiégetni. Ha nincs, akkor sokáig hevíteni, majd gázzal működő „mini lángszóróval” mindenhol kiégetni, amíg izzik. Utána hagyni kihűlni.
A konyhapultot (laminált fa, márvány) le kell sikálni, vizet önteni rá, majd forró vasalóval mindenhol „kivasalni”. Nekem tömörfa a munkapultom (nem lehet kóserolni), amire egy műanyag táblát teszek ha kósert főzők, pontosan betartva, hogy a tábla alja mindig alulra kerüljön. A fémmosogatót szintén lángszórózni kell.
Vannak edények, amiket lehet kóserolni. Ilyen a rozsdamentes acél. Hő hatására az edények beszívják magukba a bennük készített ételt, ezért nem elég az edényeket elmosni ahhoz, hogy kóserek legyenek. Sok edényt úgy lehet kóserrá tenni (kóserolni), hogy nagyon forró vízbe kell bemártani egy pár másodpercre és így a hõ hatására kitisztul, és ezután rögtön hideg vízzel kell leöblíteni. Ezt akkor lehet megtenni, ha az edényt elõtte 24 órán át nem használták. Nem lehet viszont a teflont, a kerámiát, a porcelánt és a hőálló üveget sem. Ez utóbbi edények magukba szívják az ételt, és már nem lehet eltávolítani onnan. Érdekes, hogy egy sima üvegpohár mosogatás után mindig kóser, de a hőálló üveget nem lehet kóserólni. (Én szombatra új edényeket vettem, és nagyon figyelek rájuk. Mégis előfordult már, mivel nem minden kóser nálunk, hogy a fiam a kóser salátára rádobott valami tréfli dolgot. Gyorsan hívtam a rabbit, aki megnyugtatott, hogy nincs semmi baj, mert az étel nem volt meleg. Öntsek ki mindent, hideg vízzel mosogassam el, és hagyjam állni. Igaz nekem, ha valamivel komoly probléma történne, akkor sem kell kidobni, mert jó lesz hétköznapokra, de mégis újat kéne venni.)
Ezek az előírások nagyon bonyolultnak tűnnek (azok is), de hamar bele lehet jönni. Igaz az is, hogy ilyen fél kóser konyhát vezetni, mint amit én vezetek, sokkal több munkával jár, mint egyszer megcsinálni az egészet, és aztán tartani az előírásokat, de mit tehet az ember, ha olyan gyarló, hogy képtelen lemondani bizonyos dolgokról? 🙂
Megjegyzem, hogy ortodox vendégeim természetesen csak úgy esznek az általam főzött ételekből, ha jóval étkezés előtt megérkeznek, és felügyelhetik az ételkészítést. Ezzel nincs probléma, legalább többet lehet beszélgetni. De ha csak úgy időre hívnék ilyen vendégeket, akikkel nem is vagyok napi kapcsolatban, akkor nem várhatnám el, hogy egyen a tányéromból. Ebben az esetben eldobható műanyag tányérral terítek, és hozatom az ételt. Így a legegyszerűbb, és senki nem haragudhat meg a másikra ok nélkül.
Az ételekről és a mikvéről legközelebb írok. Folyt. Köv.

Guinness torta

Kedvenc zsidó tv szakácsnőm, Nigella Lawson Feast című könyvéből való a recept. És hogy miért fontos megjegyeznem, hogy zsidó? Nos azért, mert ő is fontosnak tartja elmondani, ugyanakkor kedvenc csemegéje a malac füle, amit mindig tart a mélyhűtőben 🙂

Nem tudom, micsoda kulináris perverzió kell ahhoz, hogy valaki elővegyen egy malacfület a hűtőből, és jókedvűen elrágcsálja? Én is találkoztam már olyan gyerekekkel, akik a disznóvágáson szeretik elrágni a nyers disznóbőrt, de mivel rendelkezem angol rokonokkal tudom mennyire finnyásak. Egy rokonom imádta nagyanyám tyúkhús levesét, de miután egyszer meglátta benne a tyúk lábát, soha többet rá se tudott nézni a levesre. Ezek után, ez a nő, füleket rágcsál!
Pénteken volt a fiam három éves, ezért sütöttem tortát. Itt nem az eredeti receptet írom, hanem ahogy én csináltam, mert Nigella 40 dkg cukrot tett a tortába, én csak 25 dkg-t, így nem lett túl édes. Bár a könyv szerint 45 perc alatt megsül, nekem egy óra 10 percet tartott, pedig jó sütőm van. Tűpróba elengedhetetlen!
Hozzávalók a tortához:
2,5 dl Guinness sör
25 dkg vaj
75 g kakaó por
25 dkg cukor
3 dl tejföl
2 tojás
28 dkg liszt
2,5 kk szódabikarbóna
Egy csipet só
Hozzávalók a krémhez:
30 dkg Philadelphia krémsajt
1,5 dl habtejszín (habbá verve)
Cukor
A tortához a folyékony hozzávalókat összekeverem, majd beledolgozom a puha vajat. Szép lassan adom hozzá a szilárd anyagokat. Híg, nokedlitésztánál hígabb tésztát kaptam. Kivajazott tortaformában, előmelegített sütőben 180 C-on tűpróbáig sütöm. Kb. 1 óra.
A tejszínt habbá vertem a cukorral, majd kis adagonként hozzákevertem a sajtkrémhez.
Nagyon különleges lett, de inkább a felnőtteknek ízlett. Ez a kesernyés csokoládétorta a savanykás krémmel a tetején.

Sztrapacska pácolt rostélyossal

Hát ez az étel aztán nem kóser. Több okból nem, hogy miért is nem, arról majd jövő héten írok egy hosszabb posztot is. Igazából az erdőbényei ételek között lenne a helye, mert én ott ettem mindig ezt, csak arrafelé nyerskrumpli-galuska néven fut. Persze mamám nem adott hozzá rostélyost, elég volt a szalonna is bele.
Így hússal a Lebuj étteremben készítik Árgyélus szelet néven. A Lebuj, Bodrogkersztúr és Tokaj között található, nagyon hangulatos étterem, a környéken a második legjobb. A legjobbról Dibbuk postolt nemrégiben. Persze a kettőt nem lehet összehasonlítani, mert itt főleg a magyar konyha (és a tót) dominál, de azt nagyon kedvesen művelik. Kis fél literes butellákban érkezik a bor az asztalhoz, télen gyönyörű cserépkályhában tüzelnek, és az étterem kiválóságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a helyiek is betérnek egy halászlére, vagy harcsapaprikásra.
Hozzávalók a sztrapacskához:
1 kg krumpli lereszelve
50 dkg liszt
2 tojás

(A mennyiségeket ne vegye senki szentírásnak, ugyanis nagyon laktató, ez a mennyiség szerintem 6 embernek elegendő.) A hozzávalókból nokedlitészta sűrűségű tésztát készítünk, és forró vízbe szaggatjuk. Mikor kifőtt, szalonna kocka kisütött zsírjára dobjuk. (Van amikor a zsírba belenyomok még egy-két gerezd fokhagymát is.)
Hozzákeverek 30-40 dkg juhtúrót (Brindzatúrót érdemes csak használni!)
A rostélyoshoz három napig pácolok valamilyen fokhagymás mustáros pácban fejenként egy-egy nagy szelet húst.

Kérdésre válaszolva

Zsófi Krakkóból kérdezte, mit szól a családom a gasztrobloggerkedéshez?
Már évek óta szeretem lefotózni, ha valami nagyon jól sikerült. Eddig leginkább barátnőmet kínoztam vele, aki meg is jegyezte, hogy ha főzők valami finomat, akkor neki rögtön küldök róla egy képet 🙂 Úgyhogy vettem a lapot, és nem bombázom képekkel, esetleg ha sikerül kóstolót küldeni. Hozzá kell tennem, hogy mindketten kisgyerekes család vagyunk, ezért nem túl gyakoriak a közös vacsoráink, legutóbb is úgy sikerült átcsábítani őket, hogy a férjének nagyon tetszett a hamburgerem fotója, ami mellett a Whopper sajtburgernek tűnt.
Egyébként a férjem nagyon rendes, de az evés sokkal jobban érdekli, amikor éhesen hazajön a munkából, mint a fotó, úgyhogy voltak már arcvágások, pedig 3 percnél többet nem töltök ilyesmivel, főleg ha segít!
Ami megváltozott mióta írom a blogot, hogy sokkal több receptet olvasok, és csak gyűlnek, és gyűlnek azok az ételek, amiket meg kell főznöm a jövőben. Nem tudom hová fejlődhet még ez a dolog, de abban már biztos vagyok, hogy a következő két-három hónapban ritkán kell majd ismételnem magam főzés terén.
Láttam valamelyik külföldi blogon, hogy a kedves kolléga profi fotó stúdiót épített már magának hatalmas reflektorokkal. Itt még nem tartok…
Nagyon nehéz követni ki kapta már meg ezt a körkérdést, de nagyon kíváncsi vagyok Táplálék Zsuzsára (akiben igazi írónő veszett el, de mégse, hiszen olvashatjuk fantasztikus írásait), és Mademoiselle válaszára, bár mostanában sok más elfoglaltsága van.

Nyári rizs

h-A+nyár+illataEgy utcára kitelepült étterem asztalán láttam meg az előző receptem köretét. Lehet, hogy az valami egészen más volt, de annyira megtetszett a külalakja, hogy készítettem valami hasonlót.
Összevágtam egy chilit karikákra, és elkevertem fél citrom levével, és reszelt héjával. Öntöttem hozzá olívaolajat, borsoztam, és belekevertem két marék karikákra vágott olajbogyót. Beleszórtam még egy félcsokornyi görög bazsalikom levelét, és tíz percig pihentettem.
Ezt tettem a rizs tetejére. A citromlé és az olaj remekül kioldotta minden hozzávaló illatát és ízét, amitől igazi nyári érzésem támadt 🙂 Gyerekeknek nem való, mert jó csípős lett!

Cukkíni megint

Megpróbálom korlátozni magam a cukkíni receptek ontásával 🙂
Ennek a mostaninak az alapötletét amúgy is CV-től loptam, csak annyiban módosítottam, hogy azzal töltöttem, ami az én hűtőmben volt, és még tettem bele egy marék diót, hogy jó ropogós lehessen a töltelék.
A cukkínit darabokra vágtam, kikapartam a belsejét, hogy kis csészeszerűséget alkosson.
A cukkíniket pár percre forró vízbe dobtam, blansíroztam. Utána megtöltöttem a sajtkeverékkel:
Darabokra vágtam három féle sajtot (Saját készítésű gomolyát, Roqufortot, Trappistát)
Megpirítottam két marék diót
Összekevertem őket, és tettem hozzá egy csokor friss bazsalikomot
Sóztam, borsoztam
Előmelegített sütőben pirosra sütöttem.
Nyári rizst készítettem hozzá, ami szerintem annyira jól sikerült, hogy külön posztot érdemel, remélem, sokan kipróbálják majd! Remek cukkíni összefoglaló itt.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!